Négy év alatt jelentősen, öt százalékponttal nőtt azoknak az aránya az Európai Unióban, akik szerint a homo- és biszexuálisokat ugyanolyan jogok illetik meg, mint a heteroszexuálisokat. Ez azt jelenti, hogy a megkérdezett uniós állampolgárok 76 százaléka támogatja a melegek egyenjogúságát.
Az adatok az Eurobarometer kutatásából származnak, amely májusban mérte fel, hogy hogyan viszonyulnak az uniós állampolgárok a homoszexuálisokhoz és a romákhoz, az adatokat most tették közzé.
A felmérés megerősíti, hogy a melegekkel kapcsolatban erős törésvonal van a nyugati és a keleti tagállamok között. A régi tagállamokban jellemzően 80 százalék felett van azok aránya, akik szerint a homoszexuálisok ugyanolyan jogokra tarthatnak igényt, mint a heteroszexuálisok. A keleti országok közül viszont egyik országban sem éri el a lakosság kétharmadát a jogegyenlőséget támogatók aránya.
A magyarok 48 százaléka gondolja azt, hogy egy saját neméhez vonzódó embert ugyanannyi jog illetne meg, mint egy heteroszexuálist. Horvátországban, Bulgáriában, Romániában és Szlovákiában alacsonyabb alacsonyabb ez az arány.
Az elfogadással arányos azoknak a száma, akik tudnak arról, hogy van homoszexuális ismerősük. Átlagosan minden második embernek van tudomása arról az unióban, hogy lenne ilyen ismerőse. Magyarországon mindössze az emberek 17 százalékának van nem heteroszexuális ismerőse, Svédországban vagy Hollandiában 80 százalék fölött van ez az arány.
A legutóbbi, 2015-ös felmérés óta a legerősebben Németországban nőtt a jogegyenlőség mellett kiállók száma, itt 18 százalékponttal nőtt az arányuk. Míg a nyugati tagállamokban Németországon kívül nem volt jelentős változás, a keleti országok kettészakadtak. Jelentős, tíz százalékpont körüli volt a növekedés Lengyelországban, Szlovéniában, Észtországban és Litvániában. Ezzel szemben Magyarország, Horvátország, Csehország, Szlovákia és Bulgária azon nyolc tagállam között van, ahol csökkent a melegek egyenlő jogait támogatók aránya.
A jogegyenlőségnél többen fogadnák el, ha az egyik munkatársuk saját neméhez vonzódna. Hollandiában ez az arány 97 százalék, és az EU átlaga is meghaladja a 82 százalékot. A magyarok 41 százaléka teljesen elfogadna egy ilyen helyzetet, 18 százaléka pedig mérsékelten, tehát a lakosság közel hatvan százaléka elfogadó lenne.
A felmérésben vizsgált szempontok közül az a leglátványosabb változás, hogy mennyivel elfogadóbbá váltak az európaiak a nyilvános érintkezésekkel kapcsolatban, mint a csókolózás vagy a kézen fogva járás. Ha két nőről vagy férfiről van szó, akkor is 11-12 százalékponttal nőtt az elfogadók aránya, egy férfi és egy nő esetén pedig 17 százalékponttal emelkedett. Minden egyes országban nőtt ez az arány, különösen Kelet-Európa vált kevésbé szemérmessé.
A felmérés alapján a romáktól valamivel többen zárkóznak el az európaiak, a kelet-nyugat különbség azonban kevésbé markáns. Az európai átlag 49 százaléka nem bánná, ha roma töltené be a legmagasabb választott pozíciót, és például a horvátok vagy a lengyelek is elfogadóbbak ebben a kérdésben, mint a németek vagy a franciák. A magyarok 40 százalékának nem lenne kifogása egy roma miniszterelnökkel szemben, ez pedig magasabb, mint az osztrák, a belga vagy a dán érték.
A felmérésből az is kiderül, hogy Franciaország, Olaszország és Luxemburg mellett egyedül nálunk éri el az egy százalékot a zsidó vallásúak aránya. A legtöbb muszlim pedig nem a nyugati államokban él, hanem főleg a pomákok miatt Bulgáriában, arányuk tíz százaléka a népességnek.
Adat
Fontos