Nagyjából tíz évvel ezelőtt az országot alapvetően átformáló demográfiai átalakulás kezdődött az Európai Unió legkisebb államában, Máltán. A 2010-es évek elején az akkor még alig több mint 400 ezres lakosság kevesebb mint 5 százaléka volt külföldi, azóta azonban óriási ütemű migráció indult az országba.
Eleinte főleg nyugat-európaiak érkeztek – elsősorban britek és olaszok -, az elmúlt években viszont már EU-n kívüli országokból jött a legtöbb külföldi munkavállaló.
Legnagyobb számban Fülöp-szigetekiek, indiaiak és szerbek érkeztek, akik leginkább a szolgáltatószektorban helyezkednek el. A legtöbb külföldi a szerencsejáték-szektorban dolgozik, ahol az alkalmazottak közel 60 százaléka bevándorló.
A szigeten már több mint százezer külföldi él, és alapvetően a nagyszámú bevándorlás hatására a máltai népesség 25 százalékkal nőtt tíz év alatt. A külföldiek részaránya pedig 5 százalékról 25 százalékra emelkedett.
A születéseket nézve még szemléletesebb ez a rendkívüli társadalmi változás. Míg 2013-ban a gyerekek 11 százaléka született külföldön született anyától, 2020-ban már a harmada.
A Máltán gyereket szülő anyák háromnegyede EU-n kívüli országban született. Összességében tehát Máltán minden harmadik gyerek bevándorlótól születik, és tíz év alatt 7 százalékról 24-re nőtt azon újszülöttek aránya, akiknek az anyja EU-n kívüli országból származik.
A változás azért is ilyen látványos, mert az uniós országok közül Máltán a legalacsonyabb a reprodukciós ráta (2020-ban 1,13). A máltai szülőktől származó újszülöttek száma számottevően csökkent az elmúlt években, a mostani trendek alapján tehát alapvetően alakul át Málta népessége.
Bár Málta szélsőséges példa, hasonló trendek rajzolódnak ki a legtöbb nyugat-európai országban, még ha jóval lassabban is. Az Európai Unióban a népesség 13 százaléka született másik országban, de az újszülöttek anyái között jóval nagyobb ez az arány, 21 százalékos.
Az egész EU-t tekintve ez dinamikus, 20 százalékos növekedés nyolc év alatt, és néhány országban jóval nagyobb mértékben nőtt ez az arány. Például Görögországban közel 50 százalékkal, Finnországban közel 40 százalékkal nőtt a külföldön született anyától származó újszülöttek száma.
Ausztriában és Belgiumban az újszülöttek nagyjából harmada született külföldön született anyától, Németországban, Spanyolországban és Svédországban 30 százalék körüli ez az arány.
Az eurózóna országaiban 21,5 százalékról 25,3 százalékra nőtt a külföldön született anyától származó újszülöttek száma, Nyugat-Európában tehát minden negyedik gyereknek külföldi származású az anyja.
Részletesebben megnézve egy konkrét példát, Spanyolország viszonylag jól leképzi a nyugat-európai népesedési trendeket. A lakosság 17 százaléka született más országban, az újszülötteket nézve pedig 22 százalékról 28-ra nőtt az arányuk nyolc év alatt.
A lakosság öregszik, a spanyol anyától származó újszülöttek száma 25 százalékkal csökkent nyolc év alatt, a más EU-s országokból érkező kismamák száma szintén csökken. Eközben pedig nő azon újszülöttek száma, akiknek az anyja EU-n kívüli országban született.
Az egész Európai Unióra igaz, hogy a külföldön született kismamák nagy többsége EU-n kívüli országban született, 2020-ban az újszülöttek 78 százaléka volt ilyen az EU-ban.
Az EU-ban nyolc év alatt 13,3 százalékról 16 százalékra nőtt nyolc év alatt azoknak az újszülötteknek az aránya, akiknek az anyja EU-n kívüli országban született. Svédországban és Svájcban 26 százalékos az arányuk, Franciaországban, Németországban és Spanyolországban is meghaladja a 20 százalékot (ennél részletesebb adatokat nem közöl az Eurostat, ezért az nem derül ki, hogy pontosan mely országokból származnak).
Egy tavaly januári tanulmány is arról ír, hogy a más országokban született anyák gyerekeinek kulcsszerepe van az EU népesedésében. Jóval nagyobb szerepük van a népesség alakulásában, mint a migrációnak, és elsősorban nekik köszönhető, hogy főleg Dél-Európában kevésbé látványos a népességfogyást, nyugati és északi országokban pedig akár nő is a népesség miattuk.
Bár a külföldi származású lakosság növekedése egyelőre Nyugat-Európában igazán látványos, az elmúlt években több kelet-európai országban is jelentősen nőtt a külföldön született anyától származó gyerekek száma.
Bár alacsony bázisról indult, Romániában kilencszeresére, Lengyelországban nyolcszorosára nőtt az ilyen gyerekek száma 2013 és 2020 között. Csehországban 40 százalékkal, Szlovéniában és Szlovákiában több mint 20 százalékkal nőtt a számuk, ugyanakkor Magyarországon némileg csökkent.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
