Az EU rábólintott, hogy Magyarország további százmilliárdokkal támogasson akkugyárakat
Nem sérti az uniós szabályokat a magyar kormány terve, amellyel egy 880 milliárd forintos állami támogatási programot hozna létre, ez derül ki abból az uniós bizottsági dokumentumból (pdf), amelyet először a Portfolio ismertetett.
- Magyarország a zöld gazdaságra való átállásra hivatkozva jelezte tervét májusban a Bizottságnál. Bár a programban lesznek többek között nap- és szélenergiás beruházások, a kormány egyértelművé tette, hogy a támogatások fő célzottja az akkumulátorgyártás lesz.
- Az EU-ban csak akkor lehet közpénzből versenypiaci szereplőket támogatni, ha ennek jóval több hozadéka várható, mint amennyire sérti a szabad versenyt, ezért volt szükséges az EU jóváhagyása.
Számokban: a támogatások 2025. december 31-ig nyújthatóak, a keretösszeg lesz 880 milliárd forint. A támogatás a cégmérettől és a régió fejlettségi szintjétől függően 15-55 százalék között lehet, de egy cég – szintén mérettől és lokációtól függően – legfeljebb 150-350 millió eurót (60-135 milliárd forintot) kaphat meg. A támogatást közvetlenül vagy adókedvezmény formájában kaphatják a cégek.
- A támogatási döntést a Külgazdasági és Külügyminisztérium hozza meg, a programot pedig háttérintézménye, a Nemzeti Befektetési Ügynökség szervezi majd.
Tágabb kontextus: jelen állás szerint a magyarországi akkugyártó kapacitás Németország mögött a második legnagyobb lehet Európában. Számításaink szerint Magyarország eddig már legalább 1000 milliárd forint állami támogatást adott az idetelepülő akkumulátor- és elektromos autóhoz köthető gyáraknak (a szintén közpénzből finanszírozott infrastruktúra-fejlesztések nélkül), a mostani fejlemény alapján ez az összeg tovább nőhet.
- A gyárak eddig 15 ezer új munkahelyet hoztak létre, de mivel a munkaerőhiány általános, sok helyet (jellemzően ázsiai) vendégmunkásokkal kell majd feltölteni. Egy munkahely létrehozása eddig 64,3 millió forintba került a magyar állam számára.
- A Magyarországra eddig betelepült akkumulátorgyárak döntően kínai és dél-koreai tulajdonban vannak.
Közélet
Törlik az ezermilliárdos brazil kamukötvényt birtokló céget, mert nincs bankszámlája
Elrendelte a Brasil Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
