Történelmi mélypontra zuhant a török líra, miután Recep Tayyip Erdogan államfő a Bloomberg TV-nek adott interjúban kijelentette, hogy miután megnyeri a júniusi elnökválasztást, keményen bele fog avatkozni a monetáris politika alakításába. A jegybanknak szerinte tudomásul kell vennie, amit az államfő mond és cselekszik.
Amikor az embereknek nehézségei lesznek a rossz monetáris politika miatt, kit fognak elszámoltatni? Az elnököt kérik majd számon. Ezért az elnöknek kell, hogy befolyása legyen a jegybankra. Lehet, hogy ez egyeseknek kényelmetlen, de meg kell tennünk. Mert az állam vezetői tartoznak felelősséggel a választók felé
– mondta a török elnök. Mivel ezzel Erdogan megint átlépett egy határt, még tovább a gyengült a líra, egy dollárért már 4,39-et kell adni a török valutából. A líra egyébként év eleje óta már majdnem majdnem 14 százalékot gyengült a dollárral szemben.
Erdogan szerint bár a jegybank független, de „nem veheti figyelmen kívül az államfő jelzéseit azután, hogy befejeződik az elnöki rendszerre történő átállás”. A török államfő szerint ez – mármint a monetáris politikába való állami beavatkozás – kényelmetlen lehet, de meg kell csinálni.
Törökország egyáltalán nem élvezi a legtöbb gazdaságra jellemző alacsony kamatkörnyezetet. A török alapkamat 13,5 százalékon áll, miközben az infláció a legfrissebb adatok szerint 10,9 százalék volt. Erdogan jegybankkal kapcsolatos kijelentései nem vetnek túl jó fényt az ország gazdaságára. A befektetői bizalom már korábban megrendült, pedig Törökországnak hatalmas szüksége van a külföldi tőkére: a folyó fizetési mérleg hiánya az első negyedévben elérte a 16 milliárd dollárt, ami a tavalyi duplája.
Erdogan rendszeresen bírálja a török jegybankot az elszabaduló infláció és a túl magas alapkamat miatt. Az államfő unortodox elmélete szerint az alapkamat csökkentése alacsonyabb inflációt eredményezne, és ezáltal mérséklődhetnének a hitelfelvétel költségei is. A központi bank kormányzója, Murat Cetinkaya szerint azonban ortodox gazdaságpolitikára van szükség, a török líra árfolyamának stabilitását az segítené, ha magasabbak lennének a hitelfelvétel költségei.
A lírának az sem segített, hogy a török parlament tegnap kezdett tárgyalni arról a törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné, hogy szinte az összes devizatranzakciókról információkat kapjon az ankarai kabinet. A jogszabály értelmében a török hatóságok bármikor információt és szinte bármilyen dokumentumot bekérhetnek a piaci szereplőktől.
Törökországban június 24-én előrehozott elnök- és parlamenti választást tartanak a végrehajtó elnöki rendszer bevezetése érdekében. Tavaly áprilisban volt népszavazás az új elnöki rendszerről, majd alkotmányt módosítottak, amely a végrehajtó hatalmat a parlament helyett az államfő kezébe helyezi, ez azonban eredetileg a 2019. novemberében tervezett választással lépett volna életbe. Erdogan azonban úgy döntött, hogy nem vár még egy évet, és idén júniusra tűzte ki az előrehozott választásokat.
Szakértők szerint a török államfő nemcsak azért hozatta előre a választásokat, hogy mielőbb gyakorolhassa a kiszélesített elnöki jogkörökkel járó hatalmat, hanem azért is, hogy megelőzhesse, hogy Erdogan pártja, az AKP szavazókat veszítsen az újonnan megjelenő politikai mozgalmak miatt.
Közélet
Fontos