Nyilvánosságra kell hoznia a kormánynak, hogy mi alapján adott több mint 75 milliárd forintos állami támogatást a nagyvállalati szektornak 2015 és 2016-ban. A Fővárosi Törvényszék tegnapi ítélete szerint a kabinet nem titkolhatja tovább azokat a dokumentumokat, amelyek alapján a támogatási döntéseket meghozta. A döntés nem jogerős.

Összesen 27 cég esetében kértük ki a szerződéseket és a döntés-előkészítő iratokat, azonban a kabinet nevében eljáró Külügyi és Külgazdasági Minisztérium utóbbiakat üzleti titokra hivatkozva nem adta ki. A minisztérium szerint ezek a dokumentumok olyan adatokat is tartalmazhatnak, amelyeknek a „nyilvánosságra hozatala a jövőben megvalósítandó feladatok jellegét tekintve nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthetnek Magyarország számára”. Itt azonban nem álltak meg: a dokumentumok nyilvánosságra kerülése esetén „ellehetetlenülne a beruházás-ösztönzés, Magyarország gazdasága pedig helyrehozhatatlan károkat szenvedne”.

A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete szerint a döntés-előkészítő iratok is közérdekű adatnak minősülnek, vagyis a kormánynak el kell számolnia a nyilvánosság előtt, hogy miért támogatta esetenként több milliárd forinttal a multinacionális cégek és a hazai nagyvállalatok beruházásait. A bíróság nem látott nemzetbiztonsági kockázatot abban, ha kiderül, miért látott az állam fantáziát például a Mészáros Lőrinc, felcsúti polgármesterhez köthető Kall Ingredients Kft. (korábbi nevén Tisza-TK Projekt Kft.) beruházásában. Mindenesetre a projektcég 9,2 milliárd forintot kapott keményítőgyártásra, ezzel a 2015-ös év rekordere is volt, és olyan nagyvállalatot sikerült maga mögé utasítania, mint a német Audi, amely a győri fejlesztésre hatmilliárd forintot kapott.

A Kall Ingredients Kft-t 2015 áprilisában alapították, decemberre már érvényes szerződése volt a külügyminisztériummal. A 9,2 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásért cserébe a cég azt vállalta, hogy 31,9 milliárd forintos beruházással gabonafeldolgozó gyárat épít Tiszapüspöki határában, és hét munkavállalója mellé további 550 dolgozót is felvesz. Ahogy a Magyar Nemzet korábban beszámolt róla, két hónappal az állami támogatás odaítélése előtt a Kall Ingredients megállapodott az állami tulajdonú Eximbankkal és a kormányközeli üzleti körök által irányított MKB Bankkal arról, hogy a két pénzintézet 113 millió euró, azaz 35 milliárd forintnyi hitelt nyújt a társaságnak. Az állami támogatással együtt így már különböző formában 44,2 milliárd forintot kapott a cég, vagyis többet, mint az általa – szerződésben vállalt – beruházás összege. Érdekesség, hogy bár a szerződés 31,9 milliárd forintról szól, a Kall Ingredients ügyvezetője, Zahola-Pollák Vanda tavaly márciusban a Világgazdaságnak 45 milliárd forintos beruházásról beszélt. A kormánynak leadott eredeti tervek alapján úgy tűnik, hogy a Kall Ingredients saját tőke nélkül valósította meg a beruházást, és úgy kapott az állami és kormányközeli szereplőktől közel százszázalékos támogatást, hogy korábban nem végzett érdemi üzleti tevékenységet.

A kormány 2010 és 2017 augusztusa között összesen 228 milliárd forintnyi állami támogatást adott a nagyvállalati szektornak, ezeknél a cégeknél 31 741 új állás létesült. A kabinet tehát egy újonnan létrejövő állásért átlagosan 7,2 millió forintot fizetett. A legtöbb közpénzt az indiai Apollo Tyres Kft. kapta, miután a gyöngyöshalászi gumiabroncsgyárat 16,1 milliárd forinttal támogatta a kormány. Ebben az esetben 16,5 millió forintot ért meg a kormánynak egyetlen új munkahely. Ez azért is érdekes, mert 2008-ban, az eredetileg Gyöngyösre tervezett üzem ellen éppen az ellenzékben lévő helyi fideszes képviselők kezdeményeztek népszavazást. Erre válaszul az indiai befektető visszalépett a 300 millió eurós beruházástól.

Alapvetően nem ördögtől való, hogy az állam egy-egy fontosabb beruházás bevonzása érdekében hajlandó a zsebébe nyúlni. Óriási a verseny a régióban, és nem mindegy, hogy Szlovákiában, Csehországban, vagy Magyarországon hajt végre a kiszemelt multi egy nagyobb horderejű beruházást. Bevett gyakorlat ugyanis, hogy azok a nagyvállalatok, amelyek sok munkahelyet hoznak létre, vagy nagy értékű termelést valósítanak meg, egyfajta kockázatcsökkentő támogatást kérnek a helyi kormányzattól pénz vagy adókedvezmény formájában. A nemzetgazdaság szempontjából azonban nem mindegy, hogy milyen ágazatban valósulnak meg a befektetések. Egy alacsony hozzáadott értékű termelést megvalósító összeszerelő üzem a feldolgozóiparban kevesebbet hoz, mint a szolgáltató szektorban létrejövő, a gyári munkásnál négyszer jobban kereső programozó matematikusi állás.

Nagy kérdés továbbá, hogy a munkaerőhiány ellenére miért támogatja a kormány milliárdokkal a munkahely-teremtő beruházásokat. Arra sincs közgazdasági magyarázat, hogy az egyszer már Magyarországon megtelepedett multi, ha kapacitásbővítést hajt végre, miért kap szinte automatikusan állami támogatást. A cégek ugyanis azért ruháznak be, mert egyre több a megrendelésük a világpiacon, keresettek a termékeik és a megnövekedett keresletet akarják kielégíteni. Összefoglalva: sikeresek az üzleti életben, ergo jól döntöttek korábban, amikor Magyarországot választották a beruházásuk helyszínéül.

Az egyedi kormánydöntések során állami támogatásban részesülő külföldi multinacionális cégek, mint a Bosch, Audi, vagy Mercedes könyveiből jól látható az árbevételük folyamatos emelkedése. Több, a multiknál vezető beosztásban lévő szakember is elmondta lapunknak, hogy állami támogatás nélkül is fejlesztenének, de hülyék lennének elugrani az ingyen pénz elől.

A fideszes vezetésű kormányok hat év alatt másfélszer több támogatást nyújtottak multinacionális cégeknek, mint a szocialista kormányok a megelőző hat évben. A statisztikák szerint a 2005 és 2010 közötti kabinetek összesen 112,8 milliárd forint támogatást adtak, szemben az Orbán-kormányok 163,6 milliárd forintos támogatásával 2011 és 2016 között. Az adatok alapján jól látszik, hogy 2010 után visszaestek a szolgáltatási ágazatban létrejövő beruházások, és jelentősen eltolódott az arány a feldolgozóipar javára, miközben a kormányközeli üzleti körök is egyre több támogatást kapnak.

(A bíróságon lapunkat a Transparency International Magyarország és Palatics Edit ügyvéd képviselte).

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz egyedi kormánydöntés fővárosi törvényszék Kall Ingredients közpénz Olvasson tovább a kategóriában