Az EU sereghajtói között a magyar állam a rászorulókról történő gondoskodás terén
A magyar kormány 2022-ben a GDP 16 százalékát költötte szociális védelemre, kevesebbet, mint tavaly. Ennél csak 4 ország költ kevesebbet a szociális szférára az Európai Unióban, az EU-átlag pedig 27 százalék, közölte előzetes adatok alapján az Eurostat.
Számok és trendek: Már 2021-ben is arányaiban szinte a legkevesebbet költötte szociális védelemre a magyar kormány az EU-ban, holott a tagállamok többsége pont erre költötte arányosan a legtöbbet.
- A friss 2022-es előzetes adatok szerint a GDP-arányos szociális védelmi költések jóformán minden országban csökkentek, Magyarország viszont továbbra is a sereghajtók között van: 2022-ben GDP-arányosan csak Írország költött kevesebbet – az utolsó előtti helyen Litvániával, Észtországgal és Máltával osztozunk – kerekítve – 16 százalékkal.
- Bulgáriában és Lengyelországban az arány körülbelül 20, Szlovéniában és Spanyolországban mintegy 25 százalék.
- Arányosan Franciaország, Ausztria, Olaszország, Finnország és Németország költ erre a szektorra a legtöbbet, körülbelül a nemzeti össztermék 30 százalékát.
Ezen belül az egészségügyre még kevesebbet költünk. Szintén előzetes Eurostat-adatok azt mutatják, hogy 2022-ben a magyar kormány a GDP 4,7 százalékát költötte egészségügyre és betegellátásra.
- Ennél csak Bulgáriában, Írországban alacsonyabb az arány, Litvániában azonos mértékű. Szlovákiában például 5,7, míg Ausztriában 8,5 százalék.
Tágabb perspektíva: A magyar állam egyre kevésbé vállal felelősséget az elesettekért, míg az EU a szociális háló erősítését tartaná helyesnek.
- Egy tavalyi törvénymódosítás konkrétan ki is mondta: Magyarországon elsősorban az egyén felelős a szociális helyzetéért.
Két mélypont: Ez a becsült adat felkerült a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai közé is, így jelenleg a 16 százalék mélypontot jelent az ezredforduló óta – igaz, a friss előzetes adat némileg eltérő módszertannal készült.
- A családtámogatási ellátásokra fordított GDP-arányos kiadások is két évtizedes mélypontra kerültek 1,2 százalékkal.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
