Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. szeptember 24. 06:52 Közélet, Pénz

Úgy tűnik, elindult a gellérthegyi sikló építése, de a főváros ezt titkolja

Óriási változás előtt áll Magyarország egyik legfelkapottabb turistacélpontja, a budapesti Gellért-hegy, bár erről a közvéleményt eddig semmilyen módon nem tájékoztatták. Lényegében hónapokkal ezelőtt elkezdődött a hegyre tervezett sikló kivitelezésének előkészítése, amelyről én is csak a környéken dolgozó munkásoktól értesültem, és hosszas egyeztetés után a beruházók is megerősítették.

A hegy lábánál, az Erzsébet híd budai hídfőjénél egyre növekvő földkupacok jelzik az építkezés elindulását. A híd környéki munkagödrökről már korábban megjelent, hogy a Főtáv egyik beruházásának a részei, azonban ezzel párhuzamosan a siklóprojekt régészeti feltárása is elindult a területen.

A Gellért-hegyre tervezett siklónak hosszú és szövevényes története van, és a mostani felállásnak is vannak homályos részletei. A sikló megépítése már a XIX. században is felmerült az akkor még lényegében lakatlan, szőlőtermesztésre használt hegyre. A kilencvenes években újramelegítették az ötletet, és azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal rendre felmerül a sikló megépítése. 

Az Erzsébet híd és a Duna panorámaképe, jobbra a Gellért-hegy. Fotó: MTVA/Róka László

A siklóprojekt a Gellérthegyi Sikló Beruházó és Szolgáltató Kft-hez kötődik, amely név- és számos tulajdonosváltáson esett át, mióta 2004-ben megállapodott a fővárosi önkormányzattal a sikló építéséről. A szerződés azóta is hatályos*2009-ben frissítettek rajta, és időközben az I. kerületet is bevonták a megállapodásba., a cég szerint minden szükséges engedély a rendelkezésükre áll, és most ismét elindulnak az egyeztetések a budapesti városvezetéssel. “Az alapszerződés frissítése óta eltelt 8-9 év, és az idő múlásából adódó apró technikai kérdésekről kell egyeztetni, mivel a tervek lényegében nem változtak” – mondta a G7-nek Walton Imre, a cég ügyvezetője. 

Walton építész, már 2006-ben feltűnt a siklónál, amikor projektgazda volt, azaz ő felelt a tervezésért és az engedélyekért. 2012-ig dolgozott ezen, amikor megbicsaklott a projekt a szomszédos Rác Fürdő megoldatlan jogi helyzete miatt*Korábban volt átfedés a fürdő és a siklós cég tulajdonosai között.
, majd közel egy éve tért vissza. Walton szerint a sikló egy szükséges infrastruktúra-fejlesztés, mivel a hegyre leginkább turistabuszokkal lehet feljutni, a keskeny utakon sűrűn forduló, sokszor kétemeletes buszok pedig jelentősen terhelést jelentenek az amúgy nyugodt környéknek*A turistabuszok mellett a 235 méter magas dombra a Móricz Zsigmond körtérről induló 27-es busszal lehet feljutni vagy gyalog.
.

A sikló környéki fejlesztésekről az alábbiakat árulták el a befektetők:

  • A sikló a Hegyalja út elejénél, a hegy gyomrában kialakított megállóból indulna, és a Citadella sétánynál lenne a másik állomása.
  • A budavári siklóval ellentétben egy pálya lenne, középen egy kitérővel. Az első, meredekebb szakaszon az Orom utca vonaláig a föld alatt futna, az onnantól kezdődő lankásabb szakaszon pedig a földfelszín felett.
  • Már 2007-ben, az engedélyeztetésnél eldőlt, hogy a két siklókocsit egy olasz cég, a Leitner szállítaná. Egy kabinba 40 ember fér be, az elméleti menetidő pedig alig több mint egy perc (egészen pontosan 72 másodperc).
  • A hegy aljában lévő állomás környezetében egy buszparkoló épülne, ahol 13 busz férne el (a Citadellánál 12 férőhelyes a kapacitás). Az Index korábban azt írta, hogy a sikló indulása után a buszok már nem is mehetnének fel a Citadellához, de ez a főváros kompetenciája, amely nem reagált a kérdéseinkre.
  • Az Erzsébet hídról lejövő felüljáró alá egy pavilonszerű épületet terveznek, ahol kávézó és két kisebb üzlet is lenne. 

A projekt további részleteiről azonban nem kívántak nyilatkozni a beruházók, és a tulajdonosi struktúrában még az elmúlt hetekben is volt változás. A projektgazda Gellérthegyi Sikló Beruházó és Szolgáltató Kft-nak két tulajdonosa van, 25 százalékban a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló BKK, 75 százalékban pedig egy magáncég. Ennek a projektcégnek a 45 százaléka a kétszeres olimpiai bajnok exkajakozó, Horváth Gábor érdekeltségébe tartozik. Horváth évek óta a Honvéd kajak-kenu szakosztályának az igazgatója, és több vállalkozásban is van érdekeltsége. 

Kézműves technika a feltételezett nyomvonalról, mivel látványtervek még nem készültek róla.

A projektcég 55 százalékos tulajdonosa a napokban került egy Egyesült Királyságban bejegyzett cég tulajdonába. A cég tulajdonosa Bató Csaba, aki eddig is több szálon kapcsolódott a projekthez*A Gellérthegyi Sikló Beruházó és Szolgáltató Kft-ben 75 százalékos tulajdonnal rendelkező projektcég, a Sikló-beruházó Befektetési és Tanácsadó Kft. ügyvezetője 2018 februárja óta Bató Csaba. A Sikló-beruházó Kft. 55 százalékos tulajdonrésze az S-2018 Eszközkezelő tulajdona, amely Bató érdekeltségébe került. Ennek a cégnek 2017 decemberétől a Stark Capital volt a tulajdonosa, amelynek Bató Csaba a vezérigazgatója. A Stark Capital viszont két hónap után kiszállt a cégből, és egy magánszemély, Farkas Andrea lett a tulajdonos. Róla semmilyen információt nem sikerült megtudnunk, korábban semmilyen üzleti érdekeltsége nem volt, és Bató sem árult el róla semmit. Farkas Andrea a napokban vált meg a tulajdonrészétől, ez került Bató érdekeltségébe.(részletek a csillagra kattintva). Bató a rendszerváltás óta dolgozik vezető pozíciókban, leginkább bankoknál. Vezérigazgató volt az MKB és az Erste Bank befektetési alapkezelőinél, az MFB Investnél vagy a Déli Áramlat Zrt-nél is. Bató üzleti- és munkakapcsolatban áll az MFB-t 2002 és 2010 között vezető Erős Jánossal, akinek a helyettese is volt, és jelenleg is munkatársak a siklós cég korábbi közvetett résztulajdonosánál, a Stark Capital nevű, vállalati felvásárlásokkal foglalkozó cégnél. 

Bató Csaba a G7-nek azt mondta, a sikóprojekt menedzseléséért ő felel, Horváth Gábornak pedig ez egy pénzügyi befektetés, ő a napi menedzsmenti kérdésekben nem vesz részt, csak a stratégiai döntésekben. Batóval és Waltonnal több mint két órán át beszélgettünk, de több részletet nem akartak megosztani a beruházásról. Nem válaszoltak arra, hogy milyen költségvetéssel számolnak (az Index ezt korábban mintegy 4,5 milliárd forintosra becsülte és ezt sem Bató, sem Walton nem cáfolta), hogy miből fogják finanszírozni a projektet, és hogy mikor indulhat el ténylegesen a kivitelezés és mikorra fejeződhet be.

Bató azt mondta, ennek az az oka, hogy nem szívesen állnak a nyilvánosság elé a projekt mostani állapotánál, mert el szeretnék kerülni azt a “hamis látszatot”, hogy bármelyik résztvevőt vagy a projekt iránt korábban érdeklődő befektetőket informálni vagy befolyásolni próbálnák. Jelenleg egyeztetnek a kivitelezésről, és Bató szerint romlana az alkupozíciójuk, ha nyilvánosságra kerülne a projekt pontos költségvetése. A fővárossal csak nemrég indultak meg az egyeztetések, és a projekt elkészülésének a céldátuma is ennek lesz az eredménye.  

Az egyik látványterv a Hegyalja út melletti buszparkolóról. Forrás: Walton Imre

Walton Imre szerint generálkivitelezővel szerződnének, de az építőipari kapacitáshiány miatt elképzelhető, hogy utóbb megbontanák a feladatokat, és két vagy három kivitelezővel is szerződnének. “Határozott céldátumok azért sincsenek, mert sokkal nehezebb helyzetben találta magát új tulajdonos az építőipari piac közismert helyzete miatt” – mondta Walton. 

Kerestük a fővárosi önkormányzatot is, de két héttel ezelőtti levelünkre nem reagáltak. Amikor megkérdeztük Bató Csabát, hogy nem érzi-e szerencsétlennek, hogy a budapesti belváros látképére és turizmusára is hatással lévő beruházást nem kommunikálják, azt válaszolta, hogy “szerencsésebb lenne kommunikálni, ennek el is jön majd az ideje, de jelen pillanatban két dolog miatt nem teszik azt”. Egyrészt a projektnek van előélete, célzott arra, hogy már a kétezres évek eleje óta lebeg a sikló megépítése. “Ma nem tudok senkivel úgy beszélgetni a siklóról, hogy ne kelljen kitérnem részben a projekt kalandos előéletére, részben a Rác Fürdőre vonatkozó kérdések elől” – mondta Bató (A Rác Fürdő előéletéről például itt írtak).

A másik ok pedig az, hogy a projekt finomhangolása miatt még számos egyeztetés áll előtte például a fővárossal vagy éppen a kivitelezőkkel, és “biztosan nem szeretne más lenni, mint a formalitásokra is ügyelő jogszerűen és sportszerűen egyeztető partner”, azaz nem szeretne úgy tűnni, mint, aki például a sajtó útján üzenget.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz Budapest gellérthegyi sikló Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2025. március 31. 11:06 Közélet

Törlik az ezermilliárdos brazil kamukötvényt birtokló céget, mert nincs bankszámlája

Elrendelte a Brasil Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.

Vámosi Ágoston
2025. március 28. 11:29 Adat, Közélet

Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír

Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.

Jandó Zoltán
2025. március 28. 06:09 Közélet, Vállalat

A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya

Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.

Fontos

Stubnya Bence
2025. március 31. 06:01 Élet, Pénz

Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat

Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.

Vámosi Ágoston
2025. március 30. 06:07 Élet

Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen

Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.

Hajdu Miklós
2025. március 29. 15:04 Világ

Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják

Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.