Decemberben jelentősen visszaesett az áremelkedés üteme a magyar boltokban: októberben még 3,8 százalék volt az éves drágulás a fogyasztói áraknál, két hónappal később viszont már csak 2,7 százalék. Havi alapon az egymást követően másodszor is 0,3 százalékkal estek az árak.
De természetesen nem lett sok dolog olcsóbb. Havi alapon az üzemanyagárak 2,9 százalékos esése húzta le az inflációt, ami egyszerűen a globális kőolajpiaci mozgások lekövetésének eredménye. Ez a novemberi 1,9 százalékos esést követi, de még így is felette van az egy évvel korábbi üzemanyagáraknak 1,5 százalékkal. A fogyasztói kosár legnagyobb eleme, az élelmiszerek 0,3 százalékkal drágábbak lettek decemberben is, így éves összevetésben már 4,7 százalékos áremelkedésnél tartunk.
De jobban megérthetjük, hogy mi történik az árakkal, ha megnézzük, konkrétan mely termékek és szolgáltatások lettek drágábbak vagy olcsóbbak.
Néhány zöldségféle másfélszer annyiba kerül, mint egy éve (hagyma, krumpli, uborka), és ezeknél csak fokozott az árnyomás decemberben. Ennek jelentős része lehet az élelmiszerárak általános emelkedésében. A narancsár viszont nem tudja eldönteni, hogy merre menjen: 17 százalékkal olcsóbb, mint novemberben, viszont 9,2 százalékkal drágább, mint egy éve. A benzinkútnál 7 százalékkal kevesebbet fizetünk egy hónap alatt, akár benzines, akár dízeles az autónk.
Érdekes mellékszál: a KSH továbbra is számon tartja az áprilisban bezárt Magyar Nemzet árát (változatlanul 235 forint.)
Az Magyar Nemzeti Banknak figyelnie kell az inflációra, hiszen a forint gyengesége és a nagy magyarországi béremelkedések előbb-utóbb fokozódó áremelkedést kell okoznia. A maginfláció (amiben a külső tényezők által kevésbé érintett termékek és szolgáltatások szerepelnek) ugyan 2,6 százalékról 2,8 százalékra emelkedett, de egyelőre nem mutat túl nagy nyomást. Ezért tarthatja a jegybank egyelőre rekordmélységben a kamatlábat – ha viszont emelnie kell majd rajta, azzal komoly gondokat fog okozni a reálgazdaságban, és saját eredményében is.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
