Egymilliárd euró, azaz több mint 310 milliárd forint értékben hitelezne az állami tulajdonú Eximbank olyan magyar vállalkozásoknak, amelyek a Fülöp-szigeteken üzletelnének. Ezt néhány napja jelentette be a Fülöp-szigetek kereskedelmi és ipari minisztere, Ramon M. Lopez.

Az Eximbank hitelopciójáról több Fülöp-szigeteki médium is beszámolt Lopezre hivatkozva, de az egymilliárd eurós keretről magyar nyelven nem találtunk semmilyen információt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt csütörtökön találkozott Lopezzel, de az MTI beszámolója alapján nem beszéltek erről a közös sajtótájékoztatójukon.

Kókuszdió és karragén

Szijjártó Péter tavaly márciusban jelentette be, hogy Magyarország az Eximbanknál nyit egy 510 millió euró (160 milliárd forint) értékű hitelkeretet magyar vállalkozások Fülöp-szigeteki jelenlétének támogatására. Most ezt az összeget emelhették fel közel a kétszeresére, ami azért érdekes, mert Szijjártó a múlt heti sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a közös projekteket segítő hitelkeretből még nem folyósítottak támogatást.

A KKM és az Eximbank közölte velünk, hogy a 310 milliárd forintos összeg “az országkockázat alapján számított kockázatvállalás maximumát jelenti”. Az egyes országok kockázati besorolását az Eximbank évente felülvizsgálja. A bank honlapján lévő, 1-től 7-ig terjedő listán (ahol 1 jelzi a legkisebb, 7 a legnagyobb kockázatot) a Fülöp-szigetek mutatója 3, akárcsak Kínának, Olaszországnak, Spanyolországnak, Észtországnak, Romániának vagy Marokkónak.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium ugyanakkor a “fokozott biztonsági kockázatot” jelentő országok közé sorolja a Fülöp-szigeteket. Ez azt jelenti, hogy a “biztonsági helyzet nem kielégítő”, például háborús fenyegetettség vagy terrorista támadások miatt. A KKM szerint a Fülöp-szigeteken gyakoriak az emberrablások, a robbantások és az utcai lövöldözések. A tömegközlekedésen mindennaposak a lopások, idegenektől pedig nem szabad elfogadni táplálékot. 

Szijjártó Péter és Ramon Lopez kezelnek Manilában 2017 márciusában. Forrás: KKM

A Fülöp-szigetek a világ tizenkettedik legnagyobb országa 105 millió lakossal. Egy főre jutó GDP-je azonban csak háromezer dollár körül mozog, amely Marokkóval vagy Szudánnal van egy szinten (Magyarországon 13 ezer dollár körül van ez a mutató). 

Lopez szerint az Eximbank olyan magyar vállalkozóknak nyújtana hitelt, akik a Fülöp-szigeteken fektetnének be vagy helyi cégekkel kereskednének. Azt mondta, több kétoldalú tárgyalás is volt a magyar kormánnyal, amelyeken elsősorban a mezőgazdasági termékeik exportjáért lobbiztak. “[A magyarok] komolyan érdeklődnek a mangó, a banán, a kókuszdió és a karragén^*a karragén egy tengeri hínárból kinyert adalékanyag, amelynek 80 százalékát a Fülöp-szigeteken állítják előiránt” – mondta.

Nagyon alacsony kamat

Az Eximbank hiteleinek feltételeiről nem lehet sokat tudni. A Business Mirror nevű, angol nyelvű Fülöp-szigeteki lap szerint Szijjártó tavalyi látogatásán azt mondta, hogy hosszútávú hiteleket nyújtanak “nagyon alacsony kamattal”, de erről több konkrétum nem derült ki. Lopez helyettese, Ceferino Rodolfo szerint öt magyar vállalkozás jelezte, hogy üzletelne a Fülöp-szigeteken. Ketten befektetnének, rajtuk kívül van egy szennyvízzel  és egy orvosi eszközökkel foglalkozó cég, az ötödik pedig egy húsexportőr.

Az elmúlt években jelentősen megélénkültek a diplomáciai kapcsolatok a két ország között. 2016-ban Szijjártó azt mondta, hogy Magyarország szorgalmazza, hogy az EU kössön szabadkereskedelmi megállapodást a Fülöp-szigetekkel. Tavaly márciusban 22 év után Magyarország újra megnyitotta manilai nagykövetségét. Szijjártó ekkor azt mondta, hogy a világnak ezen a részén személyes jelenlét nélkül nem lehet sikert elérni, a Fülöp-szigetekkel való gazdasági együttműködés pedig nagyon komoly előnyökkel jár Magyarországnak.

Lopez most azt mondta, a Fülöp-szigetek számára Magyarország lehet a kapu az EU-hoz, a Fülöp-szigetek pedig Magyarroszág kapuja lehet az ASEAN délkelet-ázsiai regionális szervezethez. A Fülöp-szigetek a magyar kormányhoz hasonlóan szeretné diverzifikálni külkapcsolatait, hogy az új kapcsolatokra alapozva függetlenebb külpolitikát folytathasson.

Szijjártó volt az első az EU-s külügyminiszterek közül, mióta a Fülöp-szigeteki elnök, Rodrigo Duterte 2016-ban hivatalba lépett. Az excentrikus Duterte többek között három emberölést vallott be, lekurvaanyázta már az EU-t, és azt is felvetette, hogy totális diktatúrát vezet be. Szijjártó korábban azt mondta, hogy Magyarországnak nem dolga kommentálni a szigetország belpolitikai történéseit. „Nem Fülöp-szigeteki állampolgárként nem számít, hogy mit gondolok a helyi kérdésekről. A helyi belügyekről a Fülöp-szigetek állampolgárainak kell dönteniük. Együttműködni jöttünk, nem beavatkozni” – mondta.

A Magyar Nemzet 2017 nyarán írt arról, hogy az Eximbank fél év alatt több mint 600 milliárd forint értékben nyitott meg vagy tervezett megnyitni hitelkeretet magyar vállalkozások külföldi tevékenységeihez. Új-Zélandon 207 milliárddal támogatná a magyar vállalkozásokat, iráni beruházásokra 26 milliárdnyi forrást szántak, Angolát pedig 110 milliárd forintos hitelkerettel kecsegtette.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Világ Eximbank Fülöp-szigetek Külgazdasági és Külügyminisztérium Rodrigo Duterte Szijjártó Péter Olvasson tovább a kategóriában