Az olcsó biztosítások megjelenése miatt jelentős felfutás előtt van a hazai magánegészségügy. A piac egyre több nagybefektetőt érdekel, legutóbb tavaly ősszel a Csányi-csoport belépése jelezte nagyon egyértelműen az új irányt. A megjelenő nagy intézmények az egyre komplexebb és magasabb minőségű ellátásukkal a kisebb magánszolgáltatókra halálos veszélyt jelentenek.
A 2008-as vizitdíjas népszavazással lényegében eldőlt, hogy a magyar egészségügy kétsebességes lesz. A szélesebb körben elérhető hazai magánszolgáltatást viszont egyre többször erőn felül az alsó középrétegek is megpróbálják igénybe venni, a társadalom ugyanis érzékeli, hogy az állami egészségügy cserben hagy bennünket. Probléma, hogy négy finanszírozási modell létezik ma párhuzamosan Magyarországon, emiatt senki nem tudja, hogy épp hol van, mit várhat, és ki finanszírozza az ellátását.
A magánszereplők eredményességét az állami támogatás erőteljesen befolyásolja, OEP-finanszírozás nélkül 10 százalék fölötti profitot zsebre tenni rendkívül extra – legalábbis a fekvőbeteg intézményekben.
A jövő egészségügyében a magánbiztosításokon keresztül kiszervezett szolgáltatásokkal el fogjuk kerülni a közkórházakat, a nagy, életet veszélyeztető beavatkozások viszont maradnak az állami rendszerben. Lantos Gabriellával, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatójával beszélgettem.
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
