Múlt héten még úgy tűnt, hogy ebben az idényben Budakalászé lehet a legnagyobb tao-felajánlásokból megvalósuló kézilabda beruházás, az előváros 2,5 milliárdos sportcsarnokát azonban egy hét alatt sikerült felülmúlni. Esztergomban ennél is nagyobb összegből, 4,2 milliárd forintból épül egy másik, igaz multifunkcionális csarnok.
A hatalmas projekthez a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ), illetve az ilyen esetekben szintén illetékes Emberi Erőforrások Minisztériuma közel 3 milliárdos támogatást hagyott jóvá. A fejlesztésre pályázó Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Futball Club azonban nem csak az építkezéshez kért pénzt, hanem mások mellett fizetésekre, sportszerekre, gyógyszerekre és pályabérletre is, így összesen több mint 3,2 milliárd forint közpénzt próbálhat meg összegyűjteni. Mindezt úgy, hogy nem is bólintott rá mindenre a szövetség: az építkezéshez például eredetileg 123 millióval kértek többet, és vettek volna egy kisbuszt is, amire szintén nemet mondtak.
A gigantikus sportfejlesztési program azonban így is rekordközeli. Ennyi támogatást egy idényben a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványon kívül még egyetlen sportszervezetnek sem ítéltek meg, sőt a Mészáros Lőrinc vezette akadémia is csak egyszer, tavaly kapott ennél is nagyobb keretet.
Ezért nem is teljesen biztos, hogy sikerülni fog összeszedni a szükséges pénzt. Különösen úgy, hogy a programot nagyon későn, mindössze 3 napja hagyta jóvá az MKSZ.
A tao-rendszer ugyanis úgy működik, hogy a sportszervezetek benyújtanak egy pályázatot (egy sportfejlesztési programot), amit a szövetség vagy elutasít, vagy részben, esetleg egészben jóváhagy. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az adott klub automatikusan ennyi pénzhez jut, az egyesület csak ezt követően kezdheti meg a kilincselést a potenciális támogatóknál. Arról kell meggyőzni a nyereséges cégeket, hogy a profitjuk után az adót ne az államkasszába fizessék, hanem nekik utalják.
Az esztergomi 3,2 milliárd forint összegyűjtéséhez pedig gigantikus nyereségű cégeket kell megkeresni: ennyi tao-támogatást ugyanis nagyjából 50 milliárd forintnyi profitból lehet felajánlani.*Természetesen nem egy cégnél kell ekkora nyereség, hanem az összes felajánlónál, ám ez még így is hatalmas összeg.
Az Esztergomi Vitézeknek így nagyon nem lesz könnyű feladata, különösen, hogy az adófizetési és bevallási határidők miatt a pénz nagy részét mindig is a karácsony előtti hetekben lehetett összeszedni. Bár jogszabály-módosítások miatt az elmúlt években már máskor is érkezhetnek nagyobb felajánlások, a jóváhagyott keretet a többség így is a december 20-ai bevallási határidő előtt töltötte fel. (Mármint azok, akiknek ez sikerült.)
Ráadásul az esztergomi klubnak 4,2 milliárdhoz hiányzó hatalmas önrészt is elő kell teremtenie. Ehhez – ahogy ez általában lenni szokott – az önkormányzat sietett a segítségükre. A helyi képviselőtestület többször is tárgyalt az ügyről az elmúlt hónapokban. Magáról a fejlesztésről, illetve annak támogatásáról még tavaly szeptemberben döntöttek, majd idén áprilisban határoztak a csarnok tervezett helyszínéről, illetve arról, hogy nem kell környezeti vizsgálat a beruházáshoz.
Ez már rendkívül közel volt a sportfejlesztési program leadási határidejéhez, de úgy tűnik,
a klub és a város annak ellenére, hogy nem volt minden előkészítve, ragaszkodtak a pályázat idei leadásához.
Egy előterjesztésben a felek el is ismerték, hogy nincs meg minden ahhoz, hogy az önkormányzati szerepvállalásról megalapozott döntést lehessen hozni, így ezeket majd a hiánypótlási szakaszban kell kezelni.
Később ez meg is történt, a képviselőtestület zárt üléseken többször is hozott döntéseket az ügyben. Ezekről sok részlet a város honlapján elérhető dokumentumokból nem derül ki, így az sem teljesen egyértelmű, hogy milyen formában biztosítják a milliárdos önrészt. Erre eredetileg két forgatókönyv volt. Az egyik szerint támogatásként adják a pénzt és a sportcsarnok a megépülését követően az önkormányzat tulajdonába kerül, míg a másik értelmében csak kölcsönt nyújtanak, így viszont 15 évig a sportegyesületé lesz a létesítmény.
Maga a komplexum a klubnak is otthont adó Prímás szigeten épülne meg részben önkormányzati, részben magántulajdonban lévő telkeken. Utóbbiak megvásárlásáról elvileg már meg is kezdte az egyeztetéseket a város, legalábbis a képviselőtestület szeptember végén adott erre felhatalmazást.
A tervezett helyszín:
A klub nevében egyébként nem véletlenül nem szerepel a kézilabda, ez ugyanis egy viszonylag friss szakosztály. Az egyesületnek leginkább rögbis hagyományai vannak, 1983 óta játszanak meccseket, és már az első hazai nem hivatalos rögbibajnokságon is részt vettek, azóta pedig 12 bajnoki címet nyertek.
A kézilabdacsapatot viszont csak 2014 augusztusában hozták létre, és azóta is csak a női megyei bajnokságban indulnak, igaz a tervek szerint ősszel már férfi csapatuk is lesz.
Közélet
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
