(A szerző energetikai szakértő. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Bombaként robbantak a globális olajpiacon a Reuters július 1-jei adatai, miszerint Kazahsztán idén júniusban napi 1,88 millió hordóra tornázta fel nyersolaj-kitermelését. Ez nem csupán 7,5 százalékos ugrás, hanem egyben minden idők kazah kitermelési csúcsa is, amivel lazán átlépik az OPEC+ (a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és társult tagjai) által nekik kijelölt napi 1,5 millió hordós kvótát. És itt még nincs vége, a teljes olaj- és kondenzátumtermelés júniusban már 2,15 millió hordó/nap volt.

Miért fontos ez? Mert Kazahsztán már hónapok óta fittyet hány a megállapodásokra, borsot törve az OPEC+ – különösen a keménymag, például Szaúd-Arábia – orra alá. Képzeljük el, hogy egy csapatban játszol, és valaki folyamatosan kilóg a sorból, hónapról-hónapra tudatosan rontva a többiek gondosan felépített stratégiáját.

A titok nyitja: Tengiz és az amerikai mamutok

A kazah energiaügyi minisztérium persze igyekszik hűségesnek mutatkozni az OPEC+ céljai iránt, de a számok és a politika makacs dolgok. Kazahsztán olajtermelésének több mint 70 százalékát olyan nemzetközi szereplők végzik, mint a Chevron és az ExxonMobil, amelyekre a kazah kormánynak formálisan nincs közvetlen befolyása. Yerlan Akkenzhenov energiaügyi miniszter májusban maga is megerősítette: „a köztársaságnak nincs joga termeléscsökkentést kikényszeríteni” a külföldi operátoroknál. Kényelmes helyzet, nemde?

A szénhidrogén-ágazat részesedése a kazah GDP-ből 15-17 százalék az ország 1991-es függetlenedése óta, és a termelés oroszlánrésze egyetlen gigantikus mezőről, a Chevron vezette Tengizről származik. Itt májusban még „csak” napi 813 200 hordó jött fel a földből, de júniusra ez már majdnem egymillióra, 953 ezer hordóra ugrott! 

Nem véletlen a hirtelen kiugrás: a Chevron idén indított el egy gigászi, 48 milliárd dolláros bővítési projektet Tengizben. Ezzel pedig – a gyenge globális olajárak ellenére – igencsak belehúzott a kazah termelésbe. Az év első felében a nyersolaj-kitermelés (kondenzátumok nélkül) átlagosan napi 1,79 millió hordó volt, ami 13 százalékos növekedés tavalyhoz képest.

Tengiz szerepe Kazahsztán olajiparában

A Tengiz olajmező, amelyet a Tengizchevroil (TCO) vegyesvállalat üzemeltet, kulcsszerepet játszik Kazahsztán olajtermelésében. A TCO tulajdonosai a következők:

• Chevron: 50%
• ExxonMobil: 25%
• KazMunayGas (kazah állami vállalat): 20%
• Lukoil (orosz olajcég): 5%

Ez a tulajdonosi szerkezet jól mutatja, hogy bár a kazah államnak van részesedése, a többségi irányítás külföldi, főként amerikai vállalatok kezében van, ami befolyásolja a termelési döntéseket.

Tengiz hozzájárulása Kazahsztán teljes olajtermeléséhez:

• 2002-ben Tengiz napi termelése Kazahsztán teljes napi olajtermelésének körülbelül egyharmadát tette ki.
• 2023-ban a TCO 28,9 millió tonna nyersolajat termelt, ami megközelítőleg napi 631 ezer hordó. Mivel Kazahsztán teljes nyersolaj- és gázkondenzátum-termelése 2023-ban 89,9 millió tonna, azaz napi 1,8 millió hordó volt, Tengiz részesedése ekkor körülbelül 35,05 százalék volt.
• Idén júniusban Tengiz termelése az említett napi 953 ezer hordóra ugrott. Mivel Kazahsztán teljes nyersolaj-kitermelése ekkor napi 1,88 millió hordó volt, Tengiz részesedése a nyersolaj-kitermelésből körülbelül 50,69 százalékra emelkedett. Ha a teljes olaj- és kondenzátumtermelést (napi 2,15 millió hordó) vesszük alapul, akkor is impozáns, 44,33 százalék Tengiz hozzájárulása.

Ki nyer a kazah túllépéssel?

Ez a kazah túlpörgés az OPEC+ számára kellemetlen, de van, akinek ez a helyzet maga a Kánaán.

1. Az olyan amerikai olajóriások számára, mint a Chevron és az ExxonMobil, a befektetés megtérülése és a lehető legnagyobb profit a legfontosabb. Mivel a kazah állam nem áll(hat) az útjukba, az amerikai cégek itt szabadon pörgethetik a fúrót, kiaknázva a hatalmas kapacitásokat és a milliárdos bővítési projekteket. Amíg mások tartják az OPEC+ által meghatározott kvótákat, ők szépen növelhetik részesedésüket a globális piacon.
2. Az Egyesült Államok számára létfontosságú, hogy ne függjön túlságosan az OPEC-től, főleg Szaúd-Arábiától. Ha amerikai cégeken keresztül Kazahsztán több olajat tol a piacra, az csökkentheti az árakat végső soron az amerikai benzinkutaknál is, ami jó pont a választók körében. Az OPEC befolyásának gyengülése pedig hosszú távon az amerikai energiaellátás biztonságát szolgálhatja.
3. Kazahsztánnak a több olajexport több dollárt jelent az államkasszában. Ez pedig egy olyan országnak, amely ennyire függ a szénhidrogénektől, életmentő. Másrészt ha egy ország ennyire szabad kezet ad a külföldi óriásoknak, az csak még vonzóbbá teszi a további befektetéseket. Ki ne szeretné, ha senki nem szól bele a bizniszébe?

A kvótát messze túllépő kazah kitermelésnek szerepe lehetett abban is, hogy az OPEC+ szombaton úgy döntött, hogy 

augusztusban a korábbi havi emeléseknél nagyobb mértékben, napi 548 ezer hordóval növeli kitermelését.

Így április óta összesen már 1,918 millió hordóval emelt.

Ez a kazah kvótát is növeli, nem mintha eddig zavarta volna az országot a túllépés. Ahogy egy elemző találóan összefoglalta: „Kazahsztán most pumpál, későbbre ígér, és ki merészeli megállítani?”

A tengizi magyar szál

Kazahsztán olaj- és gázipara a Szovjetunió összeomlása után, 1991-ben, a függetlenséggel robbant be igazán, de már a szovjet időkben is nagy erőkkel keresték a kincseket a föld alatt. Az 1980-as években mintegy négyezer magyar szakember és munkás vett részt a hatalmas Tengiz olajmező fejlesztésében, ami a korszak egyik legjelentősebb energetikai beruházása volt.

Sajnos konkrét kitermelési és gazdaságossági adatok a magyarok által elért eredményekről nem hozzáférhetők a szovjet éra adatszolgáltatási gyakorlata miatt, de annyi bizonyos, hogy

a magyar kontingens nélkülözhetetlen szerepet játszott a mező kezdeti infrastruktúrájának kiépítésében.

Ez a munka nem csupán értékes, nagy volumenű ipari projekteken szerzett tapasztalatot biztosított a magyar mérnökök és technikusok számára, de a Chemimontage nevű magyar partnervállalat révén jelentős exportbevételre is szert tett az ország. A zord körülmények ellenére a magyar szakértelem hozzájárult ahhoz, hogy Tengiz a mai napig az egyik legnagyobb és legfontosabb olajmező maradjon a világon. Sokak számára azonban ennek nagy ára volt: a „Tengiz-szindróma” elnevezés arra utal, hogy többen súlyos egészségügyi problémákkal tértek haza.

Jelenkori kapcsolatok

A Mol az elmúlt években belevetette magát a kazah olaj- és gázkitermelésbe, és idén májusában újra elindult a termelés a Mol kazahsztáni földgázmezején. Ráadásul megállapodás született arról, hogy Magyarország 2025-ben tesztjelleggel kazahsztáni olajat vásárol a Barátság kőolajvezetéken keresztül. Ez stratégiailag kulcsfontosságú lehet nekünk, hiszen ezzel csökkenthetjük az orosz olajtól való függőségünket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉpp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségbőlA háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem lenne gond az energiaárakkal, ha akadálytalanul jönne Közép-Ázsia olaja és gázaAz Oroszországot elkerülő vezetékeket nagyjából 30 éve kezdték el kiépíteni, a nyugati kapuként szolgáló Azerbajdzsánban a magyar tőke is megjelent.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem járnának rosszul a magyar autósok az orosz olajimport megszűnésévelMeg vannak számlálva Magyarország orosz olajimportjának napjai, ha nem tudja megfúrni a kormány az Európai Bizottság tegnap bemutatott javaslatát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVezeték lenne elég, de leválás helyett az orosz olaj elosztására készül a kormányMiközben az Adria vezetéket kritizálja, az odesszait pedig szóba sem hozza, Szerbiába is orosz olajat áramoltatna hazánkon keresztül a magyar kormány.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Kazahsztán kőolaj-kitermelés olaj olajár olajcégek olajpiac Olvasson tovább a kategóriában