Egyre inkább felmorzsoló jellegűvé válik az izraeli-iráni háború, és ha Izrael gyorsabban fogyhat ki a légvédelmi rakétákból, mint Irán a ballisztikus fegyverekből, az közelebb hozhatja az Egyesült Államok támadó hadba lépését.

Előzmények: lassan egy hete tart Izrael légi háborúja Irán ellen, és alapvetően ez sokkal sikeresebb, mint amire a szakértők előzetesen számítottak. Az első napokban az Iránon belül felkészített szabotőr csoportok támadásai megbénították az iráni légvédelmet, így az izraeli légierő lényegében az első perctől kezdve döntő fölénybe került Irán nyugati része felett.

• Ennek köszönhetően számos légicsapást hajtott végre az iráni atomprogram létesítményei, légvédelmi állások, ballisztikus rakétaindítók és egyéb katonai célpontok ellen, megölve az iráni vezérkar sok magas rangú tagját is.

Alulnézet: azóta Izrael minden nap légitámadások tucatjait hajtja végre Iránban, miközben Irán ballisztikus rakétákat lő ki a zsidó államra.

• Bár az utóbbiak nagy részét megsemmisíti az amerikai támogatást is élvező izraeli légvédelem, az átjutó rakéták így is jelentős károkat okoztak például a haifai olajfinomítóban, legutóbb pedig Izrael egyik legnagyobb – szerencsére jelentős részben kiürített – kórházába csapódott egy rakéta.

Számokban: Izrael nem csak otthon védekezik az iráni rakéták ellen, légiereje már Iránban igyekszik megsemmisíteni a mobil rakétaindítókat. Saját becslése szerint már akár a harmadát is kiiktathatta a nagyjából 350-esre becsült állománynak. (Indítóból mindig sokkal kevesebb van, mint rakétából, hiszen ezek sokszor használhatók.)

• A 120-as veszteségbecslésnek azonban legfeljebb az ötödét támasztja alá képi bizonyíték, a számolást (és az izraeliek dolgát) az is nehezíti, hogy az iráni rakétaindítók közül sok menet közben teljesen úgy néz ki, mint egy átlagos kamion.
• Az első napokat követően egyszerre jóval kevesebb rakétát indítanak az irániak, ám ebben valószínűleg nemcsak a veszteségek játszanak szerepet, hanem az is, hogy óvatosabbá váltak a kilövések megszervezésében.

Felülnézet: közben az is kiszivárgott, hogy Izraelnek fogytán vannak az erre a célra alkalmas elfogó rakétái, és hasonló a helyzet a térségbe küldött amerikai készletekkel is. Ehhez hozzájárul, hogy a legfontosabb célokat őrző légvédelmi egységek akár tucatnyi rakétát is indíthatnak egyetlen vagy néhány célpontra, azaz gyorsan merülnek a készletek.

Tágabb kontextus: ha valóban gyorsabban fogynak el az elfogó rakéták, mint Irán ballisztikus készlete, az tragikus következményekkel járhat Izrael számára, hiszen egyaránt védtelenné válnának katonai létesítményei és városai.

• Egy számítás szerint a legutóbb iráni támadás során akár a rakéták 30 százaléka is átjuthatott a légvédelmen, ami a korábbinál jóval magasabb arány.
• Ez a forgatókönyv felgyorsíthatja az egyelőre hezitáló Donald Trump amerikai elnök döntését, hogy támadó szerepben is háborúba léptesse-e az országát Izrael oldalán (a légvédelemben ugye már most is részt vesz Amerika).
• Ebben az esetben a legvalószínűbb a mélyen a föld alatt lévő fordói urándúsító bombázása, amely az iráni atomprogram legfontosabb létesítménye, ám Izrael a levegőből szinte biztosan nem tudja megsemmisíteni.

Igen, de: nem mindenki számol azzal, hogy Irán még sokáig fenn tudná tartani az Izrael elleni támadásokat, részben a készletek fogyatkozása, részben az indítókat érő veszteségek miatt.

• A szakértők abban is megosztottak, hogy a legnagyobb amerikai bunkerromboló bomba képes-e elpusztítani a fordói létesítményt. Ennek mindenesetre jobbak az esélyei, mint Izrael esetében, bár utóbbi állítólag egy kommandós rajtaütést is fontolgat.

Mit mondanak ők? Donald Trump többször is Irán feltétel nélküli megadását követelte, ami alatt azért valószínűleg nem második világháborús német-japán kapitulációt kell érteni, hanem az atomprogram teljes feladását. Az amerikai elnök hozzátette, csak az utolsó pillanatban fog dönteni az esetleges támadásról.

• Irán vallási-politikai vezetője, Ali Hámenei ajatollah visszautasította a kapitulációt, és a harc folytatását ígérte.

Mi következik? Nehéz megjósolni, hogy Trump végül elszánja-e magát a támadási parancs kiadására. A hírek szerint – okulva elődei példájából – hosszú háborúba biztosan nem akar bocsátkozni.

• Ha Izrael és Amerika képes romba dönteni az iráni atomprogram kulcslétesítményeit, akkor elmondhatják, hogy a legfontosabb cél teljesült, és véget vethetnek Irán bombázásának.
• Ebben az esetben valószínűleg a szorult helyzetben lévő, a levegőben teljesen kiszolgáltatott Irán is befejezné támadásait, hogy elkezdhesse újraépíteni katonai képességeit.
• Abban biztosak lehetünk, hogy Izrael a lehető legtöbbet akarja kihozni a mostani helyzetből, hiszen felhasználta az Iránon belül évtizedek óta építgetett ügynöki-katonai hálózatát, amelynek számottevő részét biztosan felszámolta az iráni biztonsági szervezet. Ezt újra létrehozni hasonlóan hosszú időt vesz majd igénybe, ha sikerül valaha.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNapokon belül érezhetően emelkedhet az üzemanyagár az izraeli-iráni konfliktus miattAz orosz Urál nyersolaj-árindex jellemzően együtt mozog a Brent árával, amely 13 százalékkal emelkedett péntek hajnalban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ atom Donald Trump háború Irán Izrael Közel-Kelet légvédelem rakéták Olvasson tovább a kategóriában