Jókedvűen avatta fel Orbán Viktor március elején a Várpalotát elkerülő gyorsforgalmi utat. A kormányfő azzal viccelődött, hogy míg korábban az első éjszaka joga létezett, most az első úté. Nem is engedte át másnak a lehetőséget, ő maga ült a volán mögé, hogy a kormányfői kisbusszal elsőként hajtson a szűz aszfaltra.

Pár hónappal később kiderült, hogy az elkerülő második, befejező szakaszának megépítésére szóló közbeszerzés a lehető legszabálytalanabb volt. Azért nem túlzás ezt állítani, mert az Európai Bizottság a teljes uniós támogatás megvonását kéri, márpedig ilyesmi értelemszerűen csak a legsúlyosabb esetekben fordul elő. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. (NIF) ugyanis nem írt ki új tendert, arra hivatkozva, hogy a munka szorosan összefügg az elkerülő első szakaszával, így mindkettőt ugyanazok a cégek^*a Dömper Kft., a Subterra-Raab Kft. és a Pannon-Doprastav Kft. konzorciuma építhették meg. A második szakasz 6,3 milliárd forintba került, amelyből 5,3 milliárd volt az uniós támogatás. Ezt az Európai Bizottság teljes egészében meg akarja vonni.

Ez az eset a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály (KFF) működési problémáit is jól példázza. Emiatt fenyegeti Magyarországot több százmilliárd forint uniós támogatás végleges elveszítése, ahogy azt múlt heti cikkünkben részletesen bemutattuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk500 milliárdot is bukhat Magyarország az ellenőrizetlenül hagyott uniós programok miattAnnál is súlyosabb a helyzet, mint ami korábban kiszivárgott. A kormány azt tervezi kommunikálni, hogy a bevándorláspártiak bosszújáról van szó.

Cikkünk megjelenése után a szokásos kormányzati tájékoztatón a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely cáfolta, hogy készült volna olyan dokumentum a minisztériumban, amely szerint a legrosszabb esetben akár 500 milliárd forint körüli összeget is bukhat Magyarország a hazai közbeszerzési és uniós pénzosztási rendszer korábban feltárt hiányosságai miatt. Szerinte a pénzelvonás veszélye nem áll fenn. Ráadásul a magyar kormány az uniós pályázatokat 110-115 százalékkal túltervezi, így ha az elszámolásnál minden fillért jóváhagy a bizottság, akkor 10-15 százalékot hazai költségvetési forrásból egészítenek ki – magyarázta.

Pedig a kormány számára készült, a G7-hez (még a kormányzati jóváhagyás előtti állapotban) eljutott nem nyilvános jelentés borítóján az áll, hogy azt a Miniszterelnökség és az Innovációs és Technológiai Minisztérium egy-egy főosztályvezetője készítette, a két miniszter pedig jóváhagyta.

Nézzünk néhány további részletet, hátha így Gulyás Gergelynek mégiscsak eszébe jut, hogy melyik jelentésről van szó. Mostani cikkünkben az Európai Bizottságnak azokat a megállapításait mutatjuk be, amelyekről a jelentés készítői azt írták, hogy

nehezen védhetők, egyben jelentős pénzügyi korrekciós kockázattal járnak.

Ez utóbbinál külön kell választani azt a kétfajta fenyegetést, amelyek Gulyás Gergely nyilatkozatában összemosódnak. Az egyik az irányítási és kontrollrendszerek súlyos működési hatékonyságbeli hiányosságai miatt az Európai Bizottság által kért általános korrekció, ez jár a már említett több százmilliárdos végleges forrásvesztési veszéllyel. Természetesen ez még nem végleges döntés, van esély az elkerülésére, ugyanakkor Magyarországnak ilyen eshetőséggel eddig még nem kellett szembenéznie, mióta belépett az EU-ba.

A másik dolog, amire Gulyás Gergely homályosan utalt, hogy ha egy adott fejlesztéstől az EU megvonja a támogatás valamekkora részét, akkor azt az összeget más projektre még felhasználhatja Magyarország.^*Amennyiben még tart a forrásfelhasználási időszak, a mostani 2023 végén zárul. Ilyesmire bőven volt példa az előző költségvetési ciklusban is, és a kormány eleve emiatt tervezi túl az uniós pályázatokat, megy a forrás 100 százaléka fölé.

Saját kockázatra

Visszatérve a várpalotai elkerülőre és a KFF nem megfelelő működésére, erről a kormány számára készült jelentésben ez olvasható: „A KFF megkérdőjelezte az eljárás alkalmazását, amit az ajánlatkérő^*a NIF azzal indokolt, hogy a két szakasz nem választható szét és csak együtt használható, és hogy szervezési és technikai nehézségek merültek fel. A KFF feltételes tanúsítványt állított ki, mely szerint a közzététel nélküli tárgyalásos eljárás jelentős vizsgálati kockázattal jár, ezért az ajánlatkérő azt saját kockázatára folytatja le, de több intézkedést nem tettek a szabálytalanság megakadályozására”.

A jelentés javasol egy választ a kormánynak, ami amellett érvel, hogy az eljárás jogalapja megfelelő volt. Sokatmondó ugyanakkor, hogy a kormány jelentéstervezete sem jósol túl nagy sikert ennek az érvelésnek. Itt ugyanis az olvasható, hogy közbeszerzésjogi szakmai alapon történő vizsgálat alapján a KFF álláspontja szerint az Európai Bizottság nagy valószínűséggel nem fog eltekinteni a már ismertetett megállapításától.

Kettős szabálytalanság

Ugyanez a megítélése a jelentésben az ország hat régiójára kiírt, 272 milliárd forintos útfelújítási keretszerződésnek is, amellyel két problémája is volt az uniós ellenőröknek. Az egyik, hogy szabálytalannak találták a He-Do Kft. ajánlatainak kezelését. A cég két szakaszra adott be ajánlatot^*egyre konzorciumi formában, egyre egyedül, de csak az egyiknél kértek tőle árbevételi adatokat, illetve annak igazolását, a másiknál nem. Pedig a bizottság szerint mindkét pályázott részre vonatkozó együttes árbevétellel lett volna szükséges rendelkeznie, az ajánlata így érvénytelen. A bizottság ezért 25 százalékos, 9,2 milliárd forintos forrásmegvonást tart szükségesnek.

Ez azonban még mindig csak a kisebb probléma, mert az ellenőrök a 272 milliárdos közbeszerzés összes szerződésére is 10 százalékos átalánykorrekciót javasolnak, mivel az ajánlatkérő szabálytalanul aránytalan/korlátozó kiválasztási kritériumokat alkalmazott. Emiatt 23 milliárd forint felhasználása került veszélybe.

A jelentésben szereplő választervezet^*„Két eltérő, önálló ajánlattevőről van szó, így az érintett árbevétel összeadására nem kellett, hogy sor kerüljön, mindkét részben a kifogásolt ajánlat érvényes. Az árbevételre vonatkozó előírás szükségességét a beszerzés tárgyának nagyságához igazodó, stabil gazdasági háttérrel rendelkező ajánlattevőkkel történő szerződéskötés indokolta, tekintettel arra a tényre is, hogy keretszerződésekre figyelemmel egyidejűleg valamennyi rész vonatkozásában akár egyszerre történő munkavégzés is megvalósulhat a teljesítés során.” laikus szemmel nézve nem tűnik valami acélosnak, nem csoda, hogy a jelentés készítői sem hisznek abban, hogy meg lehet győzni az Európai Bizottságot.

Rázós villamosítás

Szintén a korlátozó (és diszkriminatív) alkalmassági feltétel^*Legalább 8 kilométer egybefüggő normál nyomtávolságú közforgalmú vasúti pálya átépítése, legalább 35 kilométer egyvágányú villamos felső vezeték építése. miatt került a célkeresztbe a Budapest-Esztergom vasútvonal villamosítása. A bizottság emiatt 25 százalékos, 7,2 milliárd forintos korrekciót tart indokoltnak.

A választervezet javaslatában csak annyi szerepel, hogy be kell mutatni, a kiírás mely szakasza érintett, illetve teszi lehetővé a vitatott alkalmassági követelmény előírását.

Munkagépek dolgoznak a Budapest-Esztergom vasútvonal Újpest-Pilisvörösvár vonalszakasza mellettj épített úton 2015. augusztus 6-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A 33,7 milliárd forintba kerülő Budapest-Esztergom villamosítás előkerül a problémák egy másik csoportjában is. Itt az ellenőrök azt kifogásolták, hogy a kiíró megemelte az előleget 30-ról 50 százalékra, és eltörölte a vállalkozó kötelezettségét, hogy garanciát biztosítson az előleg visszafizetésére. Ez sérti az egyenlő bánásmódra, megkülönböztetésmentességre és átláthatóságra vonatkozó elveket, mivel jelentősen módosítja az eredetileg megállapított és közzétett szerződéses feltételeket.

A másik érintett szerződés a Fonyód-Kaposvár szakasszal megtoldott dél-balatoni vasútfelújítás, amely 72,4 milliárd forintból valósult meg. A bizottság az uniós támogatás negyedének elvonását kéri, az infrastruktúrafejlesztéseknél szokásos 85 százalékos támogatási aránnyal kalkulálva 22,5 milliárd forint felhasználása került veszélybe.^*A Budapest-Esztergom villamosításra és a dél-balatoni projektre együtt vonatkozik ez a szám.

A választervezet arra hivatkozik, hogy az említett változásokat jogszabály-módosítás tette lehetővé, a szerződésmódosítások pedig pusztán technikai megoldásként szolgáltak, valamennyi nyertes ajánlattevő esetében alkalmazták volna. A jelentéstervezet azonban hozzáteszi: az Európai Bizottság által vitatott szabályozási környezet nem feltétlenül feleltethető meg a vonatkozó uniós szabályoknak, ezért jelentős a korrekciós kockázat.

Tiltott korlátozás

Ennél is meglepőbb, hogy az Európai Bizottság az alvállalkozásba adás magyar szabályozásán is fennakadt. Pedig ez elvileg pont a visszaélések elkerülését szolgálná. A hazai közbeszerzési törvény szerint építési beruházásnál az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65 százalékát. Hasonló logikával tilos egy alvállalkozónak ugyanilyen mértéken felül még tovább adnia munkát.

A vonatkozó uniós irányelv viszont lehetővé teszi, hogy az ajánlattevő akkora részt adjon alvállalkozásba, amennyit csak akar. Azért az uniós ellenőrök is érezhették, hogy itt nem szándékos trükközésről van szó, ezért a bizottság mindössze 5 százalékos korrekciót javasol. A rossz hír viszont az, hogy 12 szerződés érintett, amelyek összesített értéke nem kevesebb mint 787,2 milliárd. A jelentésben itt sem szerepel összeg, de a szokásos uniós társfinanszírozási aránnyal számolva mintegy 33,5 milliárd felhasználása került veszélybe.

Itt is vannak olyan projektek, amelyek más kifogásolt ügycsoportban szintén szerepelnek, így felmerül a kérdés, hogy vajon halmozódnak-e a korrekciók. Az eddigi gyakorlat alapján valószínűleg nem, mindegyiknél a legsúlyosabb tételt választják majd ki. Azaz például a Budapest-Esztergom villamosításnál csak egyszer 25 százalék forrásmegvonás fenyeget.

A konkrét ügyre vonatkozó választervezet szerint az irányelvből nem feltétlenül következik, hogy rossz a magyar gyakorlat, ne lehetne élni ilyen szabályozással az érdemi hozzáadott értéket nem teremtő cégek közbeszerzési részvételének visszaszorítása érdekében. A témában ismert európai bírósági ítéletek a személyes és saját teljesítés vonatkozásában mondják ki a százalékos arány korlátozásának tilalmát, nem pedig általános értelemben mindenféle korlátozásét – teszik hozzá.

Politikai kommunikációs kockázat

Két további olyan ügy tartozik még a kormány szerint is nehezen védhető, egyben közvetlen korrekciós kockázatú csoportba, amelyekkel elég sokat foglalkozott már a sajtó. A kommunikációs közbeszerzéseknél a szabálytalan kiválasztási kritériumokat kifogásolta a bizottság, mert a kiíró Miniszterelnökség kifejezetten közigazgatási referenciát és szakértelmet követelt meg, miközben ez a bizottság szerint nem indokolt. A közbeszerzés két részre volt osztva, és mindegyiknél egyetlen ajánlattevő volt. A bizottság az uniós pénz negyedének, 1,36 milliárd forintnak az elvonását kéri.

A KFF tevékenységének részbeni, 4,8 milliárd forintba kerülő kiszervezése már szintén viszonylag széles körűen ismert, részben annak köszönhetően, hogy az egyik kedvezményezett az az SBGK Ügyvédi Iroda volt, amelynek tagja Bajkai István fideszes parlamenti képviselő is, aki korábban a miniszterelnök lányát, Orbán Ráhelt képviselte több ügyben.

Valószínűleg ezért érdemelte ki a jelentésben egyedüliként ez az ügy a "politikai kommunikációs szempontból érzékenyebb" minősítést.

Itt az Európai Bizottság összeférhetetlenséget állapított meg, mert a közbeszerzési ellenőrzéseket végző, kiszervezett tevékenységet ellátó konzorciumi tagok tevékenységi körébe beletartozik az is, hogy felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadókat biztosítsanak az ajánlatkérő szerveknek. Ezért lehetséges, hogy egy olyan eljárást, amelyet valamelyik konzorciumi tag ügyvédi iroda folytat le, valamelyik másik konzorciumi tag ellenőrizzen.

A bizottság azt javasolta, hogy a KFF csak kapacitáskorlátok esetén szervezze ki a tevékenységeit, nem pedig alapesetben, továbbá felkérte a KFF-et, hogy biztosítsa az összeférhetetlenség eljárásjogi megszüntetését: ahol valamelyik konzorciumi tag szaktanácsadói szerepet tölt be, ne szervezzenek ki tevékenységet a konzorciumnak. A bizottság elvárása, hogy a KFF azonosítson minden összeférhetetlenség által érintett eljárást; ezeknél nem támogatható a tanácsadói díj és az ellenőrzések díja.

A választervezet szerint a gyakorlatban nem volt összeférhetetlenség. Az azért jelezhet valamit, hogy a kormány nem újította meg a kritizált, időközben már lejárt szerződéseket.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet európai bizottság forrásvesztés Gulyás Gergely infrastruktúrafejlesztés közbeszerzési felügyeleti főosztály nif uniós források Olvasson tovább a kategóriában