Egyáltalán nem problémázott a száz százalékban az állam tulajdonában lévő, a légi irányító szolgálatot működtető Hungarocontrol Zrt. vezetősége, amikor egy fideszes szervezet pénzt kért tőlük. Nem firtatták a jogcímet, és csak arra koncentráltak, hogy a társaság alapszabálya szerint papírozzák le a támogatási szerződést – ez derült ki azokból a dokumentumokból, amelyeket Demeter Márta LMP-s képviselő perelt ki a társaságtól.
A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, immár jogerős ítélete alapján kellett kiadnia a Hungarocontrolnak a közérdekű adatokat.
A Fidesz-közeli Szövetség a Nemzetért Alapítvány még 2016. július 11-én írt egy másfél oldalas levelet a Hungarocontrolnak. Az alapítvány ad hoc jelleggel felsorolt néhány kulturális rendezvényt, amelyet az elmúlt években szerveztek, illetve megemlítik, hogy 11 éve működtetik a Polgárok Házát. Majd 320 millió forintot kértek a szervezet célkitűzéseinek és programjainak a támogatására.
A Hungarocontrol ezt követően egy két és fél oldalas előterjesztést készített a szeptember 6-i vezetői értekezletre. Ebben leírják, hogy mivel több mint 100 millió forintról van szó, a cég felügyelő bizottságának a véleményére is szükség van, illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz is el kell juttatni a kérvényt előzetes jóváhagyásra. A dokumentumból ugyanakkor kiderült az is, hogy Nemzeti Kommunikációs Hivatal már „hozzájárult a szerződéskötési igényhez”.
Ez azért fontos, mert a kommunikációs hivatal felel azért, hogy az állami cégek „olyan kommunikációs tevékenységet végezzenek, amely összhangban áll a kormányzati kommunikációs célokkal.”
Vagyis előbb járult hozzá a kormányzati propagandahivatal a támogatási szerződéshez, mint hogy a céget felügyelő szakminisztérium egyáltalán tudott volna a dologról.
Ebből egyértelműen következik, hogy a kormányzati kommunikációs célok élveztek előnyt a támogatási szerződés esetében, és nem a köztulajdonban álló vállalat alapvető tevékenysége.
A vezetői értekezletre készült összefoglaló egyáltalán nem foglalkozik azzal a fontos kérdéssel, hogy miért kellene a légi irányítással foglalkozó Hungarocontrolnak egy – papíron – a hazai kulturális élettel és a határon túl élő magyarokkal foglalkozó szervezetet támogatnia.
A szeptember 14-i felügyelőbizottsági ülésre készült immár négy és fél oldalra hízott előterjesztésben már nem mehettek el e fontos kérdés mellett. A Hungarocontrol a döntési alternatívák bemutatása során szó szerint ezt írta:
„Tekintettel arra, hogy a támogatást a társaság nyújtja, pozitív döntés esetén esetén annak előnyei, negatív döntés esetén hátrányai a támogatottnál jelentkeznek”.
Ezt követően kifejtik: a cégnek az a célja, hogy „olyan kezdeményezések élére álljon, amelyek túlmutatnak működési környezetén és amelyek közös értékek megteremtésére alkalmasak”. Nem derül ki ugyanakkor, hogy mik a közös értékek, hiszen az alapítvány nem konkretizálta, hogy mire akarja a légi irányító cég pénzét költeni.
Mindenesetre hat nappal később, az alapítvánnyal kötött szerződésben már konkrétan leírják, hogy a légi irányítás és a repülés népszerűsítésére, illetve környezetvédelemre adják a pénzt, összhangban a cég társadalmi felelősség programjával.
Az alapítvány 2017-es évre vonatkozó beszámolójában azonban nem szerepelnek ilyen jellegű rendezvények. A bíróság honlapján elérhető közhasznúsági jelentésben az alapítvány a Polgárok Házában tartott rendezvényeket tüntette fel, ahol számos kulturális program mellett főként fideszes politikusok és közéleti szereplők – köztük Németh Szilárd, Nógrádi György, Stefka István, Dózsa László és más, az állami tévében gyakran szereplő vendégek – tartottak előadásokat. Egyetlen tavalyi rendezvény sem szólt környezetvédelemről vagy a légi irányítás népszerűsítéséről, azonban a társaságtól kapott pénz megjelenik a feltüntetett bevételek között.
Már sejthető volt, hogy ez így lesz. A hattagú felügyelőbizottsági tagból eleve csak öt ment el arra az ülésre, ahol dönteni kellett a támogatási szerződésről, és csak három szavazott igennel, ketten tartózkodtak. (A dokumentumok itt érhetőek el. A link a dokumentumokat peres úton megszerző Demeter Márta LMP-s parlamenti képviselő Facebook-oldalára visz, ott lehet lapozni az iratok között.)
Demeter Márta szerint egyértelmű, hogy a Hungarocontrol úgy adott közpénzt a fideszes Szövetség a Nemzetért Alapítványnak, hogy semmilyen garanciát nem kért, és semmilyen ellenőrzési pontot nem határozott meg, hogy az alapítvány biztosan légiforgalmi irányítók toborzására és a repülés népszerűsítésére fordítsa a pénzt. Demeter Márta szerint ez felveti a tiltott pártfinanszírozás esetét is, emiatt a pénzzel való elszámolás dokumentumainak kiadására újabb pert indított.
Az ügy azért is rendkívül kínos, mert a Hungarocontrol az egyik legsikeresebb állami vállalat. Tavalyi árbevétele meghaladta a 35 milliárd forintot, nyereségéből 2016-ban és 2017-ben is egymilliárd forint osztalékot fizetett az állami tulajdonosnak. (Vagyis a szóban forgó 320 milliós összeg egyáltalán nem elenyésző – ennyivel több pénz juthatott volna el a költségvetésbe, ha a cég nem adja oda az alapítványnak.)
Nemzetközi szinten is elismerik a magyar légi irányítók munkáját. Ennek köszönhetően kapta meg a Hungarocontrol a Koszovó feletti magas légtér ellenőrzésének a jogát is a NATO-tól. Komoly fejlesztések is zajlanak a cégnél. Olyan modern, repülőtéri irányítási rendszereket fejlesztenek, amelyek feleslegessé teszik a légi irányító tornyokat a repülőtereken.
Nem ez volt ugyanakkor az első eset, hogy közpénzekből gazdálkodó szervezet juttatott támogatás címén szokatlanul nagy összegeket egy kormányközeli civil szervezetnek. Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szerint a Hungarocontrol által juttatott százmilliók és a Magyar Villamos Művektől a Civil Összefogás Fórumra (CÖF) hulló több mint félmilliárdos közpénzeső egyazon tőről fakadó korrupciós jelenségek: mindkét esetben a politikafinanszírozás korrupciójáról van szó.
A szakember szerint a CÖF a kormánypártok kihelyezett tagozataként vesz részt a kampányokban, hol közterületi plakátolással, hol békemenetek szervezésével. „Sokáig nem lehetett tudni, honnan szerzi az ehhez szükséges temérdek pénzt, most azonban már tudjuk, hogy az adófizetők állják a cechet” – mondta Ligeti Miklós.
Szerinte hasonló a helyzet a Szövetség a Nemzetért Alapítvány esetében is, amely szintén pártpolitikai feladatokat hajt végre, és a CÖF-höz hasonlóan itt sem lehet tudni, hogy miért kap százmilliós nagyságrendben tőkeinjekciót a nemzeti vagyon rovására.
A Transparency International Magyarország évek óta hiába javasolja a politikának a párt- és a kampányfinanszírozás rendbetételét, erre mindmáig nem került sor. Így a politikafinanszírozás – ahogy a rendszerváltoztatás óta mindig – továbbra is a korrupciónak leginkább kitett közpénz-gazdálkodási területek egyike marad.
Közélet
Fontos