Képeket vagy videókat korábban is lehetett manipulálni a mesterséges intelligencia (AI) felhasználásával, azonban jelentős ugrást jelentett a deepfake-nek nevezett technológia feltűnése 2017-ben. Ez a digitális trükkökkel való hamisítástól abban különbözik, hogy az érdemi munkát a mesterséges intelligencia (IA) végzi.

Az ilyen módszerek egyre nagyobb veszélyt jelentenek társadalmi és gazdasági szempontból. Erre mutat be példát a Wall Street Journal cikke, amelyben egy szokatlan bűncselekményről számol be.

Idén márciusban egy brit energetikai cég vezérigazgatója hívást kapott főnökétől, a német anyacég vezérigazgatójától. Legalábbis ezt hitte a másik fél akcentusa és hangja alapján. Az állítólagos német vezérigazgató azt kérte a brit cég vezetőjétől, hogy sürgősen, egy órán belül utaljon el pénzt egy magyar beszállító magyar bankszámlájára. A csalók megígérték, hogy az anyacég fogja kiegyenlíteni ezt a brit leány felé.

Miután a brit cég vezérigazgatója átutalt 220 ezer eurót (72 millió forintot), a csalók ismét telefonáltak, és újabb utalást kértek. Mivel a német anyacégtől ígért pénz még nem érkezett meg, és a harmadik hívás egy osztrák számról érkezett, a brit cég vezetőjének gyanús lett a kérés, és nem utalt több pénzt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA társadalomnak kell eldöntenie, mit kezd a hamis pornóvalA képfelismerési és képmódosítási technológia gyorsan fejlődik és beépült a mindennapjainkba, de lehet, hogy valahogy határt kell szabni a használatának.

Az esetről az energetikai vállalatcsoport biztosítja, a Euler Hermes Group számolt be a Wall Street Journalnak, de nem árult el cégneveket. A magyar szállal kapcsolatban mindössze annyi derült még ki, hogy a magyar számlára érkező pénzt azonnal átutalták egy mexikóira. Rendőrségi nyomozás indult (az a cikkből nem derül ki, hogy mely hatóság által), de nem sikerült feltárnia az ügyet, amelyet már le is zártak.

A rendőrség és AI-szakértők szerint is mesterséges intelligencia segítségével vágták át a brit vezérigazgatót. A Wall Street Journalnak több hatósági alkalmazott is azt állította, hogy Európában még nem hallottak olyan bűncselekményről, ahol hangot hamisítottak. Az Europol is megerősítette, hogy hasonló esetről még nem tettek bejelentést. A cikk szerint a piacon több olyan szoftver is kapható, amellyel utánozni lehet más ember hangját, nem kell ehhez “matematika Phd-vel rendelezni”.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech deepfake mesterséges intelligencia Olvasson tovább a kategóriában