Ha sportról és autóiparról van szó, semmi sem drága a kormánynak, a Hajdúnánásra tervezett új gyorsaságimotoros-világbajnoki (MotoGP) pálya esetében pedig a két terület találkozik.
A 65 milliárd forintosra tervezett költség nem csak első pillanatra tűnik óriásinak, nézzünk ezzel kapcsolatban először két nemzetközi példát. Az Egyesült Államokban, Texasban a Circuit of the Americas 2012-2013 között épült magánbefektetők mintegy 400 millió dollárjából, mai árfolyamon 125 milliárd forintból. Érdemes azonban az Egyesült Államok és hazánk közti árszínvonal-különbséget is figyelembe venni (idehaza jóval olcsóbb például a munkaerő), a magyar adatokkal számolva körülbelül 56 milliárd forintból kijött volna az ottani építkezés.
Ráadásul ez a pálya jóval összetettebb, mint a Hajdúnánásra tervezett, hiszen ott nemcsak MotoGP-, hanem Forma-1-es versenyeket is rendeznek. Ráadásul az említett összegből felhúztak egy sor kiegészítő létesítményt is, amelyek egyebek mellett a látogatók szórakoztatását, valamint mentősök, rendőrök, tűzoltók képzését szolgálják. (Igaz, a hajdúnánási összegbe is belefér Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentése szerint egy tréning- és egy konferenciaközpont, valamint egy szálloda építése.)
Finnországban tavaly adták a KymiRing nevű pályát, amelyhez a kormány 6,5 millió euró támogatást adott. Az autó-motorsportok világának egyik legsikeresebb országa 2,3 milliárd forintnyi közpénzzel járult tehát hozzá a projekthez, de ennek feltétele volt magánbefektetők bevonása – a projekt több mint kétharmadát ők finanszírozták.
A KymiRing látványterve – tud mindent, ami kell, mégis csak a töredékébe került a Hajdúnánásra tervezett pálya árának. Forrás: KymiRing
A tervezett 16 millió eurós beruházási költség végül 25 millió euróig kúszott fel, így a finnek 8,8 milliárd forintból hozták ki a MotoGP-versenyekre alkalmas pályájukat. De itt is érdemes tekintettel lenni az eltérő árszínvonalra, hiszen Finnország a világ egyik legdrágább országa. A vásárlóerő-paritást figyelembe véve a végső költség alig 4,5 milliárd forintnak felel meg. Ezt is figyelembe véve tehát
a finnek a tervezett magyar költségek kevesebb mint tizedéből kihozták a saját MotoGP-pályájukat.
Egyszer már idehaza is akartak egy MotoGP-futam megrendezésére alkalmas pályát fejleszteni. A sávolyi Balatonring költsége a 2008-as tervek szerint 80 millió euró lett volna, akkori árfolyamon 22, a mostanin 28 milliárd forint*Ha pedig az építőipari inflációval is számolunk, akkor 40 milliárd forint lenne az összeg.. A kigondolt konstrukcióban az állam az üzemeltetésre létrehozott Balatonring Zrt.-be szállt volna be.
Bár 2008-ban letették a létesítmény alapkövét, az építkezés két évvel később elakadt, mert a spanyol Sedesa vállalatnak az állami Magyar Fejlesztési Bank nem adott hitelt. Nem csoda, mert mint a Társaság a Szabadságjogokért által kiperelt kormányelőterjesztésből (pdf) kiderül, a projekt megtérülése erősen kockázatos volt.
Könnyen lehet, hogy ezúttal nem lesz mit kiperelni. Hiába kérdeztük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM), hogy készült-e költség-haszon vizsgálat vagy megvalósíthatósági tanulmány a hajdúnánási pályával kapcsolatban, válaszaikban erre nem tértek ki. Mindenesetre közbeszerzést nem írt ki, szerződést a fellelhető adatok alapján nem kötött ilyen vagy hasonló tárgyban a kormány.
Kósa Lajos egykori debreceni polgármester, Fidesz-alelnök az M1-nek megtérülésről nem beszélt. Egyelőre úgy tűnik, hogy – például a Forma-1-es futamokkal szemben – kormányzati részről meg sem próbálják bebizonyítani még a közvetett, mindenféle gazdasági és társadalmi hatást figyelembe vevő megtérülést sem.
Ez lényegében lehetetlen is lenne, ha abból a néhány európai MotoGP-futamot rendező versenypályából indulunk ki, amelynek megismerhető az üzleti beszámolója. Az 1930-as évek óta versenyzésre használt Brno Circuit Csehország legnagyobb autós-motoros versenypályája. 1987-ben készült el a mai pálya, amely a MotoGP-versenyek régiós központja, de rendeznek ott sok más motoros és autós versenyt is.
Az üzemeltető Automotodrom Brno a.s. legutolsó üzleti beszámolója a 2018-as évre vonatkozik: e szerint 2,6 milliárd forintnak megfelelő árbevétel mellett 210 millió forintnyi adózás előtti nyereséget ért el, míg a megelőző évben 2,2 milliárd forint árbevétel mellett 353 milliós nyereséget.
Ha a jobbik év nyereségét vesszük alapul, kétszáz év alatt akár meg is térülhet az új magyar MotoGP-pálya. Ez azonban csak egy elméleti számítás, mert ha a karbantartási és a finanszírozási költségeket is figyelembe vesszük, akkor borítékolható, hogy sosem éri el a projekt a megtérülést. Ráadásul Csehországban a brnói az első számú versenypálya, több olyan versenyt is rendeztek és rendeznek ott, amilyeneket nálunk a Hungaroringen. Egy ekkora méretű országban, mint Magyarország, teljesen értelmetlen még egy jelentős versenypálya – főként, hogy a Hungaroring is évi sok milliárdos állami támogatás mellett tud csak anyagilag a felszínen maradni.
Cseh csoda – a brnói versenypálya nem viszi, hanem hozza a pénzt. Forrás: Automotordrom.cz
Két spanyolországi pályán is rendeznek MotoGP-versenyeket. A jerezi pályát üzemeltető Circuito de Jerez SA az elmúlt években átszámolva 1-1,4 milliárd forint árbevételt ért el, és félszáz embernek ad munkát. Az aragóniai nagydíjnak helyt adó versenypályát üzemeltető Ciudad del Motor de Aragon SA az elmúlt három évben 1,7-1,8 milliárd forintnyi árbevételt ér el, és 74 főnek adott munkát.
Több országban is a Forma-1-es versenypályán rendezik a MotoGP-versenyeket: az amerikai példa mellett ilyen az osztrák Red Bull Ring és a brit Silverstone. Az osztrák üzemeltető cég masszívan veszteséges, évi közel 12 milliárd forintos*33,5 millió euró a hiány. Ezt azonban nem az állam, hanem a befektető Red Bull állja. Ahogy a cégvezető Dietrich Mateschitz még 2003-ban, a pálya tervezett átvételekor sommásan fogalmazott: a Forma-1 egy veszteséges üzlet.
A MotoGP-versenyek rendezése sem lehet azonban túl jó üzlet: a méregdrága versenypálya és a szervezési költségek mellett még a szervezési jogokért is fizetni kell. Az indonéz sajtó szellőztette meg, hogy tavalyi adatok alapján 7-9 millió dollár ennek költsége, ami egybevág az aragóniai verseny 7 millió eurós, 2012-es adatával.
A méregdrága versenypálya mellett még évi 2,5-3 milliárd forintos jogdíjat is fizetni kell tehát a MotoGP-versenyek szervezéséért. Így aztán tényleg reménytelen bármiféle megtérülésről beszélni. De ha nem kéne pályát építeni, legalább a veszteség nem lenne óriási. Megkérdeztük a Hungaroring Sport Zrt.-t és az ITM-et is, hogy vizsgálták-e, hogy a MotoGP-versenyeket a Hungaroringen rendezzék meg. A válasz szerint
(…) helyszínválasztás előtt [az ITM] megvizsgálta az egyéb lehetőségeket, köztük a Hungaroringet is. A kiválasztott helyszínen a fejlesztés zöldmezős beruházásban, a versenysorozat jelenlegi igényeihez igazodva valósulhat meg. Hajdúnánáson nemcsak a megfelelő méretű terület rendelkezésre állása, hanem a három megyei jogú város (Debrecen-Miskolc-Nyíregyháza) közelsége, a Debreceni Egyetem és a létesülő autóipari központ számára kínálkozó lehetőségek biztosítása is előnyt jelent.
Az utóbbi elég különös indoklás, hiszen az autóiparban alapvetően nem versenypályára van szükség a fejlesztésekhez, hanem mérnökökre és informatikai szakemberekre. Semmi köze egy versenypályának a kutatás-fejlesztéshez, az egy szórakoztatóipari létesítmény.
A Hungaroringen sem tudni különösebb autóipari fejlesztési tevékenységről, MotoGP-futamot viszont már rendeztek ott 1990-ben és 1992-ben. Ráadásul a mogyoródi pálya 25 milliárdos fejlesztési programját részben azért találták ki, hogy alkalmassá tegyék ilyen versenyek rendezésére. Gyulay Zsolt 2018-ban még azt ígérte, hogy 2021-ben a Hungaroringen rendeznek MotoGP-futamot.
De ha már mindenáron külön MotoGP-pályát szeretne a magyar állam, adódik a kérdés, hogy miért nem fejezi be a sávolyi létesítményt. Az építés közel félkész állapotban maradt abba, így biztosan nem kerülne 65 milliárdba a befejezése. A pálya tulajdonosa még mindig a Sávolyi Motorcentrum Fejlesztő Kft., amely felszámolás alatt áll.
A versenypályát megpróbálták a felszámolás során értékesíteni, de még csak érdeklődő sem volt. Ehhez képest a kormány úgy döntött most a 65 milliárdos fejlesztésről, hogy folyamatban van az igen közeli Nyíregyházán is egy autós-motoros versenypálya tervezése. Ezt egy Szijjártó Péter külügyminiszter testvéréhez köthető cég nyerte el 215 millió forintért. A kész tanulmányt kikértük a Nemzeti Sportközpontoktól, de azt arra hivatkozva nem küldték meg, hogy mivel még nem született döntés a beruházásról, döntéselőkészítő anyagnak minősül és így nem kiadható.
Egyébként már az is furcsa, hogy a magyar kormány ennyire a szívén viseli az autó-motor sportok boldogulását – más országokban az ilyen versenyeket jellemzően magánvállalkozások szervezik és finanszírozzák.
Anyagi értelemben pedig a magyar állam csapnivalóan rossz rendezőnek számít: idén már 14 milliárddal kell kitömni a Hungaroring Sport Zrt.-t, hogy meg tudja rendezni a versenyeket, főként a Forma-1-es nagydíjat. Mindezt úgy, hogy a világ nagy részén magántulajdonú cégek ugyanezt a feladatot állami támogatás nélkül végzik el, és még profitot is termelnek.
Mindezek alapján sajnos lényegében borítékolható, hogy a hajdúnánási MotoGP-pálya nemcsak a 65 milliárd forintos építési költségeivel lesz kiugró, hanem az évről évre megtermelt veszteség nagyságával is, amelyet az államnak, vagyis az adófizetőknek kell majd állniuk.
Közélet
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Rejtélyes közvetítőnek is csurran-cseppen az ezermilliárdos orosz-magyar olajbizniszből
A magyarországi orosz olajimport számottevő része egy olyan közvetítő cégen keresztül érkezett, amely rendre Mol-közeli ügyletekben tűnt fel.
Fontos
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása
A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
