A Mol-vezér látszólag nekiment a kormánynak, de valójában azt a kormányzati narratívát támasztja alá, hogy a válság terheit nem a lakosságra hárítják.
Magyarország orosz energiafüggősége már nem létezik, amit látunk, az a kormány politikai figyelemelterelő művelete - írja szakértő szerzőnk.
Nem az ársapka, hanem a kiskereskedelmi adó megemelése növelte az élelmiszer-inflációt. A kormány azonban máshogy is hozzájuthatott volna a pénzéhez – írja szakértő szerzőnk.
A szektor szereplői sohasem magyaráztak meg egy fontos részletet, így aztán nem értik a fogyasztók, hogy miért olyan magas a kereskedelmi árrés, és mi az oka annak, hogy az adók nélküli üzemanyag áraink az EU-ban a legmagasabbak közé tartoznak.
Inkább a költségvetési hiány mérséklése érdekében szükséges 240 milliárd forintos bevételnövelés. De a januári 43 forintos üzemanyag-áremelés nem vezet ekkora adóbevételi többlethez.
A hatósági árakat a gazdasági racionalitás oldaláról nincs értelme értékelni. De ha már vannak ilyenek, akkor azok hatását fontos kimutatni.
Téved a Magyar Nemzeti Bank a kiugróan magas hazai infláció okával kapcsolatban, sokkal inkább a fogyasztási adók növelésének következményeit kellene számszerűsíteni.
Bár az árstopokról esik a legtöbb szó, a megemelt kiskereskedelmi adónak sokkal nagyobb szerepe van a kiemelkedő magyar élelmiszer- és üzemanyagárakban.
Széles körben elterjedt vélekedés, hogy Magyarország ki van szolgáltatva az orosz kőolaj- és földgázszállításoknak, ez azonban ma már nem így van.
Az orosz olajembargó egyetlen gazdaságot, így a magyart sem tenne tönkre, mert a világpiacon van elég kőolaj, és az a Mol finomítóiba is eljuttatható.