Hiába kell 30 százalékkal többet fizetni a gyorshajtásért, pár éve jóval többet értek a bírságok
Harminc százalékkal nőnek a gyorshajtásért járó pénzbírságok szeptembertől egy hétfő esti kormányrendelet alapján. A látszólag jelentős emelés azonban valójában jelentősen elmarad az inflációtól, mivel 15 éve nőttek legutóbb a bírásgok.
Miért fontos ez? A statisztikák szerint a gyorshajtás okozza a legtöbb balesetet. A legfrissebb, 2021-es adatok alapján az EU-n belül hat ország volt, ahol többen haltak meg közúti közlekedési balesetben lakosságarányosan, mint nálunk.
Számokban: az eddigi 5-150 ezer forintról 6,5-200 ezer forintra emelkedik a 15 km/órásnál kisebb túllépés büntetési tétele. A 15 km/óra fölötti, jelentősebb túllépéseknél a bírságok az eddigi 30-300 ezer forintról egységesen 30 százalékkal, 39-390 ezer forintra emelkednek.
Igen, de: az eddigi bírságok durván elinflálódtak az elmúlt 15 évben, ugyanis a hatályban lévő 30-300 forint közötti bírságrendszer 2008 óta változatlan. Az átlagbérek viszont ez alatt több mint duplájára nőttek, az infláció pedig 76 százalékos volt 2008 és 2022 között.
- Ha az inflációt követte volna a bírságok mértéke, a 39-390 ezerre emelt sáv 53-530 ezer forint lenne.
Mi változik még? Májustól megszüntették a traffipaxoknál automatikusan feltételezett pár százalékos mérési hibahatárt. Korábban ez a gyakorlatban pár km/órás toleranciát jelentett a megengedett sebességhatárhoz képest, az eljárásokban pedig eleve levonták a bemért értékből.
- Ha tehát valaki 53 km/órával hajtott 50-es táblánál, május előtt nem volt büntethető. Ma már az.
Tágabb kontextus: Nagy általánosságban a nyugat-európai országokban magasabbak a gyorshajtási bírságok. Finnországban és Svájcban a kiszabott bírságot a jövedelem alapján számítják ki – Finnország egyik leggazdagabb emberének ezért került 44 millió forintnál is többe az, hogy 50-es táblánál 82 km/órával haladt. Nagy-Britanniában a fizetéstől függő bírságot akkor alkalmazzák, ha a sofőr tagadja bűnösségét.
Közélet
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Rejtélyes közvetítőnek is csurran-cseppen az ezermilliárdos orosz-magyar olajbizniszből
A magyarországi orosz olajimport számottevő része egy olyan közvetítő cégen keresztül érkezett, amely rendre Mol-közeli ügyletekben tűnt fel.
Fontos
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása
A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Mélyütés a magyar gazdaságnak Trump 25 százalékos vámemelése
Ha a termékek teljes értékláncát végigkövetjük, hazánknak az USA-val szemben a legnagyobb a kereskedelmi többlete, főleg az autóiparnak köszönhetően.
