Megint szigorítana az EU a dohányzásra vonatkozó tagállami iránymutatásain, ami érthető is, hiszen 2040-re 5 százalékra csökkentené a dohányzók arányát az unióban, miközben ez az arány tavaly 24 százalék volt.

Mi történt? Kedd délután az Európai Bizottság oldalán megjelent egy javaslattervezet, ami alapján az Európai Bizottság szigorítana a dohányzásra vonatkozó uniós irányelveken.

• A tiltást kiterjesztenék zárt helyekről szabadtéri helyszínekre, például éttermek teraszaira, buszmegállókra, játszóterekre, kórházak, idősotthonok kültéri területeire is a tagállamok számára jogilag nem kötelező iránymutatás alapján.
• Az új dohánytermékekre is kiterjesztenék a szabályokat, például a hevített dohánytermékekre és elektronikus cigarettákra.

Tágabb kontextus: az Európai Bizottság dohányzásra vonatkozó irányelveit 2009-ben fogadták el. Magyarországon ez alapján tiltották be például az éttermekben és a szórakozóhelyeken a dohányzást, és ez alapján szabályozták, hogy hogyan nézhetnek ki a dohánytermékek csomagolásai.

• A felülvizsgált iránymutatások az Európai rákellenes terv részét képezik, amelynek többek között az a célja, hogy 2040-re létrejöjjön egy „dohánymentes” generáció, és az EU lakosságán belül 5 százalékra csökkenjen a dohányzók aránya.

Miért fontos ez? A dohányzás rákot okoz, és növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések (például magas vérnyomás, szívinfarktus, stroke) kialakulásának valószínűségét. 

• Magyarországon ezek népbetegségeknek számítanak, és ez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az elkerülhető halálozások aránya Magyarországon volt a harmadik legmagasabb 2020-ban az Európai Unióban a Szabad Európa cikkében idézett adatok szerint.
• Uniós szinten a dohányzás évente 700 ezer ember haláláért felelős, és a legnagyobb elkerülhető egészségügyi kockázatot jelenti.

Számokban: a nemzetközi összehasonlítást lehetővé tevő adatok kicsit kaotikusak, de az biztos, hogy Magyarországon az uniós országok mezőnyében átlagon felüli a dohányzók lakosságon belüli aránya.

• Az Eurostat adatai szerint 2019-ben Bulgáriában és Görögországban, az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization – WHO) 2022-re vonatkozó adatai szerint Bulgáriában, Horvátországban, Cipruson, Görögországban, Lettországban és Szlovákiában dohányoztak csak többen, mint Magyarországon.
• Az Eurobarometer 2024-ben publikált, 2023-as felmérése szerint a magyarok 26 százaléka dohányzott, ami viszont már csak a középmezőny teteje (az uniós átlag 24 százalék volt).

Mi várható? Magyarországon a WHO előrejelzése szerint 2025-re 4,5 százalékponttal fog csökkenni a dohányzók aránya 2010-hez képest. A csökkenés mértékét tekintve ez az uniós középmezőny alját jelenti.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA középmezőny alján vagyunk az unióban a dohányzás visszaszorításábanA WHO adatai szerint 2010 és 2022 között 29-ről 27,3 százalékra csökkent a rendszeresen cigarettázók aránya.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Világ betegségek dohányzás EU Európai rákellenes terv tiltás Olvasson tovább a kategóriában