Újra recesszióba került a gazdaság, és Nagy Márton arra számít, hogy csak 2025 második felében következhet be nagy ugrás a teljesítményében.
A kormány intézkedései mellett a piacra ömlő befektetői milliárdok hozhatnak fordulatot az előző évek pangása után a hazai ingatlanpiacon.
Nem véletlen, hogy a kormány nemrég bemutatott gazdasági akciótervének egyik fő fókusza a jövedelmek vásárlóerejének növelése és a lakhatás lett.
A 2019-es 11,2 százalékról az idei év közepéig 8,8 százalékra csökkent az éjjel vagy este rendszeresen dolgozók aránya itthon.
Csökken a munkaerőhiány, de még mindig megvédi a dolgozókat az elbocsátástól. Sok cég akkor sem épít le, ha automatizál vagy romlanak a kilátásai.
Környezetvédelmi lett az extraprofitként indult adó 2022-ben, jövőre viszont kivezetik az egészet. Leginkább a diszkont légitársaságok járhatnak ezzel jól.
Lakásprogramot hirdet a fiataloknak a kormány, de félő, hogy ez ugyanúgy hozzájárul az ingatlanok drágulásához, mint korábban a csok és a babaváró.
Egyre bátrabbak a kormányzati tervek, miközben az előző években az előrejelzések a valóság közelébe se értek.
1000 milliárd forintos nagyságrendű pénz jelenhet meg a piacon a nyugdíjpénztári és állampapírban tartott megtakarításokból, 10-15 százalékos drágulás jöhet.
Nyáron már mutatott életjeleket a döglődő hazai akkuipar, de egyelőre jogosnak tűnik Nagy Márton kiakadása Szijjártó Péterre.