Az egy évvel korábbinak alig több mint felére eshetett vissza a külföldiek magyarországi költése 2020-ban. Ez azt jelenti, hogy legalább ezermilliárd forinttal kisebb összeget hagytak az országban. Nem meglepő módon a távolabbi országok esetében nagyobb volt a visszaesés, de a környező országokból is nagyjából feleződött mind a beutazások száma, mind a nálunk elköltött összeg.

Bevásárolni még csak-csak jöttek, üdülni nem

A KSH adatai szerint 2019-ben a külföldiek magyarországi kiadásai meghaladták a 2310 milliárd forintot, tavaly azonban jó eséllyel az 1300 milliárdot sem érték el. Teljesen biztos adatot azért nem lehet mondani, mert a statisztikai hivatal a koronavírusjárvány miatt nem tudott pontos becslést végezni. Olyannyira nem, hogy a második negyedévre egyáltalán nem közöltek adatot^*Ebben a negyedévben a határzár miatt szünetelt az adatfelvétel., de az év többi időszakára is hangsúlyozták, hogy a számok körül a szokottnál nagyobb a bizonytalanság.

Mindenesetre a második negyedév nélkül a külföldiek költése 965 milliárd forint volt. Az év egészében így becslésünk szerint valahol 1200 és 1270 milliárd forint között lehetett az az összeg, amit a Magyarországra érkezők nálunk hagytak^*A sáv felső határa úgy jön ki, ha a második negyedévre is az év többi részére jellemző visszaeséssel számolunk. Ez azonban valószínűleg optimista becslés, mivel a második negyedév korlátozó intézkedései kifejezetten súlyosan érintették a turizmust. Éppen ezért a hasonló lezárásokkal sújtott utolsó negyedéves csökkenéssel is végeztünk egy becslést a második negyedévre, ez lett a sáv alsó határa..

Nem meglepő módon a különböző termékek és szolgáltatások esetében elég eltérő volt a külföldiek keresletének változása. Az egyetlen kategória, amely bővülni tudott, a tanulás, de az átlagnál kisebb volt a visszaesés az üzemanyagvásárlás, illetve a tartós fogyasztási cikkek esetében is, míg az élelmiszerre és italra elköltött összeg nagyjából az átlagnak megfelelő mértékben csökkent. Ennek az a magyarázata, hogy

a bevásárolóturizmus is csökkent ugyan, de jóval kisebb mértékben, mint a szabadidős.

Üdülési céllal például az év egészében 60, városnézésre 75 százalékkal érkeztek kevesebben az országba 2020-ban, mint 2019-ben, a vásárlás miatt beutazók száma viszont csak megfeleződött.

Ennek megfelelően a szabadidős turizmushoz köthető kiadások kivétel nélkül jelentősen csökkentek. A szállásra és étkezésre költött összeg majdnem kétharmadával zuhant, a közlekedésre fordított ennél is nagyobb mértékben, kulturális programokra pedig mindössze ötödannyit költöttek a külföldiek, mint egy évvel korábban.

A környező országokból

A fentiek fényében nem meglepő, hogy a távolabbi országokból érkezők számában, illetve költésükben különösen nagy volt a visszaesés. A környező államok esetében a bevásárolóturizmus, illetve a tanulás és munka miatt beutazók némileg javítottak a statisztikákon, de így sem volt olyan ország, ahonnan többen jöttek volna tavaly, mint egy évvel korábban.

A legfontosabb küldő országok közül a német, osztrák, szlovák és román beutazások száma nagyjából feleződött. A távolabbi, és a járvány első hulláma által jobban sújtott európai államok esetében azonban már inkább 60-70 százalékos volt a visszaesés, az Európán kívülieknél pedig ennél is nagyobb.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat járvány költés koronavírus turizmus Olvasson tovább a kategóriában