Hírlevél feliratkozás
Avatar
2025. július 4. 17:04 Élet, Világ

Ha 27 turista jut egy lakosra, akkor már az a kérdés, hogyan lehet megállítani az áradatot

(A szerző a Hold Alapkezelő elemzője.)

Amit korábban csak a kiváltságosok engedhettek meg maguknak, mára milliók számára vált könnyen elérhetővé. A turizmus hatalmas növekedésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben, egyre többen szeretnék saját szemükkel látni a világ legismertebb városait vagy kedvenc filmjük forgatási helyszínét. Ez számos pozitív hatással járhat, mint a gazdasági fellendülés és a kultúrák találkozása, azonban negatív hozadéka is lehet: a túlturizmus.

E szó használata az elmúlt évtizedben terjedt el, és arra a jelenségre utal, amikor a turisták túlzott koncentrációja olyan folyamatokat indít el, amelyek a helyi lakosok vagy a környezet kárára mennek. Természetesen a megnövekedett érdeklődés nem torkollik automatikusan túlturizmusba, amennyiben megfelelő módszerekkel kezelik. De mely városok, helyek voltak képesek megtalálni az egyensúlyt, és melyek roppantak bele a túlzott népszerűségbe?

Bhutánban van a legmagasabb turisztikai adó

Bhután a világ legboldogabb országa, így nem meglepő, hogy annyi turista szemeli ki magának utazási célpontként. Itt a teljesítményt nem a GDP határozza meg, hanem az úgynevezett bruttó nemzeti boldogság index; a kormányzati döntések meghozatalakor ennek maximalizálása a cél. A helyi lakosok jóléte és a környezetvédelem a legfőbb szempontok – de hogyan tudják megelőzni az ezeket veszélyeztető túlturizmust?

A Bhutánba látogatók száma az elmúlt két évtizedben drasztikusan emelkedett, amit magas turisztikai adók bevezetésével igyekeztek ellensúlyozni. Fenntartható fejlődési adót már 1974-től kezdve fizetniük kell a turistáknak: az összeget 2020-ban napi 65 dollárban állapították meg a nemzetközi turisták számára, 2023 szeptemberéig 200 dollárra emelték fel, majd 100 dollárra csökkentették.

Ez az összeg a világ legmagasabb mértékű turisztikai adója, mert az ország kevesebb, de magasabb vásárlóerővel bíró turistára számít. (Igaz, jelenleg a látogatók körülbelül 70 százaléka indiai, nekik csupán 1200 rúpiát – nagyjából 14 dollárt – kell fizetniük naponta.) A szabályozás bevezetésének célja a túlturizmus megfékezésén és a környezetvédelmen felül a látogatók autentikus élményének biztosítása, valamint a helyi gazdaság élénkítése volt. Ez a stratégia ugyan fenntarthatónak tűnik, azonban a kormányok eltérő érdekei miatt Bhután egyelőre kivételnek számít a világban.

Harry Potter hatása Skóciára

A filmturizmus egyik sikertörténetével Skócia büszkélkedhet. A területén forgatott kasszasikerek, mint a Harry Potter-filmek vagy az Outlander sorozat hatására a 2000-es évek során jelentősen fellendült a turizmus, ami azonban nem vezetett túlturizmushoz. Ez többek között a látogatók földrajzi decentralizáltságának köszönhető: Skócia filmturizmusának helyszínei elszórtan találhatók, nem koncentrálódnak egy-egy nagyvárosra.

Ennek ellenére például a híres „Harry Potter-híd”, azaz a Glenfinnan viadukt esetében a tömeges autós közlekedés torlódásokhoz vezetett. A probléma enyhítésére már tervezik az infrastruktúra fejlesztését, emellett ösztönzik a tömegközlekedés használatát, kedvezményes belépőjegyet biztosítanak az azt igénybe vevőknek.

Az Outlander sorozatból ismert Doune Castle esetében a megjelenést követő két évben a látogatók száma közel megduplázódott. A megnövekedett forgalom kezelése érdekében itt is kiemelt figyelmet fordítottak a közlekedés fejlesztésére. A gyalogos közlekedés megkönnyítése érdekében plusz egy hidat építettek, amely közvetlen összeköttetést teremt Doune falu és a kastély között, ezzel optimalizálva a látogatók eloszlását. A környezeti károkat pedig egy gyalogos ösvény kijelölésével minimalizálták.

Dubrovnik a főszezonon kívül népszerűsít

Sajnos sokkal könnyebb példát találni arra, amikor a túlturizmus megfékezése nem járt sikerrel, károkat okozva a környezetben. A negyed évszázada bemutatott A part című film forgatása közben még nem is sejtették, hogy a helyszín, a thaiföldi Maya-öböl a túlturizmus iskolapéldájává válik. A túlzott népszerűségből fakadóan közel 20 évvel később a súlyos környezeti károk miatt elzárni kényszerültek a turisták elől, hogy esélyt adjanak a természet regenerálódására. 2022-ben a strand újra megnyitott, de már szigorúbb korlátokkal: a látogatások idejét, a látogatók számát és a csónakok használatát is szabályozták.

Dubrovnik egy másik látványos példája annak, hogyan fordulhat át a filmturizmus túlturizmusba. Dubrovnikban 2023-ban 27 turista jutott egy lakosra, ezzel az aránnyal az európai rangsor élén áll. Persze a város az UNESCO Világörökség része, de fontosabb, hogy a Trónok harca sorozat fővárosáról, Királyvárról van szó. A sorozat népszerűsége okozta túlturizmust többek között a sétahajók számának korlátozásával és a látványosságok megtekintéséhez szükséges digitális foglalási rendszer kialakításával igyekeztek visszaszorítani. Ezen felül a főszezonon kívüli utazást népszerűsítik, hogy kevésbé koncentrálódjon nyárra az áradat.

Dubrovnik esete jól mutatja, hogy a hirtelen népszerűség könnyen a város rovására mehet megfelelő szabályozás hiányában.

Barcelona egy buszt is eltüntetett a térképről

Barcelona is évek óta küzd a túlturizmus hatásaival. A város egyik legismertebb nevezetességét, a Güell parkot érintő 116-os buszt előszeretettel vették igénybe az odalátogatók. Ez azonban komoly problémát okozott a környéken élőknek, hiszen a mindennapi közlekedésüket jelentősen megnehezítette a járat zsúfoltsága. A végeredményben eredményes, ám szokatlan megoldást az jelentette, hogy eltávolították a buszvonalat a Google Maps útvonaltervezőjéből.

A túlturizmus azonban nem csupán az infrastruktúra és a közterek túlterheltségében nyilvánul meg Barcelonában, hanem jelentős nyomást gyakorol a lakáspiacra is. A magas turistaszám miatt megnövekedett kereslet eredményeképp népszerűvé vált a rövid távú kiadás a lakástulajdonosok körében a magasabb profit reményében. Ezzel párhuzamosan azonban egyre szűkül a hosszú távon kiadó bérlakások kínálata, ami az árak növekedését eredményezi. A városvezetés több szinten is igyekszik szabályozni a piacot, több-kevesebb sikerrel.

A hosszú távú bérleti díjak maximumát meghatározó intézkedés célja alapvetően az elszabaduló lakásárak kordában tartása volt. A szabály azonban nem vonatkozott az időszakosan kiadott bérleményekre, így a hosszú távú bérlemények száma visszaesett, míg az időszakosaké megemelkedett. Összességében rövid távon ugyan hatékony lehet a bérleti díjak csökkentése, azonban hosszú távon a kínálat és a lakások minőségének csökkenéséhez vezethet ösztönzők nélkül.

A bérleti díjak szabályozása mellett a városvezetés olyan módon igyekszik visszafordítani ezt a folyamatot, hogy 2028-tól kezdve nem hosszabbítják meg közel tízezer rövid távú kiadás céljából működtetett lakás engedélyét, hogy visszatereljék ezeket az ingatlanokat a hosszú távú piacra. Ezzel azonban a rendszerszintű lakhatási probléma csupán egy tünetét – a rövid távú kiadás dominanciáját – igyekeznek kezelni.

Ahány város, annyiféle kihívás és annyiféle megközelítés a túlturizmus következményeinek kezelésére. Nem létezik egyetlen, jól bevált recept, ami minden város problémáira megoldást nyújtana. Ami viszont biztos, hogy kulcsszerepet játszik az időben történő felismerés és beavatkozás, hiszen a következmények idővel egyre nehezebben visszafordíthatók. A túlturizmus azonban nem elkerülhetetlen: csak akkor alakul ki, ha a döntések következetesen a látogatók érdekeit a lakók érdekei elé helyezik. A növekedést addig érdemes ösztönözni, amíg az nem veszélyezteti sem a környezetet, sem a helyi közösséget.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBudapest a túlturizmus felé halad, miközben a belföldi idegenforgalom csak döcögMár messze vannak a 2021-es csúcsok a belföldi turizmusban, Budapest viszont nemzetközi összehasonlításban is jelentős idegenforgalmat vonz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegtette hatását a belföldi nyaralás gyors drágulása, már többen mennek külföldreA 2010-es évek elején a hazai turisták még több mint kétszer annyi napot töltöttek el belföldön, mint külföldön, az elmúlt években fordult a sorrend.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA nyaralási szegénység alapján Magyarország is a Balkán részeA 2010-es években nagyot nőtt a nyaralást megfizetni képest magyarok aránya, de az elmúlt pár évben újra nő a nélkülözés ilyen szempontból Magyarországon.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Világ Barcelona dubrovnik Horvátország skócia Thaiföld túlturizmus turizmus Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Vermes Nikolett
2025. június 22. 06:09 Élet, Tech

Egymillió magyar játszik a százmilliárdos piacon, és nincs még vége a felfutásnak

Hetente egymillióan játszanak valamilyen e-sport játékkal Magyarországon, és ez már elég széles bázis ahhoz, hogy a szponzorok pénze is megmozduljon.

Hajdu Miklós
2025. június 20. 12:43 Adat, Élet

Teljesen felperzselheti az idei gazdasági növekedést az aszály

Az idei szárazság a 2022-es rendkívüli aszály rémképével fenyeget, ami különösen fájhat a gyengélkedő magyar gazdaságnak.

Vermes Nikolett
2025. június 9. 06:05 Élet, Vállalat

Kiválthatják a futárcégeket a járókelők?

Jelentős környezeti haszna lehetne az idehaza a Tourmix által képviselt ötletnek, hogy akkor vigyen el valaki egy-egy csomagot, ha útba esik neki.

Fontos

Stubnya Bence
2025. július 11. 09:06 Közélet

270 milliárdot osztogat el idén a kormány, és ez még csak a bemelegítés

Egyre gyűlnek a választás előtti hangulatjavítás céljából bedobott tételek, jövőre az ezer milliárdot is bőven meghaladja majd a számla.

Stubnya Bence
2025. július 10. 12:55 Vállalat

Lezajlott az idei harmadik hazai sztrájk, és lehet még folytatása

Idén eddig alig voltak itthon sztrájkok, a győri autóipari beszállító Nemaknál szervezett lehetett a harmadik. Az Audi-sztrájk évében 12 volt.

Vámosi Ágoston
2025. július 10. 10:38 Világ

Hiába a Trump-barátság, 35 százalékos amerikai vámot kap a nyakába Szerbia

Ezt írta levelében Donald Trump, pedig a fia háromszor is járt Szerbiában az elmúlt évben, Belgrádban pedig a tervek szerint Trump-torony épül.