2027-től kiterjesztené a közlekedésre és az otthoni gázfűtésre az európai kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS) az Európai Bizottság – írja a Financial Times. A Bizottság szerint ez enyhítheti az EU költségvetési problémáit a következő, 2028-2034-es pénzügyi ciklus során, 2035-ig pedig összesen 705 milliárd euró bevételt remélnek a lépéstől.

Előzmények: az ETS lényege, hogy a nagy szén-dioxid-kibocsátással járó termelést végző létesítmények minden évben adott mennyiségű, szennyezésre feljogosító kvótát kapnak. Ha pedig e felett szennyeznének, azt aukción vásárolt kvótákkal kell fedezniük.

• Az Európai Bizottság több mint négy éve tartja napirenden az ETS kibővítését. A 2005 óta működő rendszer jelenleg az energiatermelés, a vegyipar, a cement-, az építőanyag, a vas- és az acélgyártás, valamint az EU-n belüli légi közlekedés területére vonatkozik.
• Az ETS-t azzal a céllal hozták létre, hogy ezeken a területeken 2030-ig 43 százalékkal, 2050-ig pedig nullára csökkentsék a károsanyag-kibocsátást. A közúti közlekedés és a lakóépületek azonban nincsenek benne a rendszerben, ám ezek is hozzájárulnak a klímaváltozáshoz. Itt az üzem- és fűtőanyagok forgalmazóinak kellene kvótákat venniük.

Számokban: a kiterjesztés megemelheti az otthoni gázfűtés és az üzemanyagok árát, ennek ellensúlyozására egy 86,7 milliárd eurós szociális klímaalapot hozna létre a Bizottság. Ezt a pénzt lakóházak szigetelésére, fűtési rendszerek korszerűsítésére, illetve hibrid és elektromos közlekedési eszközök vásárlásának támogatására költhetnék a tagállamok.

• Szakértők régóta hangsúlyozzák, hogy a kiterjesztést csak úgy lehet meglépni, ha az energiaszegénységben élő fogyasztókat megvédik a drasztikus áremeléstől.
• Az áremelkedés mértékét még nem lehet megtippelni, de egyébként Magyarországon eddig 2022-ben volt a legmagasabb az üzemanyagár: augusztusban a 95-ös benzin átlagára 775 forint volt, a dízelé pedig elérte a 825 forintot decemberben.

Igen, de: francia politikusok és a lengyel miniszterelnök, Donald Tusk is azt kérték a Bizottságot vezető Ursula von der Leyentől, hogy egy későbbi időponttól kötelezzék a tagállamokat a fizetésre.

• Franciaországban attól tartanak, hogy egy ilyen lépés a korábbi sárgamellényes tüntetésekhez hasonló megmozdulásokat gerjesztene. 2018 végén éppen az üzemanyagadó és az ezt követő áremelkedés miatt vonultak utcára a franciák.
• Az ellenzők miatt is aggódnak, hogy az új adónem bevezetése növelheti a klímaváltozás-tagadó, szélsőjobboldali politikusok népszerűségét.
• Nem szerepel a fenti cikkben, de tudható, hogy a lépést ellenzi a magyar kormány is, amely két éve egyébként saját kvótaadót terhelt néhány jelentős iparvállalatra.

Mi következik? Az összes szektort tekintve is a karbonsemlegesség a 2050-es cél, 2030-ra pedig 55 százalékkal szeretné csökkenteni a károsanyag-kibocsátást az EU (az 1990-es szinthez viszonyítva).

Alulnézet: Magyarországon a jelenleg is az ETS-rendszerbe tartozó ágazatokban nagyjából 170 cég működik, a szén-dioxid-kibocsátás túlnyomó részéért azonban hét cég felel. A 2019-es adatok alapján ezek közül is kiemelkedett a Mátrai Erőmű, ahol az utolsó lignittüzelésű blokk üzemideje 2029. március 12-én jár le.

• A jelentős szennyezők közül az utóbbi években több is leállt, például a Tungsram nagykanizsai üvegolvasztója és a Dunaferr/Dunai Vasmű kohói, míg a péti Nitrogénművek többször is felfüggesztette a termelést.

Tágabb kontextus: idehaza klímavédelmi szempontból előrelépést hozhat – és a „rezsivédelem” költségeit is csökkentheti -, hogy egyre több távhőt használó háztartásban alakíthatnak ki egyedi mérős fűtési rendszert.

• Az Energiaügyi Minisztérium hétfőn jelentette be, hogy ötmilliárd forint vissza nem térítendő támogatást oszt ki a távhős háztartások között. A cél, hogy a lehető legtöbb helyen külön szabályozható, távolról leolvasható fűtési költségmegosztó eszközt szereljenek fel.
• A támogatásra 410 ezer háztartás jogosult, ezek közül akár 200 ezer helyen lehet korszerűsíteni a fűtési rendszert ekkora összegből. A társasházak, lakásszövetkezetek 2026. június 30-ig pályázhatnak a korszerűsítésre, a támogatott fejlesztések megvalósításának legkésőbbi határideje 2026 vége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegadóztatja a kormány, amit Orbán nemrég még teljesen ingyenessé tett volnaBige László vállalatának és a külföldi építőanyag-gyártóknak is odacsap a kormány az új különadójával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyon fáj a külföldi tulajdonú cementgyártóknak a nyakukba varrt adóMegnéztük, hogy a számok alapján mennyire szenvednek a külföldi kézben lévő építőanyaggyártók, amelyeket a kormány ki akar szorítani a piacról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFényesebb lenne a magyar környezetvédelmi siker, ha nem kellene hozzá az ipar vergődéseA naperőművek mellett a lakosság spórolása és nagy ipari üzemek leállása, visszafogása is hozzájárult az üvegházhatású gázkibocsátás jelentős csökkenéséhez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz egyes kormányoknak kell megoldania, hogy a klímavédelem árát ne a szegények fizessék megKiegyenlítő intézkedéseket kell hozni, hogy az uniós kvótakereskedelem kiterjesztése a közlekedésre és a lakóingatlanok fűtésére mindenki számára előnyös legyen - ez derül ki a Cambridge Econometrics friss elemzéséből.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJúliusban elindulhat a kormány új rezsiharca BrüsszelbenAz uniós klímavédelem egyik legkomolyabb reformjának vitája kezdődik hamarosan. De milyen hatással lesz ez az országra? Bart Istvánnal és Muth Dániellel beszéltük át az e heti G7 Podcastban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ ETS európai bizottság fűtés gázfogyasztás karbonsemlegesség Mátrai Erőmű szén-dioxid-adó távhő üvegházhatású gáz üzemanyagár Olvasson tovább a kategóriában