23 ezer kilométer hosszú gázvezeték-rendszerrel gazdagodtunk ma, ugyanis a magyar állam – közelebbről az NKM Nemzeti Közművek Zrt. – bejelentette, hogy aláírták az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. megvásárlásáról szóló szerződést. Az észak-nyugat és dél-magyarországi fogyasztókhoz gázt eljuttató vezetékeket működtető cég tulajdonosa eddig a francia Engie energiaipari csoport volt (ez korábban GDF Suez néven futott).

Értesüléseink szerint az állami közműholding a korábban becsült 80-85 milliárd forintos árnál olcsóbban vehette meg a cég egészét a franciáktól,

igaz, a tranzakció részleteit, és így a pontos vételárat hivatalosan még nem ismerni. Ez csak az üzlet zárásakor fog kiderülni, ami az NKM szerint 2017 végén, 2018 elején lehet, a GDF Suez Magyarország szerint legkésőbb februárban.

A felvásárlás bár teljesen váratlan nem volt, az időzítése mégis okozott meglepetést a piacon. Az úgynevezett hálózati cégek (tehát azok, amelyek a gáz vagy éppen az elektromos vezetékhálózatot fenntartják), a legnagyobb értékű elemei a teljes szektornak. Éppen ezért sokan arra számítottak, hogy a választások előtt már nem fordít ezek megszerzésére pénzt és energiát a kormányzat. Más kérdés, hogy valószínűleg nem is az államnak volt fontosabb a tranzakció.

Ahhoz, hogy megértsük, hogy pontosan mit és miért vett most az NKM legalább a rezsicsökkentésig, de inkább egy közel 10 évvel ezelőtti uniós szabályozásig kell visszamenni. Ekkor írta elő az EU, hogy a tagállamokban az energetikai csoportoknak szét kell választaniuk a tevékenységüket. Azaz ezt követően külön cég értékesítette a gázt és az áramot a fogyasztóknak, és külön vállalat juttatta azt el hozzájuk (azaz tartotta fenn a hálózatot, a csöveket és vezetékeket, vagyis a „vasat”, ahogy erre a szakmában sokszor hivatkoznak). A végső tulajdonos ugyan minden esetben egy nemzetközi cég volt, de magát a tevékenységet már más leányvállalat végezte.

Ez bizonyos szempontból megkönnyítette az állam rezsicsökkentést követő térnyerését az energiaszektorban, ami a kezdetektől a kormány nem titkolt célja volt. Az állam ugyanis a gáz szegmensben például úgy tudta megszerezni az árak masszív levágásával veszteségessé tett lakossági piacot, hogy fizetnie sem kellett érte. A multik önként, örömmel engedték át fogyasztóikat az állami közműcégnek, csak szabaduljanak meg a kolonccá vált üzletágtól. Ennek eredményeként ma már minden háztartás az állami Főgáztól veszi a gázt.

Ám közben a vassal látszólag senki nem foglalkozott, a valódi értéket jelentő infrastruktúra maradt a nagy nemzetközi gázos cégeknél. Persze tervek voltak arra, hogy ezeket is átvegye az állam. Az Index például szinte napra pontosan két éve írt egy minisztériumi előterjesztésre hivatkozva arról, hogy egyes elosztócégekre is rárepülne a kormányzat. A szaktárca anyagában az érintett cégek értékét (amiben nem volt benne valamennyi vállalat) közel 600 milliárd forintra becsülték.

Valószínűleg a hatalmas összeg miatt terjedt el már jó ideje a piacon, hogy ezekből a tranzakciókból a választásokig nem lesz semmi. A hálózati cégeknek egyszerűen nincs akkora politikai haszna, hogy tízmilliárdokkal terheljék meg egy ilyen felvásárlás érdekében a költségvetést.

A halogatásra számító szakértők egy dologgal nem számoltak: azzal, hogy a franciák mennyire ki akarnak vonulni Magyarországról. Pedig erre utaló jelek voltak már. A NKM az árampiacra például épp a másik francia energiacég, az EDF itteni érdekeltségének megvásárlásával lépett be az év elején. És ott is a teljes csomagot vitték, lakossági fogyasztóstul, hálózatostul (az árampiacon sokkal kisebbek voltak a veszteségek a rezsicsökkentés miatt, így ott még maradtak piaci szereplők).

Valami hasonló volt az elképzelés az Engienél is, a nemzetközi csoport stratégiájába ugyanis ebben a formában már nagyon nem illik bele a magyarországi tevékenység (a csoportnál kérdéseinkre adott válaszukban hangsúlyozták, hogy továbbra is jelen lesznek nálunk már működő vállalataikkal, ez azonban nem túl jelentős a korábbi aktivitáshoz képest). Szóval nagyon menni akartak, de a tárgyalások elhúzódtak. Úgy tudjuk, hogy több mint egy évig egyeztettek a felek, mire sikerült megállapodni. A folyamatot valószínűleg nem gyorsította az sem, hogy a francia csoport még 2016 tavaszán a befektetővédelmi elvek megsértésére hivatkozva, 200 milliárd forintos pert indított Magyarország ellen.

Az egyeztetések minden bizonnyal az árvita miatt húzódtak el, mert miközben a franciák nem akarták elherdálni az itteni vagyont, addig magyar oldalról érezték, hogy a határozott eladási szándék miatt nincsenek rossz alkupozícióban. Az Engie részéről a perrel valószínűleg részben ezen is akartak változtatni (a jogi eljárás vélhetően megszűnik az adásvétellel). Sokat azonban nem erősítettek a helyzetükön, legalábbis erre utal, hogy értesüléseink szerint végül az emlegetett minisztériumi anyagban szereplő (80-85 milliárd forintos) árnál kevesebbet fizet az NKM az Egáz-Dégáz Zrt-ért. Az EDF-fel korábban nem csináltak ilyen jó üzletet: ott 100-120 milliárdra becsülték a csoport értékét, és végül 121 milliárdban egyeztek meg.

A mostani tranzakció után már egész biztosan nem lehet azt kijelenteni, hogy nem lesz több hasonló ügylet a belátható jövőben. Különösen, hogy a franciák mellett az Észak-Magyarországon aktív olasz ENI is nagyon szeretne megszabadulni itteni érdekeltségétől. Az olaszoknak addig volt érdekes a magyar leánycég, amíg voltak ügyfeleik, ők ugyanis a kereskedelemben akartak terjeszkedni. Vélhetően ezért is húzták az utolsó pillanatig a szolgáltatói engedély visszaadását (a konkurensek már hónapokkal előttük meglépték ugyanezt).

Csak a vas azonban az olaszoknak sem kell, azaz eladási szándék itt is lenne. Ennek a tranzakciónak azonban két akadálya is van. Az egyik, hogy a Tigáz hálózata nem nevezhető vonzó befektetésnek, mivel piaci szempontból nincs túl jó helyen, és az állapota is kifejezetten rossz. A másik pedig, hogy a NKM valószínűleg teljesen kiköltekezett. Az állami rezsiholdingnak már az EDF tranzakcióhoz is masszív tőkeemelésre volt szüksége (akkor a szintén állami MVM nyújtott segítő kezet). Most állítólag nem vontak be külső befektetőt, de hitelt szinte biztosan fel kellett venniük, hogy fedezni tudják a több 10 milliárdos ügyletet.

(MTI Fotó: Máthé Zoltán)

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat Égáz-Dégáz Engie NKM Nemzeti Közművek Olvasson tovább a kategóriában