Bár egyelőre mérsékelten reagált az olaj ára arra a hírre, hogy az irániak lezárnák a Hormuzi-szorost, amelyen a globális kereskedelem ötöde halad keresztül, már készült 50 százalékos drágulást előrevetítő vészforgatókönyv is.

• A drasztikus olajdrágulás egyik legnagyobb nyertese Oroszország lenne, amely így – a korlátozottan működő nyugati szankciók ellenére is – jelentősen növelhetné olaj- és gázbevételeit.
• Ez az orosz-ukrán háború elhúzódásához vezethet, hiszen becslések szerint az oroszok az olaj- és gázexportból származó bevételük harmadát az Ukrajna elleni háború finanszírozására fordítják.

Előzmények: a hétvégén az Egyesült Államok belépett az iráni-izraeli konfliktusba. Vasárnap hajnalban az amerikai légierő iráni nukleáris létesítményre mért csapást, köztük a föld alatt lévő fordói urándúsítóra is, amelynek hatékony bombázásához csak az USA-nak voltak eszközei.

• Az irániak a támadásra egyebek mellett azzal reagáltak, hogy a parlament jóváhagyta a Hormuzi-szoros lezárását. Bár a döntés nem végleges, arra még a legfelsőbb nemzetbiztonsági tanácsnak is rá kell bólintania, így is komoly bizonytalanságot okoz az olajpiacon.
• A szoroson napi 17-18 millió hordó kőolaj halad át, ami a globális olajkereskedelem körülbelül 20 százalékát jelenti. Emellett nagy mennyiségben szállítanak itt katari cseppfolyósított földgázt is, azaz a gázpiacon is okozhat felbolydulást egy blokád.

Számokban: a Brent típusú kőolaj ára hétfőn reggel több mint 1 százalékkal emelkedett a tervezett blokád hírére. Az izraeli-iráni konfliktus kirobbanása óta azonban már 13 százalékos a drágulás, a május végi szintnél pedig negyedével magasabb jelenleg az árfolyam.

• A mostani hordónkénti 77 dollár körüli jegyzés azonban még sehol nincs ahhoz képest, ameddig egy tényleges blokád esetén emelkedne az ár. A Goldman Sachs becslése szerint rövid időre 110 dollárig is ugorhat a jegyzés, ha a kritikus vízi úton átáramló olaj mennyisége egy hónapra a felére csökken.
• A bank azt is jelezte, hogy a piaci várakozások alapján most nagyobbnak tűnik az esélye egy blokádnak, mint annak, hogy Irán nem zárja le a szorost.
• Az iráni terv az európai gázpiacon is felfordulást okozhat. A GS elemzésében 74 eurós tőzsdei gázárat vetített előre, ami a háború kirobbanása előtti árszint duplájánál is magasabb. Ez a magyarországi beszerzési árakat, így az oroszoktól vásárolt gáz árát is ilyen mértékben hajtaná fel^*Az MVM és a Gazprom közötti hosszútávú szerződésben is a tőzsdei jegyzésekhez kötötték az árat..

Felülnézet: már ez is jól jelzi, hogy az események egyik nyertese Oroszország lehet, amely a magasabb áraknak köszönhetően több bevételhez jutna az energiahordozók exportjából.

• Moszkvának már az is jó hír, hogy az Európai Unió a közel-keleti káosz miatt állítólag félretette az orosz olajár további korlátozására irányuló törekvéseit.
• A terv az volt, hogy a 2022-ben bevezetett 60 dolláros ársapkát az EU 45 dollárra csökkenti. Az olajársapka lényege, hogy ha a vásárló hordónként 60 dollárnál többet fizet az orosz olajért, akkor az olajat nem lehet nyugati tulajdonú vagy nyugati cég által biztosított tankeren szállítani.

Igen, de: a szankció már eddig sem működött tökéletesen, az oroszok saját flottával, és egyéb módokon is meg tudták kerülni a korlátozásokat, és így értékesíteni tudták az olajukat a külpiacokon.

• Így az olaj és gázárak emelkedése újabb jelentős többletforráshoz juttatja az orosz költségvetést, amely ezt a pénzt az ukrajnai háború finanszírozására fordíthatja. Az orosz olajexport már az elmúlt hetekben is nőtt, például India és Törökország irányába.
• Azaz Donald Trump, aki a választási kampányában az orosz-ukrán háború gyors lezárására tett ígéretet, végső soron a konfliktus további elhúzódásához járulhat hozzá.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Donald Trump Irán Izrael orosz-ukrán háború Ukrajna vlagyimir putyin Olvasson tovább a kategóriában