Utoljára pontosan hét éve volt ilyen rossz helyzetben a német ipar, mint idén júliusban, derült ki az IHS Markit beszerzési menedzserindexeiből. A német adat annyira rossz volt, hogy az egész eurózónát magával rántotta. Ez elvileg törvényszerűen visszahúzza az erősen exportfüggő magyar gazdaságot is, és valóban, most már a magyar bizalmi mutatók is egyértelműen romlanak.
A beszerzési menedzserindex olyan, mint egy közvélemény-kutatás vállalatvezetőkkel, és az ötven feletti érték jelez előre bővülést; elemzők azért követik ezt a mutatót szorosan, mert előretekintő, és általában jó eséllyel mutatja, hogy mi fog történni az adott ország gazdaságában, amit később a visszatekintő kemény adatok is megerősítenek.
A német feldolgozóipar 43,2 pontos júliusi értéke nagyfokú pesszimizmust sejtet. Ez nem új hír, hónapok óta ezt vetíti előre az összes konjunktúramutató, így az Ifo és Zew index is. A visszaesés hirtelen volt, hiszen fél éve még lendületben volt a legnagyobb európai gazdaság. Az elemzők a német autóipar aktuális és hosszú távú gondjaival szokták ezt magyarázni mostanában, amellett, hogy a német exportszektor erősen megérzi a kereskedelmi háborúval kapcsolatos híreket és a kínai gazdaság lassulását is.
Az Európai Bizottság üzleti bizalmi indexéből az is látszik, hogy a feldolgozóipari vállalatok egyre több el nem adott készletről számolnak be. Ez jellemzően akkor történik, ha éppen amúgy is romlik az üzleti hangulat.
Mint a fenti ábrán látszik, a magyar gazdaság nagy vonalakban követni szokta az európai gazdasági ciklust – a sok ugrálás az alacsonyabb minta miatt van. Az Európai Bizottság közöl külön mutatót az autóipari üzleti bizalomra is, itt a magyar mutató még hektikusabban mozgott, de a júliusi zuhanás még így is figyelemreméltó.
A romlás Magyarországon is egyértelmű, a GKI konjunktúraindexe két és fél éve nem látott mélypontra, az MLBKT ma közzétett beszerzési menedzserindexe pedig hároméves gödörbe került. Utóbbi ugyan még így a bővülést mutató ötven pont felett van, de a trend egyáltalán nem kedvező.
A magyar gazdaság felé közelítő sötét felhőket mutatja a következő ábra, ami a KSH ma közzétett külkereskedelmi adataiból készült. Magyarországnak a legnagyobb külkereskedelmi többlete a szenvedő Németországgal szemben van (tehát ők a legnagyobb piaca az itthon készülő termékeknek), harmadik helyen pedig Nagy-Britannia áll, amely új miniszterelnökével éppen egy októberi végi gazdasági harakire készül (amennyiben tényleg megállapodás nélkül zuhannak ki az EU-ból).
Hogy mi történik valójában a magyar feldolgozóiparban, arról nemrég részletesebb cikket írtunk:
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
