Nagyon magasra mászott a magyar építőipar a tavaly éveleji gödör óta. Októberben nyolc éves csúcsra emelkedett a szektor, ha a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatokat nézzük. Csak idén szeptember és október között 6 százalékkal nőtt a termelés.

A KSH friss adatai szerint a termelés növekedését mindkét főcsoport, tehát az épületek és az egyéb építmények is húzzák. A két csoport megkülönböztetése fontos, többek között azért is, mert csak a bontásból derül ki, hogy a tavalyi nagy zuhanás az egyéb építményeknél történt. Ez az uniós források átmeneti hiányának volt köszönhető, ami az eu-s költségvetési ciklusváltásból fakadt. Mostanra viszont felfutottak a kifizetések, ami az egyéb építmények megugrásánál látszik. Ebben az alágazatban 51,7 százalékkal nőtt a termelési volumen egy év alatt. Októberben – az alacsony bázis mellett – gyorsforgalmi utak építése, valamint vasútfelújítási munkák miatt bővült a termelés.

Az épületek építése, ami sokkal inkább a magánszektor építési kedvétől függ, stabilabban alakul, de szintén tavaly év eleje óta nő. Ehhez a kategóriához nem az EU-pénzek, hanem a három évre, 2019 végéig 5 százalékra csökkentett lakásáfa és a csok ad hozzá sokat. De az is kedvez az építőiparnak, hogy a régóta tartósan alacsony kamatkörnyezetben a lakosság olcsón tud hitelhez jutni, és a gazdaság is alapvetően fellendülőben van, a bérek emelkednek.

Amúgy a kilátások se rosszak: októberig 1124-gyel több lakásépítési engedélyt adtak ki, mint tavaly ugyaneddig, illetve 2015 első tíz hónapjához képest már közel hatezerrel nőtt ugyanez. Ezek alapján várható, hogy az építési vállalkozások még jó ideig el lesznek látva megrendelésekkel. Az építőipar idén kezdett el újra hozzájárulni a GDP növekedéséhez: a harmadik negyedéves 3,9 százalékos növekedésből 1 százalékpont az építőiparnak volt köszönhető. Tavaly még 0,6 százalékponttal rontotta a növekedést az ágazat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat építőipar KSH lakásépítések Olvasson tovább a kategóriában