Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2020. augusztus 9. 17:35 Közélet

A paksi atomerőmű leszereléséhez szükséges pénz ötöde áll rendelkezésre

Közzétette 2019-es beszámolóját a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (pdf), amelynek forrásaiból finanszírozzák a paksi nukleáris hulladék kezelését, illetve majd az erőmű leszerelését is (pdf). A jelentés szerint az alap kiadása tavaly megközelítette a 15 milliárd forintot, amire négy éve nem volt példa, ezzel párhuzamosan azonban a bevételek is öt éve nem látott szintre, hajszál híján 31 milliárd forintra emelkedtek.

 

Ennek eredményeként az alap tartaléka 2019-ben 16,3 milliárd forinttal nőtt. Ez előrelépésnek számít az előző néhány esztendőhöz képest, 2014 óta ugyanis kifejezetten keveset szánt erre a célra a kormányzat, ami miatt számos kritika érte az illetékeseket. Sokan ugyanis attól tartanak, hogy a várhatóan a következő évtizedig működő régi paksi blokkok kezelésére nem lesz elég pénz, és a forrást akkor kell majd előteremteni, amikor az erőmű már nem termel, és így hasznot sem hajt.

A félelmek nem teljesen alaptalanok, a leszerelés és a nukleáris hulladék kezelésének költségét ugyanis a feladattal megbízott Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft-nél (RHK) legutóbb 1650 milliárd forintra becsülték. Az alapnak azonban 2019 végén is csak valamivel több, mint 315 milliárd forint állt rendelkezésére, azaz a teljes forrásigény alig ötöde.

 

Más kérdés, hogy ez rövidtávon várhatóan nem okoz komoly gondot, a költségek jelentős része ugyanis nem most, hanem majd évtizedek múlva merül fel. Az alap kiadásai a 2020-as években várhatóan nem lépik át az évi 10-15 milliárd forintot. A következő évtizedben azonban, a jelenleg működő négy paksi blokk leállítása környékén az évi finanszírozási igény már a mostani duplájára emelkedik, később pedig lesz olyan időszak, amikor ennél is jóval magasabb lesz.

 

A mostani tervek szerint egyébként a paksi atomerőművet 2032 és 2037 között fokozatosan állítják le, majd a leszerelésre késleltetve az ezt követő három-négy évtizedben kerül sor. A létesítmény leszerelési tervét ugyanakkor épp most akarta aktualizálni az RHK, ám ez első körben nem sikerült, mivel a feladatra kiírt közbeszerzésre senki nem jelentkezett.

A témában nemrég írt cikkünk megjelenését követően az RHK reagált korábbi megkeresésünkre, és azt írták, hogy ilyen ezt megelőzően még nem fordult elő, így jelenleg vizsgálják, hogy mik a további lehetőségeik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAktualizálni kellene a paksi atomerőmű leszerelési tervét, de elsőre nem sikerültSzázmilliárdokba kerül majd a leszerelés, aminek a tervét most aktualizálták volna. A munkára azonban nem jelentkezett az egyetlen cég, amely elvégezhetné.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet leszerelés nukleáris hulladék Paksi atomerőmű Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2024. november 21. 10:31 Adat, Közélet

Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül

1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.

Jandó Zoltán
2024. november 21. 06:04 Közélet

Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember

Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.