A tavalyi év egyik slágertechnológiája megállíthatatlanul menetel tovább az idei évben is, ám nem feltétlenül azokon a területeken, ahol várnánk.
A mesterséges intelligenciával először a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben kezdtek foglalkozni, ám 1984-ben megkezdődött a “mesterséges intelligencia telének” (AI Winter) is nevezett időszak. Ekkortájt ugyanis még a technológia fejletlensége miatt nehéz volt komolyabb eredményeket elérni ezen a téren, cserébe a kutatás mindig rengeteg pénzbe került. A látványos eredmények híján hátrább szorultak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások, amelyek egészen a közelmúltig legfeljebb érdekes kísérletezgetésre, vagy informatika szakos egyetemisták szakdolgozatainak, PhD-munkáinak létrehozására irányultak.
Pár éve azonban ismét elkezdett felpörögni ez a terület. Az első jelek egyike az IBM Watsonja volt, amelyet 2011-ben arra fejlesztettek, hogy felvegye a versenyt a Jeopardy! című műveltségi vetélkedő bajnokaival. Ez sikerült is, a Watsont pedig ezután számtalan területen bevetették, az orvosi kutatásoktól egészen az új receptek létrehozásáig.
Az azóta eltelt években számtalan informatikai cég fogott ilyen irányú fejlesztésekbe, ma pedig már nem ritkaság, hogy mesterséges intelligenciát rakjanak okostelefonba, kamerába vagy olyan háztartási gépekbe, mint a mosógépek és a hűtőszekrények. A trend nem lassul, sőt, éppen ezért lássuk, milyen területeken jelenhet meg ez a technológia az idei évben.
Míg a munkahelyeken megjelenő első robotok fizikai eszközök voltak, amelyek főleg a gyártástechnikában, sorozatgyártásban segítették a hatékonyság felpörgetését, napjainkban a szoftveralapú robotoké vagy röviden botoké a főszerep. A különféle űrlapok kitöltése, riportok, jelentések létrehozása, vagy épp táblázatok rendszerezése, diagramok megalkotása többé nem vesz majd el értékes munkaidőt a képzett, magas órabérű munkavállalóktól, a legtöbb ilyen feladatot ugyanis a mesterséges intelligenciával kibélelt nagyvállalati szoftverek gyorsabban és pontosabban végre tudják hajtani, és még a hajuk sem hullik ki közben az adatsorok rendezgetésétől.
Ezt a trendet az olyan óriások pörgetik, mint az Amazon, az Alibaba vagy a Google. A mesterséges intelligenciának köszönhetően ugyanis végre elérkezhet az a világ, amikor a vásárlásaink során megjelenő ajánlott termékek sokkal szorosabban kapcsolódnak az általunk megvett termékhez, illetve a mi saját személyes igényeinkhez, mint a korábbi ajánlórendszerek esetenként tűpontos, máskor röhejesen mellélőtt ajánlatai. Ez ráadásul értékes visszacsatolást is ad majd a cégeknek, amelyek a technológia további finomításával még pontosabban fogják tudni, mikor, kinek és hova kell tenni a “Megrendelem” gombot a vásárlási valószínűség maximalizálása érdekében.
A Big Data már ma is sokmilliárd dolláros biznisz, a jövőben azonban tovább nőhet a jelentősége, ahogy a mesterséges intelligenciák, neurális hálózatok és hasonlók egyre nagyobb részt vállalnak majd az egyre gyarapodó adattömeg rendszerezéséből. A kutatásokban is komolyabb szerep juthat ezeknek a rendszereknek, különösen olyan területeken, ahol komplex szimulációkra van szükség. Az autógyártók például az önvezető járművek tervezése során akár több ezer órányi szimulált vezetés alapján elemezhetik a várható eredményeket, anélkül, hogy a tesztautók akár egy métert is gurultak volna, ez pedig óriási megtakarítást és hatékonyság-növekedést jelenthet.
Már az elmúlt években is készültek olyan, jellemzően rövidfilmek, videoklipek, amelyeknél vagy a forgatókönyvírói, vagy a rendezői feladatokat vállalta magára egy-egy mesterséges intelligencia. A tavalyi évben mutatták be Martin Scorsese legújabb filmjét, a The Irishman-t, amelyben Robert De Nirót fiatalították meg egy különleges AI segítségével, míg a videojátékokban az AI által vezérelt karakterek és szörnyek már szintén jó pár éve itt vannak velünk. Érdemes tehát felkészülni arra, hogy a film-, és zeneiparban is egyre nagyobb szerep jut ennek a technológiának. Nem lenne meglepő, ha már akár 2020-ban felkerülne a slágerlistákra egy-két olyan dal, amit nem ember írt.
Az AI őrizetheti az álmainkat és persze az adatainkat is, idén ugyanis már a digitális biztonság terén is komolyabb szerep juthat a mesterséges intelligenciának. Ezek a rendszerek ugyanis képesek lehetnek észlelni az olyan jeleket, amelyek megkérdőjelezhető tisztaságú online tranzakciókra, hackelési kísérletekre vagy épp vírusokra, rosszindulatú szoftverekre utalnak és még azelőtt képes lehet riasztani vagy ellenlépéseket tenni, mielőtt az érzékeny adataink rossz kezekbe kerülnének.
Ennek van egy árnyoldala, ugyanis az egyre jobban behálózott világunkban egyre nagyobb lesz a megfigyelés mértéke is. Ennek egyik eklatáns példáját Kína jelenti, ahol például már ma is arcfelismerő technológiát használnak a bűnözők kézrekerítésére, de akár az utcai szemetelők megszégyenítésére is. Bár léteznek pozitív példák is, például San Francisco városa, ahol az elsőként tiltják be az arcfelismerő technológiák alkalmazását, sokkal valószínűbb, hogy még a demokráciákban is egyre nagyobb szerep jut az állampolgárokat megfigyelő, illetve az adataikat elemző mesterséges intelligenciáknak.
Tech
Fontos