A Duna Aszfalt építheti meg a Paks és Kalocsa közé tervezett új Duna-hidat, méghozzá közel 92 milliárd forintért, amivel ez lesz Magyarország történetének legdrágább ilyen építménye. A gigaprojektre kiírt közbeszerzésen kedden hirdettek eredményt, és bár a közzétett dokumentumból a szokottnál kevesebb részlet derül ki, az biztos, hogy a két részre szedett beruházást teljes egészében Mészáros Lőrinc állandó üzlettársa, Szíjj László cége nyerte el.

Néhány kilométernyi út is épül

Maga a projekt valójában nem csak az 1,1 kilométeres híd kivitelezését takarja, ennél jóval komplexebb. A fejlesztéssel ugyanis Kalocsa 512-es jelű nyugati elkerülő útját kötik össze a Duna túlpartján futó M6-os autópályával. Ehhez nem csak a híd hiányzik, hanem nagyjából 13 kilométernyi út is. Ez volt a közbeszerzés első része, amit egy 76,95 milliárd forintos ajánlattal nyert el a Duna Aszfalt.

Az új híd Kalocsa nyugati elkerülőjét, az 512-es utat köti össze a Duna túlpartján futó M6-os autópályával. Kép: NIF

A tender másik eleme egy erre az új útra merőleges másik aszfaltcsík kivitelezéséről szólt, amely Gerjent és Paksot fogja összekötni szintén kétszer egy sávon. Ez valamivel rövidebb, 11,2 kilométeres, és hidat sem kell hozzá építeni, így nem meglepő módon sokkal olcsóbb is lesz: ezt 14,96 milliárdos ajánlattal nyerte a Duna Aszfalt.

A közbeszerzésen Szíjj László cége mellett egyetlen piaci szereplő volt, amely mind a két részre érvényes ajánlatot adott le, az SDD Konzorcium. A Dömper Kft., a Subterra-Raab Kft. és a Pannon-Doprastav Kft. alkotta csoportosulás azonban a nagyobb munkát közel nyolcvan, a kisebbet pedig valamivel több, mint 16 milliárd forintért vállalata volna csak el. A Duna Aszfalton és az SDD-n kívül a Duna-híd építésére az A-Híd pályázott még, a Gerjen és Paks közötti útra pedig a Strabag, de ők is jóval drágább ajánlatot adtak a végső győztesnél.

Két év múlva lehet kész

A Paks-Kalocsa híd építését még 2015-ben jelentette be egy kormányzati sajtótájékoztatón Lázár János, aki akkor a Miniszterelnökséget vezette. A miniszter a beruházást a paksi atomerőmű bővítésével indokolta, mondván így a Bács-Kiskun megyében élők is hatékonyan részt tudnak venni a 4000 milliárdos projektben.

Ebből a szempontból egyébként tényleg indokolt az új híd, hiszen Paks II. építése jó ideig biztosan rengeteg embernek ad majd munkát, ebbe pedig logikusnak tűnt bevonni a Duna keleti oldalán élőket is. Hosszabb távon azonban már nem ennyire egyértelmű a kérdés. Nem véletlenül vetették fel többen is az öt évvel ezelőtti bejelentést követően szinte azonnal, hogy belátható távolságon belül északra és délre is van egy-egy híd a most épülőtől, ami feleslegessé teheti a beruházást. Ráadásul

ez a 92 milliárd szinte biztosan nincsen benne a paksi atomerőmű-bővítés 4000 milliárdjában,

hiszen a közbeszerzést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. írta ki.

A Paks és Gerjen közötti út kivitelezésére egyébként két éve, míg az új híd megépítésére 40 hónapja lesz a Duna Aszfaltnak. A 92 milliárdos megbízás pedig még az állami megrendelésekkel elég jól kitömött cég számára is kifejezetten nagy falat.

A társaság teljes éves bevétele 2016-ban például ennek alig több, mint harmada volt, pedig akkor már átvette Simicska Lajos Közgépének a helyét. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy 2016 – uniós források visszaesése miatt – a Duna Aszfalt leggyengébb éve volt a közelmúltban, hiszen két évvel ezelőtt már jóval 100 milliárd feletti árbevételt hoztak össze.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Duna Aszfalt paks II Paks-Kalocsa Duna-híd Olvasson tovább a kategóriában