Üzleti és műszaki szempontból is rendkívül érdekes jövő előtt állnak a videojátékok: a free-to-play üzleti modellen alapuló “ingyenes” játékokkal a gyártók degeszre keresik magukat, hiszen okostelefonja már szinte mindenkinek van. Eközben hamarosan megérkeznek az Xbox és a Playstation konzolok új generációi, a felhőtechnológiák pedig azt is szükségtelenné teszik, hogy egy új csúcsjáték megjelenése miatt fejlesszük a számítógépet.

“Szaggat az Ön eszközén a játékunk? A zökkenőmentes játékélményért kérjük, fizessen be 1862 forintot!”  

Bár ez még csak egy képzeletbeli rendszerüzenet, valóságon alapul, napjainkban az ugyanis a legfontosabb videojátékos technológia a cloud gaming. Az Nvidia chipgyártó cég pár hete indult, regisztráció után ingyen kipróbálható GeForce NOW játékszolgáltatása is felhőalapon kínál kimagasló játékélményt. Kipróbáltuk,  egy teljesen átlagos irodai laptopon, egy nem kimondottan szupergyors netkapcsolaton keresztül full-HD felbontásban olyan tökéletes látvánnyal futtatta a néhány hónapja megjelent, csúcsgrafikás Tom Clancy’s The Division 2 játékot, mintha egy 300-400 ezer forintos gamer PC-t használnánk.

A Geforce NOW szolgáltatás bevezető havidíja 5 és fél euró, vagyis 1862 forint, tehát éves szinten alig több, mint 22 ezer forintot kell kifizetni azért, hogy a saját, gyenge számítógépünk helyett az Nvidia globális szerverközpontjainak valamelyik gépén fusson a játék, hozzánk pedig csak a  képet és a hangot továbbítsa, a saját PC-nkről pedig minimális késleltetéssel fogadja az irányítás instrukcióit. 

Nem kell többé drága PC-t vennünk?

Bár az elérhető felbontás egyelőre nem mehet full-HD fölé, a látvány így is pazar, pláne, ha tekintetbe vesszük, hogy csak a videojátékhoz szükséges grafikus kártya legalább 80-90 ezer forintba kerülne. Ez azt is jelenti, hogy egy magyar felhasználónak legfeljebb 10-12 eurós, tehát 3-4 ezer forintos havidíj esetén lehet gazdaságos a számítógép fejlesztése helyett inkább a felhőalapú megoldást választania. Az Nvidia munkatársai egy konferenciahíváson azt mondták, hogy a bevezető árnak legfeljebb a duplája (tehát 11 euró) lesz a végleges havidíj. Az azért kérdéses, hogy ez az ár vajon hosszú távon is gazdaságos lesz-e a cégnek.

A GeForce NOW havidíja egyébként nem tartalmazza maguknak a játékoknak az árát, azokat továbbra is meg kell venni a Steam, Uplay, Epic Games vagy más digitális áruházakban, csupán a játéklicencek futtatása történik virtuálisan. Ennek megfelelően a DVD-n megvásárolt játékokhoz nem tudunk felhős hátteret vásárolni. Ez jól jelzi a felhős játéktechnológia korlátait: például csak nagyjából ezer játék támogatja (itt a listájuk), és már néhány próbálkozásból több olyan játékot találtunk, amit még lehetetlen a Geforce NOW-val használni. Ahhoz, hogy egy játék fusson a felhőalapú játékszolgáltatáson, sok esetben magán az eredeti játékon is módosítaniuk kell a fejlesztőknek. 

Valószínű, hogy legalább két-három évig eltart majd, amíg a felhős gaming megoldások kiforrják magukat, az Nvidia szolgáltatása esetében például sorra tűnnek el és jelennek meg játékok. Az egyelőre  az itthon még nem elérhető Google Stadia szolgáltatására is sok a panasz a lefagyások és egyéb problémák, például a túl nagy késleltetés miatt – ez utóbbi miatt a technológia e-sportra használatos játékok esetében még nem az igazi. Az Nvidia szolgáltatásának előnye, hogy a meglévő digitális játéklicencekkel lehet használni, míg a Stadia esetében a Google-tól újra meg kell vásárolni a játékot akkor is, ha máshol már megvettük.  Ugyanakkor az elmúlt hetekben az Nvidia rendszeréből sok játékot levetettek a fejlesztők, mivel a cég nem kért engedélyt tőlük arra, hogy szolgáltatásában szerepeljenek, ezért elég kiszámíthatatlan, hogy egy-egy játék játszható-e vagy sem.

Hová tart a PC-s játékpiac?

Az IDC régiónkra vonatkozó legfrissebb előrejelzése  szerint a koronavírus miatt előállt kedvezőtlen helyzet nem fogja döntően befolyásolni régiónk számítógéppiacát, ahol idén mintegy 72,2 millió darab PC-t (asztali, notebook és munkaállomás) fognak eladni a gyártók. A hazai kereskedőktől származó információk szerint itthon a forgalom legnagyobb részét a gamer számítógépek, azon belül is a notebookok adják, mivel ezek az internetezésre, irodai munkára szánt típusoknál drágábbak a nagyobb teljesítményű grafikus gyorsítóik miatt.

Egy minden igényt kielégítő gamer PC-be csak a grafikus kártya annyiba kerül, mint egy komplett Xbox vagy Playstation konzol, az utóbbiakhoz azonban egy kicsivel drágábbak a játékprogramok. A PC-re megjelenő játékokat lehet hackelni, módosítani, ezért a hardcore játékosok körében továbbra is népszerű marad. Pár éve a kiadók ennek a piacnak a halálát jósolták, ám e helyett stabilizálódott. Igaz, piacvezető platformmá már nem fog válni, mivel a konzolos és tabletes/okostelefonos játékok sokkal több embert elérnek, több bevételt generálnak, így sokkal kisebb pénzügyi kockázatot jelent ilyen fejlesztésekbe befektetnie a kiadóknak – magyarázta a G7-nek Kálvin Balázs, a 3D Brigade játékfejlesztő cég munkatársa.

Nyolc évre terveznek az új csúcskonzolokkal

A játékkonzolok piacán érdekes év várható idén: hacsak a koronavírus vagy valamilyen természeti csapás nem akadályozza a gyártást, idén boltokba kerülnek az új Microsoft Xbox és a Sony Playstation konzolok, hiszen a jelenlegi generáció már hét éve van gyártásban, bár három-négy éve történt rajtuk egy kis ráncfelvarrás. A Playstation 5 és az Xbox One Series X gépek sokkal nagyobb teljesítményűek lesznek a jelenlegi generációjuknál, ami a 4K felbontású tévék korában nélkülözhetetlen. 

Mindezek mellett a Microsoft egyre inkább átjárhatóvá teszi az Xbox és a Windows platformokat, amelyhez valószínűleg felhőalapú megoldásokat is fel fog használni. Emellett egyre több játéknál lehet számítani arra, hogy a konzolos és PC-s ismerősök egymással mérkőzhessenek meg, de a Sony egyelőre valószínűleg még nem adja majd be a derekát, a playstationösök a következő egy-két évben biztosan kénytelenek lesznek külön játszani – véli Vigh Attila, a Notebook.hu gaming szakértője.

Így néz majd ki az Xbox One Series X konzol

A japán Nintendo egy harmadik stratégiát választott: a cég Switch konzolja a szülők kedvence: bár csak közepes teljesítményű, de hordozható (így a gyerek nem foglalja le vele a nappaliban lévő tévét), és rengeteg erőszakmentes játék van rá. Ebből egyelőre nem is várható új változat, hiszen a mostaniak is jól fogynak. A magyar konzolpiac nagyon érdekes, mert globális szinten a Sony Playstation 4-ese jócskán uralja a piacot – itthon viszont nagyjából fele-fele arányban adják el az Xbox és a Playstation-modelleket, karácsonykor még kicsit be is előzött a Microsoft a legolcsóbb, csak letölthető játékokat kezelő modell akciózásával. 

Ez azért furcsa, mert a PC-sekkel ellentétben a hazai konzolosok nem a letölthető, hanem a lemezen megvehető játékokat részesítik előnyben, mert ezeket sokszor nyomott áron kínálják a videojátékos üzletek, másrészt a digitális példányokkal ellentétben játék után el lehet adni őket, legfeljebb a bónuszként kapott virtuális extrák vesznek el – magyarázta Vigh Attila. Az is igaz, hogy a számítógépről elérhető digitális játékplatformok sokszor kínálnak olcsóbb árakat a konzolos boltoknál.

Kínai háttérrel aratnak a mobiljátékok

Az okostelefonos alkalmazások forgalmát monitorozó Sensor Tower cég számai szerint a tavalyi év során a Google Play és az Apple App Store-ban összesen 61,7 milliárd dollár, tehát mintegy 18,5 ezermilliárd forint értékben vásároltak játékokat világszerte a felhasználók.  A nem játékappokat is beleszámítva 83,5 milliárd dollár volt a teljes appértékesítési piac forgalma, tehát a teljes piac közel 74 százalékát a játékok adják (az iOS platformon ez az arány 68 százalék, Androidon pedig 85 százalék körüli).

Nem véletlen, hogy Reed Hastings, a Netflix streamingszolgáltató vezetője az egyik pénzügyi jelentésük ismertetésekor úgy fogalmazott, hogy magukra nézve nagyobb fenyegetésnek érzi a Fortnite lövöldözős játék népszerűségét a többi filmipari riválisnál. A  nagy költségvetésű, több tízmilliós példányban fogyó sikerjátékoknak köszönhetően a videojáték-ipar forgalma két éve hivatalosan is  nagyobb forgalmú a mozifilmes szektornál.

A Xiaomi legújabb gamer okostelefonja

Ez az oka annak, hogy a Fortnite, és egy sor más, korábban idegen műfajnak számító első személyű lövöldözős játék megjelenik okostelefonon is.  Pedig ezeken az eszközökön a konzoloknál vagy a számítógépnél nehézkesebb az irányítás – de például a Xiaomi a héten mutatott be Kínában olyan gamer okostelefont, amelynek a oldalába két tűzgombot is beépítettek. Ezek a játékok különösen jól mennek Kínában, ahol köréjük olyan óriáscégek épültek, mint például a Tencent, amely már a legnagyobb nyugati mobiljátékos kiadókban (például a Rovióban és a Supercellben) is részesedést vásárolt.

Megszelídülnek a pénztárcagyilkos játékok

Ahogy az a legnagyobb bevételeket generáló mobiljátékok toplistáján is jól látszik, az egyszerűbb mechanikájú, könnyen irányítható telefonos játékok közül is rengeteg sikeres van, amilyen például a színpárosítós Candy Crush Saga. Néhány évvel korábban az ehhez hasonló játékok segítettek elterjeszteni a free-to-play üzleti modellt, amelynek keretében a játék ingyenes, de például a könnyebb továbbjutásért, erősebb karakterért, vagy extra folytatási lehetőségekért fizetni kell.

Néhány éve az ilyen játékok működtetőit kis számú, de sokat költő felhasználó tartotta el, mostanra azonban átalakulóban van ez a modell: inkább a havidíjas season pass vásárlási lehetőség került előtérbe, vagyis a cégek nagyobb bázist próbálnak rávenni kisebb pénzösszegek lehetőleg folyamatos elköltésére. Ezzel párhuzamosan pedig visszaszorulóban van a pay-to-win monetizációs gyakorlat, inkább a játékmenetet alapjaiban nem befolyásoló extrákért kérnek pénzt a cégek – magyarázta a G7-nek Tóth Tibor, a Clash of Clans és egyéb sikeres okostelefonos játékokat fejlesztő Supercell cég vezető tesztelője.  Tóth tapasztalatai szerint a tartalmak folyamatos frissítésével akár egy hat-hét éves mobiljáték is képes úgy megújulni, hogy képes legyen fixen bevételeket termelni.

A havidíjas konstrukcióval többek között az Apple és a Google is kísérletezik: itthon csak az előbbi cég újabb eszközeivel kompatibilis Apple Arcade szolgáltatás érhető el 1890 forintért. Körkérdésünk alapján ez korántsem olyan átütő siker, mint a cég online zene-, és videoszolgáltatása, az általunk megkérdezett felhasználók többsége úgy nyilatkozott, hogy nem találta elég érdekesnek a játékokat, ezért nem hosszabbította meg az ingyenes próbaidőszak után a szolgáltatást. Volt, aki inkább az App Store akciós ajánlataiból szokott választani, ahol időnként 99-299 forintért lehet megvenni játékokat korlátozás nélküli használatra, amelyek amúgy sem férhetők hozzá az Arcade-ben – hiszen az Apple jól láthatóan ügyel arra, hogy mindkét mobiljátékos platformját életben tartsa.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech e-sport esport videojáték Olvasson tovább a kategóriában