Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. március 22. 06:52 Közélet

Szeretnél magad meggyőződni arról, hogy mekkora a korrupció Magyarországon? Kiszámolhatod

Egyre több olyan adatot érhetünk el, amelyek lehetővé teszik a kormányok és közintézmények tisztességes működésének mérését, ráadásul objektív módon. Például rengeteg tényszerű információ van az interneten a közbeszerzésekről, amit ha megfelelő módon vizsgálunk, akkor következtethetünk arra, hogy milyen eséllyel történik vagy történt korrupció.

A közbeszerzések elemzése azért nagyon fontos, mert az EU tagállamok évenként az uniós GDP jelentős részének (mintegy 14 százalékának) megfelelő összeget költenek el ebben a formában. Ráadásul a közbeszerzési eljárások egy része Európán belül összehasonlítható módon zajlik, így akár objektív korrupciós rangsor is készíthető az európai országok között.

A korrupciókutatók sokáig a korrupció érzékelését vagy az ehhez való hozzáállást próbálták mérni. Az objektív megközelítés viszont, amiről most szó van, abból a feltételezésből indul ki, hogy ha valakik csalni akarnak, előbb a csalást segítő körülményeket igyekeznek létrehozni. Ezeket a helyzeteket próbálják mérni és követni a korrupciós kockázati mutatókkal. Ilyen lehet például a rövid határidő az ajánlat benyújtására, a zárt pályáztatási mód vagy az átláthatatlan bírálati szempontok, tehát egyszerű, józan ésszel belátható tényezők.

A pályázatok eredményei is árulkodhatnak a korrupcióról. Csalásra utal például, ha egy ajánlattevő volt az eljáráson, vagy csak nagyon kevés induló volt (a tapasztalatok szerint ez az indikátor a legerősebb). A szerződéses árak alakulását is érdemes megvizsgálni, akár az auditok és könyvvizsgálók csalás-elemzési eszközeivel is. Itt sem kell kapásból bonyolult dolgokra gondolni, elég akár csak az árak kerekítettségét nézni, feltételezve, hogy ha tisztán piaci alapon határoznak meg egy árat, akkor nem valószínű, hogy kerek milliókban ki lehet fejezni. És persze az sem közömbös, hogy kié lett a tender, milyen üzleti kör és referencia áll a nyertes cég mögött.

Különösen gyanúsak azok a beszerzések, amelyeknél egyszerre állnak fenn kiíráskor a korrupciónak kedvező körülmények és az eredmény is csalásra utal. Persze, ha egy eljárás tisztaságával kapcsolatban minden indikátor kétséget támaszt, akkor sem lehetünk meggyőződve arról, hogy meg is történt a korrupció. Az viszont biztos, hogy a csaláshoz minden adott volt, így a korrupció tényleges bekövetkezésének kockázata magas.

Ha egy intézménynél vagy egy országban nagy arányban fordulnak elő kétes eljárások, akkor gyanús, hogy rendszerszerű problémák vannak. Azonban ahhoz, hogy intézményeket és országokat vizsgálhassunk, lehetőleg az összes hozzájuk köthető közbeszerzési eljárást fel kell dolgozni. A big data kutatások terjedésével ez megvalósíthatóvá vált, így mára számos közbeszerzési szakértő és kutató foglalkozik ilyen elemzésekkel, Magyarországon például a Korrupciókutató Központ Budapest.

A CRCB elemzései ebből a megközelítésből mutatják ki, hogy a kormányközeli cégek jellemzően magas korrupciós kockázatok mellett nyernek közbeszerzéseket. De lehet mutatni az uniós támogatások perverz hatását is, miszerint az EU által támogatott beszerzések korrupciós kockázata magasabb, mint amit a nemzeti finanszírozású beszerzéseknél lehet mérni. A CRCB ráadásul a mutatók érvényességére empirikus bizonyítékot is talált, amikor kiszámolta azokat a közbeszerzések egy olyan csoportjában, amelyeket a Gazdasági Versenyhivatal vizsgál kartell gyanúja miatt.

Arra is lehetőség van, hogy akár tételesen megnézzük, hogy mely eljárások azok, amelyek gyanúsak. A Transparency International és a K-Monitor Red Flags, illetve a CRCB Közpénzkereső nevű alkalmazása is ilyen mutatókkal követi a kockázatos közbeszerzéseket a hivatalos információk alapján.

Ha valaki még jobban elmerülne az adatokban, az EU Tenders Electronic Daily (TED) portálján egy Excellel is megnyitható adatbázisba gyűjtve találhatja meg 33 európai ország közbeszerzései szerződéseit*Pontosabban a jelentős részüket: a TED-be csak egy bizonyos értékhatár felett kerülnek be a közbeszerzési szerződések., és akár saját maga is kiszámolhat korrupciós kockázati mutatókat. Csak le kell tölteni az adattáblát (már a 2017-es adatok is elérhetőek itt, de vigyázat, a fájl mérete 450 megabájt), megnyitni egy táblázatkezelővel, és a képernyő soraiban meg is jelennek az egyes közbeszerzési szerződések, az oszlopokban pedig a tulajdonságaik.

A legfontosabb korrupciós kockázati mutatót, az egy ajánlattevős, tehát verseny nélküli beszerzések arányát két oszlop alapján össze is hasonlíthatjuk az országok között: az egyik oszlop értelemszerűen az országot azonosítja, a másik pedig a benyújtott ajánlatok számát tartalmazza.*Az oszlopok címe a táblázatban “iso_country_code” és “number_offers”. Ez utóbbi adatot nézve eldönthető, hogy egy vagy több ajánlat érkezett az adott szerződésre*Ebben egy “HA” függvény lehet segítségünkre Excelben., majd országonként el kell osztani az egy ajánlattevős szerződések számát az összes szerződés számával*Ezt a legkönnyebben a “DARAB” és a “HA” függvények kombinációjával lehet megoldani Excelben..

Lássuk, hogy áll Magyarország uniós összehasonlításban az objektív számítás szerint.

A TED friss, 2017-re vonatkozó nyers*Most nem foglalkozunk az uniós adatközlés lehetséges hibáival, hanem elfogadjuk a hivatalos adatokat úgy, ahogy azokat a TED-ben közlik – azonban a kutatók tapasztalatai szerint foglalkozni kell az adatok tisztításával. adatai arra utalnak, hogy 33 európai ország közül Magyarország hátulról a hatodik helyen áll. A mutató értéke 36 százalék, ami azt jelenti, hogy a közbeszerzések több, mint egyharmada verseny nélkül valósult meg. A legjobban ebben a rangsorban is többnyire a skandináv országok teljesítenek, ugyanakkor Szlovénia végzett a legrosszabb eredménnyel, ahol a közbeszerzések több mint felénél nincs verseny.

 

Ezzel a módszerrel szemben például a Transparency International (TI) korrupciós rangsora szakértők szubjektív percepciót veszi számításba. Erre építhetett a magyar kormány és a Fidesz, amikor a lesújtó friss magyar eredményre reagált: az eredményeket annyival el is intézték, hogy a nemzetközi szervezetek újra támadnak. A hivatalos, objektív adatokra már nem lehet ráfogni, hogy külföldi felforgató ügynökök műve lenne – és ezek is azt mutatják, hogy baj van Magyarországon.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet csúszópénz fosztogatás korrupció korrupciókutató ted Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

G7.hu
2024. november 19. 09:27 Élet

Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7

A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.

Mészáros R. Tamás
2024. november 19. 06:03 Világ

Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve

Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.