Utoljára pontosan hét éve volt ilyen rossz helyzetben a német ipar, mint idén júliusban, derült ki az IHS Markit beszerzési menedzserindexeiből. A német adat annyira rossz volt, hogy az egész eurózónát magával rántotta. Ez elvileg törvényszerűen visszahúzza az erősen exportfüggő magyar gazdaságot is, és valóban, most már a magyar bizalmi mutatók is egyértelműen romlanak.
A beszerzési menedzserindex olyan, mint egy közvélemény-kutatás vállalatvezetőkkel, és az ötven feletti érték jelez előre bővülést; elemzők azért követik ezt a mutatót szorosan, mert előretekintő, és általában jó eséllyel mutatja, hogy mi fog történni az adott ország gazdaságában, amit később a visszatekintő kemény adatok is megerősítenek.
A német feldolgozóipar 43,2 pontos júliusi értéke nagyfokú pesszimizmust sejtet. Ez nem új hír, hónapok óta ezt vetíti előre az összes konjunktúramutató, így az Ifo és Zew index is. A visszaesés hirtelen volt, hiszen fél éve még lendületben volt a legnagyobb európai gazdaság. Az elemzők a német autóipar aktuális és hosszú távú gondjaival szokták ezt magyarázni mostanában, amellett, hogy a német exportszektor erősen megérzi a kereskedelmi háborúval kapcsolatos híreket és a kínai gazdaság lassulását is.
Az Európai Bizottság üzleti bizalmi indexéből az is látszik, hogy a feldolgozóipari vállalatok egyre több el nem adott készletről számolnak be. Ez jellemzően akkor történik, ha éppen amúgy is romlik az üzleti hangulat.
Mint a fenti ábrán látszik, a magyar gazdaság nagy vonalakban követni szokta az európai gazdasági ciklust – a sok ugrálás az alacsonyabb minta miatt van. Az Európai Bizottság közöl külön mutatót az autóipari üzleti bizalomra is, itt a magyar mutató még hektikusabban mozgott, de a júliusi zuhanás még így is figyelemreméltó.
A romlás Magyarországon is egyértelmű, a GKI konjunktúraindexe két és fél éve nem látott mélypontra, az MLBKT ma közzétett beszerzési menedzserindexe pedig hároméves gödörbe került. Utóbbi ugyan még így a bővülést mutató ötven pont felett van, de a trend egyáltalán nem kedvező.
A magyar gazdaság felé közelítő sötét felhőket mutatja a következő ábra, ami a KSH ma közzétett külkereskedelmi adataiból készült. Magyarországnak a legnagyobb külkereskedelmi többlete a szenvedő Németországgal szemben van (tehát ők a legnagyobb piaca az itthon készülő termékeknek), harmadik helyen pedig Nagy-Britannia áll, amely új miniszterelnökével éppen egy októberi végi gazdasági harakire készül (amennyiben tényleg megállapodás nélkül zuhannak ki az EU-ból).
Hogy mi történik valójában a magyar feldolgozóiparban, arról nemrég részletesebb cikket írtunk:
Adat
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
