Könnyen lehet, hogy ugyanaz a konzorcium húzza fel a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra épülő stadiont, amely a 190 milliárdos Puskást is építette. Az elektronikus közbeszerzési rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint ugyanis az első kör után három pályázó maradt versenyben az egész biztosan sok tízmilliárdos munkáért. Két osztrák vállalat – a Strabag és a Swietelsky helyi leányai – mellett a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Záév Zrt. és a szintén kormányközeli Magyar Építő Zrt. kettőse adhat le ajánlatot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyon jól fizet a Puskás stadion építéseAz arénát építő mindkét cég megduplázta árbevételét 2017-ben, nyereségük pedig ennél is gyorsabban nőtt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHuszonhat munkással kaszált 3,6 milliárdot az állami megbízásokkal kitömött építőcégÁrbevételét megduplázta, nyereségét pedig megháromszorozta tavaly a 190 milliárdból épülő Puskás Stadion kivitelezésén is dolgozó Magyar Építő Zrt.

Ketten kiestek

A tenderen alapból nem vehetett részt bárki, hiszen a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) meghívásos pályázatot írt ki, amin csak a kiválasztott piaci szereplők indulhatnak el.

Az első fordulóban azonban közülük is kiesett kettő, miután érvénytelen részvételi jelentkezést nyújtottak be.

A Fertődi Építő Zrt., az Aktuál Bau Kft. és a Horváth Építőmester Zrt. konzorciumát azért zárták ki, mert nem jelölte meg a tervezett alvállalkozóit (illetve nem jelezte, hogy vannak-e egyáltalán ilyenek, és ha igen, támaszkodnak-e a referenciáikra). A szintén közösen induló Hunép Zrt. – HC Építő Kft. – Merkbau Kft. trió pedig pontatlanul tette meg ugyanezt, ráadásul ők az együttműködési megállapodásukat sem csatolták.

Ezek különösen annak fényében tűnnek kissé amatőr hibának, hogy elég komoly megbízásról van szó. Bár a stadion tervezett költségeiről hivatalos becslést még senki nem adott,

a beruházásra már eddig is milliárdokat költött el az állam, a végső cech pedig jó eséllyel 100 milliárd felett lesz.

A projekt mérete ugyanis a közelmúlt nagyberuházásai közül valószínűleg csak a Puskás stadionhoz vagy az épp most épülő multifunkcionális csarnokhoz mérhető.

A 9600 tonna acél és közel 31 ezer köbméter vasbeton felhasználásával épülő stadion ugyanis 40 ezres befogadóképességével a Puskás után a legnagyobb hasonló létesítmény lehet az országban. Bár az eredeti kiírásban még úgy szerepelt, hogy a nyertesnek 14 531 ülőhelyes fix és további 22 795 ülőhelyes mobil lelátót kell kialakítania, később ezt módosították, és a most érvényes felhívásban már nincs ilyen megosztás. Az aktuális dokumentum úgy fogalmaz, hogy a feladat egy „40 ezer férőhelyes sportlétesítmény” építése.

Illetve ez csak a feladat egy része, mert a részben fedett stadion kialakítása mellett még jó néhány más munkát is elvégezhet, aki megnyeri a tendert. Így építeni kell mások mellett

• több mint 75 ezer négyzetméternyi közhasználatú épületet,
• gyalogos és közúti aluljárót,
• hajóállomást,
• egy közel 170 méter hosszú acél felszerkezetű hidat,
• 380 méternyi vasúti vágányt és
• egy egy kilométeres árvízvédelmi védvonalat is.

Erős kapcsolatok

Konkrét költségek mostanáig a bontás és a környező infrastruktúra tervezése kapcsán merültek fel. Előbbire épp múlt héten különített el újabb kétmilliárd forintot a kormányzat a hivatalos indoklás szerint „árvízvédelmi és távközlésikábelhálózat-kiváltási” munkákra.

A most megtolt bontási munkákat egyébként a Mészáros-család tulajdonában lévő Fejér B.Á.L. Zrt. végzi a Puskás stadion elődjét is elbontó Föld-Trans 2001 Kft.-vel közösen. A megbízásért a konzorcium egyetlen versenytársa épp az a Magyar Építő volt, amely most Mészárosék egy másik cégével, a Záévvel együtt indul az atlétikai stadion építéséért, és amely már enélkül is elég sok közös munkát tud felmutatni a Mészáros család építőipari cégeivel. A társaság

• a Záévvel közösen húzta fel 190 milliárdért a Puskás stadiont;
• szintén a Záévvel együtt dolgozik a 2020. évi labdarúgó Eb-hez szükséges kiegészítő fejlesztéseken a Puskás környékén 8 milliárdért;
• ugyancsak a Záévvel építi a 26 milliárd forintba kerülő Új Néprajzi Múzeumot;
• a Fejér B.Á.L-lal dolgozott együtt a Bicskei járási hivatalon;
• szintén a Fejér B.Á.L-lal közösen újítja fel a Zichy-kastélyt; illetve
• ez a kettős nyerte el a Testnevelési Egyetem velencei továbbképző központjára kiírt közbeszerzést is.

Persze mindez nem meglepő, hiszen a vállalat korábban Mészáros Lőrinc állandó üzlettársának és barátjának, Szíjj Lászlónak az érdekeltségébe tartozott, és azt követően is kormányközeli tulajdonban maradt, hogy Szíjj túladott rajta. A vállalatot az Épkar Zrt., illetve a WHB Befektetési Kft. vette meg, márpedig utóbbi vállalat volt az, amely 3 milliárd forintot fizetett a miniszterelnöki vő, Tiborcz István közbeszerzéseken hizlalt közvilágítási cégéért, az Elios Zrt.-ért. Emellett a WHB-csoport tulajdonosának, Paár Attilának a neve az elmúlt évek egyik legnagyobb port kavaró politikai botrányában, a Borkai-ügyben is előkerült.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHárommilliárdért adhatta el közbeszerzéseken hizlalt cégét Orbán Viktor vejeKiszámoltuk, ki volt a végső haszonhúzó Tiborcz István botrányos közvilágítás-intéző cégének történetében. Úgy tűnik, hogy Tiborcz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRövid út vezet a Borkai-ügytől a Fidesz-KDNP legfelső köreiigA Borkai-ügy kevés konkrétan megnevezett korrupciógyanús ügylete közül csak az Audi-telek adásvételén 4-5 milliárd forintot kereshetett valaki.

Nem lesz rá sok idő

A Záév-Magyar Építő kettősnek tehát a Puskás elég jó referencia, de a két versenytárs is fel tud mutatni egy-egy magyarországi stadiont a közelmúltból. A Strabag azt a fehérvári arénát építette, amely elég komoly esélyekkel pályázik a kivitelezés során legtöbbször dráguló projekt címére, a Swietelsky Magyarország Kft. pedig az (azóta másodosztályú) Haladás 15 milliárdos stadionján dolgozott, méghozzá a Záévvel közösen.

Érdekesség, hogy a stadionok kivitelezői az azokat használó labdarúgó-csapatok szponzorai is egyben. A Strabag hosszú évek óta a Fehérvár FC kiemelt támogatója, a Swietelsky logója pedig a Haladás játékosok mezén díszelgett ott évekig.

A nyertesnek azonban a meglévő tapasztalatok ellenére sem lesz könnyű dolga,

a stadiont ugyanis elég gyorsan kell felhúzni, még akkor is, ha a 2023-as atlétikai világbajnokság elhalasztása sem esélytelen.

Utóbbi ugyan egyelőre nem került szóba, de a 2021-es vb eltolásáról már döntöttek a koronavírus-járvány miatt, így pedig igencsak feltorlódhatnak a világesemények, ami akár későbbi események, például a budapesti rendezvény halasztását is eredményezheti.

Ha erre nem kerül sor, akkor a kivitelezésre alig több, mint két éve lesz a nyertesnek, ami soknak semmiképp sem mondható. Nem csoda, hogy az atlétikai stadion kérdése az egyik legfontosabb ütőkártya volt a tavalyi önkormányzati választások után az új fővárosi vezetés kezében, amit Karácsony Gergely hamar ki is játszott. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fővárosi sportberuházások lefújásával oda léphetnek Orbánnak, ahol fájNem csak a sok-sok milliárdos építményekről van szó, hanem magukról a sportrendezvényekről is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKarácsony Gergely: Nem félek a népszerűtlenségtőlNem zavarja, ha kigúnyolják a színházban, és ha Baán László nem beszélt volna ostobaságokat, a főpolgármester szerint talán nem lenne változtatási tilalom a Ligetben.

Ahogy ugyanis tavaly ősszel is írtuk, az atlétikai világbajnokságnak nincs alternatív helyszíne, ha nem épül új stadion, akkor vb sem lesz, márpedig arra, hogy lesz vb, a kormány garanciát vállalt. Méghozzá nemcsak szóban, hanem anyagilag is: az esemény visszamondásának nagyon komoly pénzügyi konzekvenciái is lettek volna.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat atlétika világbajnokság atlétikai stadion Fejér B.Á.L. Mészáros Lőrinc Strabag Swietelsky Záév Olvasson tovább a kategóriában