Magyarországon belül is lezajlik kicsiben, ami Európában és globálisan is történik a befektetők kegyeinek keresése közben: az országok és a helyi önkormányzatok gyakran sokat fizetnek egy-egy nagyobb beruházásért, és nagy adókedvezményekkel próbálják becsalogatni a beruházókat. A szegényebb és elmaradottabb térségek azonban sokszor hiába várják ettől sorsuk jobbra fordulását, az erőfölényüket kihasználó vállalatok sokszor később sem akarnak adót fizetni. Ha nem túl fontos munkát végeznek, nem kötődnek egy térséghez, akkor egy kisebb emelés esetén is érdemesebb ilyenkor inkább arrébb állniuk.

Kiderítettük az adatokból, hogy a magyar települések önkormányzatai teljesen más kulcsokkal adóztatják a vállalatokat, és ebből nagyon erősen eltérő bevételeket tudnak csak beszedni.

A nyugat-dunántúli nagyvárosokban tízszer annyi adót tudnak lakosonként beszedni az önkormányzatok, mint az észak-alföldi falvakban.

A szegény települések pedig hiába alkalmaznak alacsonyabb kulcsokat, ez sem tudja oda csábítani a beruházókat. Ráadásul így még jelentős bevételektől is elesnek.

A helyi iparűzési adó (hipa) kevés figyelmet kap, hiszen általában a társasági adóról (tao) beszélnek a vállalati adózás legfontosabb elemeként. Pedig az alábbi adatokból is látszik, a hipa nagyságrendileg megegyezik a tao összegével. Míg számos multinacionális vállalat vagy transzferárak, vagy kormányzati megállapodások hatására nem, vagy csak alig fizet tao-t, a hipa-t már nehezebb megkerülni. Enélkül ugyanis nem tudnak az önkormányzatok működni. 

A vállalatok által befizetett összes adó^*lehetnek olyan egyéb önkormányzati adók, például kommunális vagy ingatlanadó, amit itt nem vettünk figyelembe, de ezek már kisebb nagyságrendűek negyedét teszi ki a társasági adó, így mindenképpen egy igen jelentős tétel. Az önkormányzatoknak is kiemelten fontos, mert gyakorlatilag nincs más eszközük, amivel érdemi saját bevételhez juthatnának. Az Eurostat adatai szerint a magyar települési önkormányzatok a GDP 2,2 százalékának megfelelő bevételeket szednek be, miközben az EU-ban átlagosan 4 százalék ez az érték. A hipa pedig a GDP 1,7 százalékát tette ki 2016-ban.

A települések saját bevételeinek 77 százalékát tette ki a helyi iparűzési adó.

A települési önkormányzatok igyekeznek lehetőségeiket kihasználva optimalizálni a bevételeiket. Az fenti grafikonon jól látszik, hogy egy fordított U betű alakját veszi fel a grafikon, ha az adó mértékét és az egy lakosra jutó bevételt vizsgáljuk. A legnagyobb bevételt elérő települések már megengedhetik azt a luxust, hogy kevesebb adót írjanak elő: ezek jellemzően a nyugat-magyarországi nagyvárosok és a közép-dunántúli városok. 

Az észak-alföldi és dél-dunántúli községek viszont hiába írnak elő nagyon alacsony adókulcsokat, nem tudnak vállalatokat magukhoz csábítani. Hogy milyen értelemtelen az adókulcsokkal versenyezni, azt talán a nyugat-dunántúli községek esete mutatja: hiába számítanak gazdagnak ezek a megyék az országban, hiába van sok cég és fizetnek magas bevételeket a régió városaiban, a néhány kilométerre lévő falvak sem tudják alacsonyabb adókkal odacsábítani a cégeket.

Ez nem csak a magyar települések versenye szempontjából érdekes, hanem Magyarország számára is tanulságos: nem az alacsony adókat, hanem a jó elhelyezkedést, közlekedési kapcsolatokat és képzett munkaerőt keresik a cégek.

A törvény alapján az önkormányzatok 0 és 2 százalék között határozhatják meg a hipa méretékét. A települések kétharmada a törvényi maximumot kéri el, hogy a lehető legmagasabb bevételt érjék el. Az adatok alapján azok a települések érik el arányosan a legnagyobb bevételt, amiknél 1,9 százalék az adó kulcsa – ha nem vesszük számításba a 0,15 százalékot alkalmazó Tiszatardost és az 1,55 százalékot használó Pilisvörösvárt. Az adóbevételek nagy része szintén a magas adókulcsot alkalmazó településeken köt ki, kétharmadát a 2 százalékos kulcsot alkalmazó település szedi be.

A 2016-os adatbázisban 142 olyan települést találtunk, ahol ugyan meghatároztak iparűzési adót, de ebben az évben egyáltalán nem folyt be egyetlen forint hipa bevétel sem. Ennek akár adatközlési hiba is lehetne az oka, de a települések túlnyomó többségénél az elmúlt években sem volt semennyi saját bevétel, vagy csak néhány tíz- vagy százezer forintnyi, ezért életszerű, hogy egy vállalkozás bezárásával akár ezek meg is szűnhettek.

Összegyűjtöttük azt is, hogy melyik település alkalmazza a 20 legalacsonyabb hipa kulcsot:

A 20 legmagasabb egy főre jutó hipa bevételt elérő település:

A 20 legalacsonyabb egy főre jutó hipa bevételt elért település:

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet adó helyi iparűzési adó regionális különbségek Olvasson tovább a kategóriában