Az elmúlt időszakban sajnos megtanulhattuk, hogy bármi megtörténhet. Épp ezért érdemes még időben anyagilag felkészülni az előre látható és a nem várt eseményekre egyaránt. A cikkben bemutatjuk a megtakarításos életbiztosítást mint opciót, továbbá részletesen körbejárjuk az egyes típusok előnyeit, illetve hátrányait.

Ha az életbiztosításra gondolunk, sokszor olyan konstrukció jut eszünkbe, ami csak szörnyű tragédiák esetén fizet családunknak. (Ezt hívják egyébként kockázati életbiztosításnak.)

Pedig létezik olyan megoldás, amivel két legyet üthetünk egy csapásra: életbiztosítás és megtakarítási lehetőség is egyben – ez az unit linked biztosítás.

Sajnos többek között az elmúlt nehéz időszak is megmutatta számunkra, hogy érdemes felkészülni minden eshetőségre, még a legrosszabbra is. Épp ezért jó, ha rendelkezünk vésztartalékkal.

Erre kínál jó megoldást a megtakarításos életbiztosítás, ugyanis – néhány megkötéssel – a megtakarításunk bármikor hozzáférhető.

Mik azok a megtakarításos életbiztosítások?

Mára a megtakarítások piaca olyannyira kibővült, hogy nem csupán nyugdíj-, vagy gyermekcélú megtakarítások léteznek, hanem többek között életbiztosítással egybekötöttek is.

És épp ez a megtakarításos életbiztosítás lényege: a tőkeépítés. Hiszen a félretett pénzünket állampapírokba, illetve részvényekbe, kötvényekbe fektetik be.

Kinek ajánlott ez a konstrukció?

Ez a konstrukció elsősorban azoknak ajánlott, akik:

• szeretnének félretenni, de közben gondoskodni családjuk biztonságáról is, és rendszeres havi megtakarításban gondolkodnak
• nem akarnak a nyugdíjukig várni a felvehető összeggel, de hajlandóak kivárni a futamidő végét (5-10, vagy 15 év)
• ha tudják, hogy pl. 5 év múlva szükségük lesz egy összegre – és egybekötnék a megtakarítást egy életbiztosítással
• egy olyan megtakarítást szeretnének, amelyből szükség esetén kivehető a pénz, tehát bármikor elérhető lesz egy vésztartalék
• olyan konstrukciót szeretnének, ahol profik kezelik a befektetéseket, tehát nem kell velük foglalkozni
• vagy: egyszeri nagyobb összeget tudnak befizetni e célra

Most, hogy megismertük a megtakarításos életbiztosítás lényegét, nézzük meg kicsit közelebbről is magát a konstrukciót.

Az életbiztosítás típusai

Az életbiztosítások többféle szempontból is csoportosíthatók; az egyik ilyen mód a díjfizetés gyakorisága általi rendszerezés. Létezik ugyanis egyszeri díjas, de rendszeres befizetésen alapuló életbiztosítás is.

Természetesen mindkét típusnak megvannak a maga sajátosságai, előnyei illetve hátrányai, amelyeket e cikkben részletesen meg is mutatunk.

Egyszeri díjas életbiztosítás

A leglényegesebb, hogy technikailag az egyszeri díjas életbiztosítási konstrukció nem megtakarítás, hanem befektetés. Ugyanis a már meglévő, nagyobb vagyonunkat fektethetjük be különféle alapokba.

Ezeket az alapokat kockázati szintek szerint rendszerezik, léteznek alacsony-, közepes illetve magas kockázatú befektetési formák is. Ha rövid távon szeretnénk biztonságban tudni a pénzünket, és ehhez rendelkezünk több százezer vagy milliós nagyságrendű vagyonnal, akkor az egyszeri díjas életbiztosítási konstrukció a jó választás.

Ez ugyanis már a befizetéstől számítva 1-2 év után hozzáférhető – az ötödik évtől pedig kamatadómentesen is ki tudjuk venni a pénzünket.

Rendszeres díjas megtakarításos életbiztosítás

Ez a típusú forma klasszikus megtakarítás, hiszen rendszeresen kell fizetnünk, hogy gyarapíthassuk a vagyonunkat. A megtakarításunkat a futamidő lejárta után pedig szabadon, bármire felhasználhatjuk.

Mindenekelőtt érdemes beszélni a megtakarításos életbiztosítás költségeiről, hiszen egy meglehetősen egyedi konstrukcióról van szó.

A költségek jelentős részét a szerződéskötés utáni években vonják le. Azonban léteznek olyan maximális arányszámok, olyan “plafonok”, amik megszabják azt, hogy legfeljebb mennyit vonhatnak le a biztosítótársaságok költség gyanánt.

Ennek értelmében:

• az első évben az éves biztosítási díj 80%-ánál,
• a második évben az 50%-ánál,
• a harmadik évben pedig a 20%-ánál nem vonhatnak le magasabb összeget.

Ahogy láthatjuk, az első évben rengeteg költséget vonnak le, így ezeket valahogy kompenzálni kell. Épp ezért ezen összegek nagy részét hűségbónuszok formájában csepegtetik vissza az évek során.

Jellemző, hogy minél hosszabb távra kötjük le a pénzünket, annál több bónusz kapunk. Ha “kitartóbb” ügyfelek vagyunk, akkor később magasabb összeget utalnak vissza számukra hűségbónusz formájában, mint amennyit a biztosító levont tőlünk.

Épp ezért érdemes hosszabb távra, de minimum 10 évre tervezni. Mindazonáltal köthetünk hosszabb, 15-20 éves fix futamidejű, ún. “whole life” szerződést is.

Ha mégis úgy döntenénk, hogy rövidebb távon is szeretnénk “fialtatni” a pénzünket, úgy ezt a megtakarítási számlánkhoz kapcsolódó, úgynevezett eseti számlával tehetjük meg. Ez egy olyan számlatípus, amelyre bármikor, bármekkora összeget be tudunk fizetni, és ez az összeget szabadon, megkötés nélkül ki is vehetjük. Ezt az eseti számlát egyébként nem kell külön kérvényezni, a szerződés megkötésekor mindenki számára nyitnak.

Ez azt jelenti, hogy kvázi két számlán gyűjthetjük a rövid-, közepes és a hosszú távú megtakarításainkat.

kép forrása: Freepik

A rendszeres díjas megtakarítás egyébként havi 8-12 ezer forinttól indítható, alacsonyabb összeggel sajnos nem. Épp ezért, mielőtt belevágnánk, érdemes meghatározni egy akkora havi összeget, amelynek a kigazdálkodása nem okoz fejtörést a család számára.

Erre azért is szükség van, mert az első 2-3 évben nem tudjuk csökkenteni a havi befizetés összegét.

Habár következetesen havi befizetésről írunk, érdemes szót ejteni a befizetés gyakoriságáról is, ugyanis nem feltétlenül kell havonta fizetni.

Biztosítótól függően ugyanis lehetőségünk van arra, hogy akár negyedévente, félévente vagy évente fizessünk. A fontos az, hogy a befizetés rendszeres legyen, azonos időközönként – és pontosan, a határidőket betartva. Ugyanis ha rendszeresen elmaradunk a befizetésekkel, súlyosabb esetben akár a biztosítótársaság fel is bonthatja velünk a szerződést.

Szerencsére ez a rugalmasság a fizetési módokra is igaz.

A díjat ugyanis:

• bankkártyával,
• “sárga” csekkel,
• átutalással,
• vagy akár csoportos beszedési megbízással is rendezhetjük.
• A továbbiakban ennek a konstrukciónak a részleteit tekintjük át.

Mikor terheli kamatadó, és mikortól válik kamatadómentessé a megtakarításunk hozama?

A rendszeres díjas megtakarítások esetében ha a számlanyitástól számított 10 éves futamidő lejárta előtt szeretnénk hozzájutni a pénzünkhöz, úgy a hozamokat kamatadó terheli.

A 6. évig a teljes, 15%-os kamatadót kötelesek vagyunk megfizetni, amennyiben ez idő alatt ki szeretnénk venni a vagyonunkat.
Amennyiben pedig a számlanyitástól számított 6-10 éves időtartam között, úgy 7,5%-os kamatadó terheli a hozamokat.

Viszont a 10. évtől kamatadómentesen juthatunk hozzá a pénzünkhöz akkor is, ha hosszabb (15-, vagy 20 éves) futamidejű szerződést kötöttünk.

Ahogy láthatjuk, csak a legvégső esetben érdemes a futamidő lejárta előtt kivenni a pénzünket, hiába hozzáférhető már 2-3 év után. Egyrészt maga az adminisztratív jellegű procedúra is jóval bonyolultabb, másrészt pedig a hűségbónuszokat sem írják jóvá, így sok pénzt veszítenénk.

Rövid távon ez a konstrukció mindenképp veszteséges, hiszen ebben az esetben nemcsak hozamot nem kapunk, de a magas kezdeti költségelvonás miatt kevesebb pénzhez is juthatunk hozzá, mint amennyit befizettünk.

Érdemes megemlíteni, hogy – életbiztosításról lévén szó – felár ellenében plusz kockázati kiegészítőket is kérhetünk a megtakarításunk mellé.

Ez azért is lehet fontos, mert a unit linked (vagyis befektetési egységekhez kötött) biztosítások esetén egyébként ezek nem játszanak központi szerepet. Példának okáért a biztosított halála esetén nem milliós, hanem százezres nagyságrendű összeget fizet.

Azonban többletkiadással vásárolhatóak olyan plusz védelmek, amelyekkel halál, rokkantság vagy tartós betegség esetén is nagyobb összeggel tudjuk segíteni családtagjainkat, szeretteinket vagy önmagunkat.

kép forrása: Freepik

Hol lehet igénybe venni?

Rengeteg biztosító számos különféle terméket kínál, így nem egyszerű eligazodni a széles palettán. Épp ezért, mielőtt bármelyik mellett is elköteleződnénk, érdemes felkeresni egy független pénzügyi szakértőt – más néven alkuszt.

Egy alkusz ugyanis miután megismerte igényeinket, illetve azt, hogy mekkora összeget tudunk szánni a megtakarításra, összehasonlítja a különböző biztosítók ajánlatait. Ezt követően pedig kiválasztja a számunka leginkább megfelelő konstrukciókat, amelyek közül választhatunk.

Képezzünk vésztartalékot, és készüljünk fel mindenre

Érdemes tehát vésztartalékot létrehoznunk úgy, hogy azzal konkrét célunk van (például a nyugdíjunkról, gyermekünkről szeretnénk gondoskodni). Emellett az eseti számlánkon is ésszerű tartanunk megtakarítás, amelyhez bármikor nyúlhatunk, ha baj van.

Ezekkel a megoldásokkal ugyanis egyúttal magunkról, és a családunk biztonságáról is gondoskodhatunk, hosszú időn át.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Fizetett hirdetés Pénz befektetés biztosítás élet életbiztosítás pénz Olvasson tovább a kategóriában