Elég rosszul fog kinézni a második negyedéves GDP, ezt erősítette meg a májusi külkereskedelmi adat, amit ma tett közzé a KSH. A külkereskedelmi többlet adta a magyar gazdaság teljesítményének jelentős részét, az utóbbi tíz évben volt ez 10 százalék is, de az egész magyar feldolgozóipar túlnyomórészt exportra termel.
Az áprilisi összeomlás után igen mérsékelten pattant csak vissza az export és az import egyaránt. Márciushoz képest áprilisban az import 28,8, az export pedig 37,4 százalékkal esett vissza, ehhez képest májusra az import 24, az export 25 százalékos mínuszra jött vissza (márciushoz képest). Az irány tehát jó, de még mindig nagyon messze van a korábbi szint.
Mivel az export valamivel jobban nőtt májusban, ezért újra többletes lett az áru-külkereskedelem egyenlege. De ez a többlet nem volt túl nagy, mindössze 155 millió euró volt, így a negyedév egészében még mindig negatív az egyenleg (áprilisban 561 millió eurós mínusz jött össze).
A részletes adatok májusra ugyan még nem jöttek ki, de az áprilisi számok alapján meg lehet nézni, hogy milyen termékek külkereskedelmi forgalma esett vissza a leginkább.
A gyógyszeripari termékek volt az egyetlen jelentősebb kategória, ahol a kivitel és a behozatal is nőtt a válság alatt, a másik oldalon viszont a meghatározó járműipar van, ahol az import 67, az export pedig 77 százalékkal zuhant. A különféle ruházati cikkek kereskedelme is nagyon csúnyán visszaesett, kőolajból – euróban számolva – 60 százalékkal kevesebbet importáltunk áprilisban, mint egy hónappal korábban.
Nem ez az egyetlen adatsor, ami rosszat ígér. A turizmus egy-két hónapra gyakorlatilag megszűnt, és a fentiek után az sem okozhat meglepetést, hogy az ipar is súlyos mélyrepülésben van: áprilisban éves összevetésben 37, májusban pedig 31 százalékkal esett vissza a teljesítmény. A háztartások fogyasztásában meghatározó kiskereskedelem ennél gyorsabban jött vissza májusban, de még mindig messze van a korábbi trendtől.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
