Feje tetejére állítják az adórendszert Romániában, és senki sem tudja, mi lesz belőle
A román kormány a korábbi tiltakozások ellenére megerősítette, hogy 2018-tól alaposan átalakítja az adórendszert. Bukarestben egyszerre olyan sok mindenhez nyúlhatnak hozzá, hogy egyelőre nem látni, mi lesz a nagy reform hatása. A közvéleménykutatások szerint az alkalmazottak semmi jót nem várnak. Magyar szemmel sem árt követni az eseményeket, hiszen a beruházásokért régiós adóversenyben vagyunk.
Drasztikus húzásra szánta el magát a román kormány, amikor úgy döntött, hogy
a társadalombiztosítási járulékot ezentúl nem a munkaadókkal, hanem szinte teljes egészében a munkavállalókkal fizetteti meg.
A cégek eddig a bruttó fizetés 22,75 százalékét fizették be járulékok formájában, jövőre azonban ez szinte eltűnik, 2,25 százalékra olvad. Az alkalmazottak ma 16,5 százalékos terhet viselnek, jövőre azonban 35 százalékot fognak. A bruttó fizetésekhez mért teljes járulék aránya tehát összességében 39,25 százalékról 37,25-re mérséklődik, csak éppen a munkavállalókra helyeződik át szinte minden teher.
Ez azt jelenti, hogy a dolgozók csak akkor maradhatnak nettóban a pénzüknél, ha a munkaadójuk megemeli a bruttó bérüket, amire elvileg az ad lehetőséget, hogy a cég járulékterhei csökkennek. Egy felmérés szerint azonban ebben alig bíznak az emberek, akik sokkal inkább arra számítanak, hogy a munkaadójuk nem lesz olyan gáláns, hogy teljes mértékben kompenzálja a változtatások miatti kiesést. Azaz a cég a számára kedvező helyzetben lecsíp egy darabot a dolgozó fizetéséből.
A helyzet persze korántsem ennyire egyszerű. A kormány természetesen látja az intézkedés veszélyeit, és ezért 30 százalékkal megemeli a minimálbért, vagyis a cégek egy részét eleve rákényszeríti a béremelésre. A bruttó minimálbér januártól így 1900 lej lehet (ami egyébként 128 ezer forintnak felel meg, és még mindig elmarad a magyar bruttó 138 ezres összegtől.)
Emellett két intézkedéssel is kompenzálni szeretne a kormány: egyrészt 16-ról 10 százalékra csökken a személyi jövedelemadó, másrészt visszavágnak a kötelező magánnyugdíjpénztári járulékból is. Romániában a magánnyugdíjpénztárakba 2008 óta köteles belépni minden 35 év alatti munkavállaló, jelenleg mintegy 7 milliós a pénzintézetek tagsága, és a GDP közel 4 százalékára rúg a vagyonuk. A terv szerint jövő évtől kezdve a jelenlegi 5,1 százalék helyett csak a bruttó fizetés 3,7 százalékát lenne kötelező ebbe a második nyugdíjpillérbe utalni.
A kisebb cégeket azzal is megpróbálja fizetésemelésre ösztökélni Bukarest, hogy a 16 százalékos társasági adó helyett 1 százalékos bevétel arányos adót szab ki rájuk. Ez a szabály már most is él, de csak az évi 500 ezer euró alatti bevételt elérők számára. A változás az lenne, hogy a sapkát évi 1 millió euróra emelik. Ezzel becslések szerint 450 ezer román kisvállalkozás kerülhet be a bevételarányos adózásba, és kerülhet ki a tao fizetése alól. A kritikusabb elemzői hangok azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy alig látni hatástanulmányt a tervekkel kapcsolatban, és így elég nagy a bizonytalanság abban, hogy a valóságban mi fog történni jövőre.
Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement
Pénz
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
