Cikkünket 2020.02.24-én frissítettük az OpenStreetMap önkénteseitől kapott pontosító tanácsokat követve. Ez átrendezte az európai országok ranglistáját.
Kevés olyan európai összehasonlító statisztika van, amiben Magyarország az átlag közelében végez. Mi viszont találtunk egy ilyet: a 15 évesnél fiatalabb gyerekeket itthon az európai átlagnak megfelelő játszótér várja. 13 országban van arányaiban több játszótér, 14-ben pedig kevesebb, az EU-s átlagtól ötödével marad el hazánk.
A lista első felét a németek, osztrákok és skandinávok mellett a közép-európai országok foglalják el. Európában a legkevesebb játszótér Írországban, az Egyesült Királyságban, illetve Görögországban és Romániában van.
Nagyon sok mérőszám áll rendelkezésre az államok gyermek- és családbarát politikájáról, de az Eurostat és az Eurobarometer sem foglalkozott még sosem azzal, hogy a gyerekek szabadidejében talán legfontosabb szerepet betöltő játszóterekből mennyi van az EU országaiban.*A felmérésben a már kilépett Egyesült Királyságot is figyelembe vettük.
Az alábbi térképen Európa összes játszóterének hőtérképet mutatjuk meg. Ez alapján úgy tűnhet, hogy Nyugat-Európában a legjobb gyermeknek lenni, de ez azért csalóka, hiszen nagy a népsűrűségben a különbségek az egyes régiók között.
Érdekes módon kirajzolódik az egyik legendás európai társadalomföldrajzi formáció, a többszáz éves kék banán is.
Lakosságarányosan viszont már nem ez a helyzet. A játszótereket az OpenStreetMap adatbázisából gyűjtöttük le. A Google térkép szolgáltatása ugyan pontosabb lehet, csakhogy az adataink megosztásából élő amerikai vállalat nem osztja meg a felhasználók által összegyűjtött adatokat, azokat nem lehet letölteni.
Az eredmények azt mutatják, hogy mind gyermek-, mind lakosságarányosan nagyok a különbség az európai országok között. Egy kicsit talán érthető, hogy a jó idővel és strandokkal ellátott déli országokban nem építenek annyi játszóteret. Másrészt Németország, Hollandia és Finnország végzett a lista elején, ahol pedig az év nagyobb részében nem is lehet egyszerű használni a játszótereket a hideg és az eső miatt. Az első helyen álló Luxemburg helyzete azért kicsit egyedi, mert ez egy kicsi, városias ország.
Az is látható, hogy a gazdasági fejlettségnek nem sok hatása van a gyerekekre figyelésben: bár a nyertes országok kifejezetten gazdagok, a lista első felében az uniós átlaghoz képest kevésbé tehetős országok vannak, a kifejezetten gazdag Franciaroszág és Írország pedig a lista sereghajtói. A legszegényebb uniós tagállam, Bulgária is jobban telejesít ezeknél .
Az alábbi térképen Európa összes játszóterét megmutatjuk – utazásnál még hasznos lehet, nagyobb felbontásban az alábbi linken át lehet elérni. (A +/- gombokkal lehet nagyítani és kicsinyíteni, a shift gomb lenyomása mellett lehet a térképet mozgatni, a kis házra kattintva az eredeti állapotába tölt be a térkép.)
Magyarországon a kisebb települések többségén nincsen játszótér az OpenStreetMap adatbázisa alapján. Összesen 2140 olyan önkormányzattal rendelkező települést találtunk, ahol egyáltalán nincsen játszótér. A kisebb településeken már egyetlen játszótér is elég ahhoz, hogy kiemelkedően jó számokat mutassanak ebben az összehasonlításban.
A borsodi Keresztéte vezeti a ranglistát, de külön is kiemeltük a leginkább játszótérrel ellátott települések toplistáján a 10 ezer fő alatti és feletti településeket. A városok versenyét Körmend nyerte, de egy budapesti kerület is felfért a 20-as toplistára.
Azt is megvizsgáltuk, hogy mitől függ a 10 ezer főre eső játszóterek száma: a korrelációs vizsgálat – ahol az 1 erős, a 0 semekkora kapcsolatot nem mutat, a negatív szám pedig a fordított arányt jelöli – alapján az jött ki, hogy sem az egy főre jutó költségvetés (ez 0,0 lett), sem a lakosság száma (-0,03) nem hat észrevehetően erre a mutatóra.
Adja magát, hogy a polgármesterek pártállásást is megvizsgáljuk: ennek hatására pozitív számot kaptunk, de a 0,03-as érték teljesen irreleváns, 0,2 alatt semmilyen érezhető hatásról nem is beszélhetünk.
A családbarát intézkedéseket a politikája központi elemének tekintő Fidesz polgármesterei által vezetett településeket a független és ellenzéki polgármesterek által vezetett településekkel is összehasonlítottuk. Mivel a 2019-es választások után az új polgármesterek még biztosan nem építettek új játszótereket, a 2014-es állapotot vettük figyelembe.
Ahogy az alábbi táblázatból látható, országosan ugyan összességében ha csak egy nagyon kicsivel is, de több játszótér van a fideszes vezetésű településeken. Ha azonban településméretenként külön vizsgáljuk, akkor már látható, hogy gyakorlatilag nincs ilyen hatás. Mivel egyszerűen sokkal több fideszes polgármester van – különösen kisebb településeken, mint ellenzéki – az összesített eredmény csalóka.
A 100 ezer fő feletti települések esetében pedig éppen fordított a helyzet, ezeknél az ellenzéki vezetésű városokban és kerületekben van több játszótér lakosságarányosan. Ebből leginkább azt lehet leszűrni, hogy nem a pártállás határozza meg a játszóterek számát, hanem hogy a helyi vezetés ezt mennyire tartja fontos kérdésnek. De pillanatnyi helyzetet tükröző adatbázis alapján azt nem tudjuk biztosan állítani, hogy a játszóterek mikor épültek – sok esetben évtizedek óta ott vannak, és legalább annak örülhetünk, hogy nem szüntették meg őket.
Adat
Fontos