Nem véletlen, ha úgy érzed, hogy nincs olyan benzinkút és étterem Ausztriában, ahol ne hallanál magyar szót, ugyanis minden tizedik benzinkutas valóban magyar. És egyre csak nő a magyarok száma, ráadásul nemcsak dolgozni járnak ki egyre többen, hanem már 72 ezren Ausztriába telepedtek le.

Varga Mihály pénzügyminiszter szeptemberben még úgy látta, hogy megfordult a trend, és a magyarok egyre inkább hazatérnek. A legújabb osztrák statisztikák nem erről árulkodnak: sose dolgozott még olyan sok magyar nyugati szomszédunknál, mint tavaly.

Sőt, ma már a második legnagyobb migráns csoport a magyar az osztrák munkaerőpiacon: 2018-ban 92 ezren dolgoztak már ott, csak németből volt több külföldi az országban, 102 ezer. Ha a trendek folytatódnak, 2021-re már magyarból lesz a legtöbb Ausztriában. Igaz, ha minden volt jugoszláv utódállamot összesítünk, akkor ők vannak a legtöbben, 204 ezren^*A grafikonon a Jugoszlávia adatok visszaesésének oka, hogy akik nem vették fel valamely utódállam állampolgárságát, azok folyamatosan vették fel az elmúlt években az osztrák állampolgárságot.. (A grafikonon kiemelhető egy-egy ország adatsora a kurzort a neve fölé mozgatva, kattintással pedig el is lehet tüntetni.)

A magyar kormány terminológiája szerint Ausztria bevándorlóország: az összes foglalkoztatott 20 százaléka külföldi állampolgár volt 2018-ban, ami jelentős növekedés a 2008-as 13 százalékhoz mérten. Ausztria így el tudta érni, hogy Magyarországgal ellentétben folyamatosan növekszik a lakossága.

Lehetne a nagy életszínvonalbeli különbséget és a közelséget felhozni az osztrák munkavállalás népszerűsége mellett. Sokatmondó azonban, hogy míg tőlünk 93 ezren, Szlovákiából 35 ezren, Csehországból pedig 16 ezren vállalnak csak munkát Ausztriában. Példátlanul magas a magyarok számának növekedése is:

2010 és 2018 között 3,5-szörösére nőtt a magyarok száma, az emelkedés pedig folyamatos volt, megállás nélkül.

A lassulás jelei sem igazán látszanak: 2012-ben 13 ezer fős növekedés volt a csúcs, ezen kívül 2013-ban 11 ezer fő volt a második legnagyobb, ezt követően minden évben újabb 6-7 ezer fővel gyarapodott az Ausztriában munkát vállaló magyarok tábora.

A magyar vállalók többsége a keleti osztrák tartományokban dolgozik, de a távolabbiakban is nagyon jelentősen nőtt a számuk. Arányaikat tekintve azonban nagyok a különbségek: míg egész Ausztriában az összes munkavállaló 2,5 százalékát teszik ki a magyarok, addig

Burgenlandban már minden hetedik munkavállaló magyar.

Ez alapján szinte nem is nagyon lehet olyan nagyobb cég Burgenlandban, ahol ne dolgozna magyar. Az osztrák munkavállalás fő előnye, hogy nem kell feltétlenül elköltözni, könnyen át lehet akár naponta is járni. Ezt sokan ki is használják.

Burgenlandban a munkavállaló magyarok 86 százaléka ingázik, Alsó-Ausztriában is 54 százalék ez az arány.

Összességében nem sokat változott az ingázó magyarok aránya: a 2008-as 44 százalék 2018-ra 42-re csökkent. De nem csak azok a magyarok laknak Ausztriában, akik ott dolgoznak. Az osztrák statisztikai hivatal adatai tudnak abban segíteni, hogy mennyi magyar is él a nyugati szomszédunknál. Az osztrák adatokból a születési ország követhető nyomon, nem az állampolgárság. Így ha valaki osztrák állampolgár lett időközben, akkor is szerepel az adatokban. Ezen az adatsoron is látszik, hogy nemcsak a munkavállalók, de a lakosok száma is dinamikusan nőtt.

A legtöbb magyar Bécsben él, de a 22 ezer fős közösség csak a nyolcadik legnagyobb külföldi csoport – a szírek 303 fővel előzik a magyarokat. Arányaiban a legtöbb magyar Burgenlandban, Bécsben és Salzburgban él a tartományok közül.

A munkaügyi adatokból az is látszik, hogy sok magyar már a képzést is Ausztriában kezdheti, ugyanis 15 éves munkavállalók is feltűnnek a kimutatásban – vélhetően ők a gyakorlatukat végzik. Az Ausztriában dolgozó magyarok fele 37 év alatti, háromnegyede 44 év alatti. Ha nem térnek haza, ők sokáig hiányozni fognak a magyar munkaerőpiacról. Nem is beszélve azokról a gyerekeikről, akik már Ausztriában születnek.

Érdemes azt is megnézni, hogy mit dolgoznak a magyarok Ausztriában: nem a bankárok (339 fő) és a programozók (271 fő) választják a nyugati szomszédunkat tömegével, hanem egyszerűbb végzettséget igénylő szektorokat megcélzó munkavállalók. A legrosszabbul fizetett vendéglátás, takarítás, húsfeldolgozás és munkaerő-kölcsönzés vezeti a toplistát. Ami egy kicsit meglepő, hogy közel ezer magyar állampolgárságú közalkalmazott van már Ausztriában. Benzinkutakon 846 magyar dolgozik, így minden harmadik kútra jut egy magyar – összesen ugyanis 2685 benzinkút van Ausztriában. A körülbelül 400 iparágat tartalmazó lista alapján a magyarok 56 százaléka 20, az alábbi grafikonon látható iparágban dolgozik.

Vannak már olyan iparágak, amik szinte nem is működhetnének magyarok nélkül: a vágóhidak és a húsfeldolgozók alkalmazottainak közel harmada magyar. De talán meglepő, hogy az osztrák földgázkitermelésben dolgozó négy emberből is egy magyar. Az egyedi, nagyon kevés embert foglalkoztató iparágakon túl az élelmiszeripar és a vendéglátás foglalkoztatja arányaiban a legtöbb magyart.

A részletes listából azt is megtudtuk, hogy öt magyar dolgozik az Osztrák Nemzeti Banknál, illetve 253 praxissal rendelkező szakorvos, 152 fogorvos és 83 háziorvos praktizál.

A fizetésekről a 2014-es adat a legfrissebb, amit a Statistik Austria kérésünkre meg tudott küldeni. A béreket az akkori euróárfolyamon forintra átváltva az látszik, hogy az összes osztrák munkavállaló átlagbére 3,2-szer volt magasabb a magyarnál, de a 2018-as, legfrissebb magyar átlagbérhez képest is 2,3-szor magasabb az akkori osztrák szint.

Ezek a számok azonban önmagukban félrevezetőek lehetnek: egyrészt Ausztriában mindenkinek jár a 13. és 14. havi fizetés nyár elején, illetve karácsony előtt. Másrészt Ausztriában progresszív adórendszer van, a havi fizetés 1066 euró alatti részére nem kell személyi jövedelemadót fizetni, 1516-ig 25 százalék, efölött pedig egészen 55 százalékig sávosan nő az adó. Ez pedig nagyban segíti az alacsony keresetűeket.

Bár a magyar köztudatban a balkáni és török vendégmunkások beilleszkedéséhez és felzárkózásához elég sok negatív képzet kötődik, Ausztriában a volt jugoszláv államokból érkezők és a törökök is többet keresnek a magyaroknál, vagyis anyagilag megbecsültebbek a munkaerőpiacon. Igaz, a magyarok fizetése a többi volt szocialista uniós ország polgárainak bérétől csak kicsit van lemaradva Ausztriában.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet ausztria emigráció külföldi munkavállalás migráció Olvasson tovább a kategóriában