Bár a Trump-kormány erősen csökkenteni szeretné európai védelmi kitettségét, a korábbi félelmekkel szemben egyelőre mégis megtartja magának a NATO európai főparancsnoki tisztségét, a posztra Alexus Grynkewichet, az amerikai légierő altábornagyát jelölték a múlt héten.

Előzmények: Friedrich Merz német kancellár múlt héten Washingtonba látogatott, ahol a lehetőségekhez mérten kedélyes megbeszélést folytatott Trumppal, és a februári választásokat követő, az európai függetlenséget hangoztató nyilatkozatai után jelezte, hogy továbbra is bízik az amerikai szövetségben.

• A június végi hágai NATO-csúcs előtti helyezkedés részeként a múlt hét elején Vilniusban találkoztak a bukaresti kilencek és az északi országok államfői, a csúcson Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Mark Rutte NATO-főtitkár is részt vett.

• A csúcsot elnöklő román, valamint a lengyel és a litván államfő közös nyilatkozatában kiállt „az Ukrajna visszafordíthatatlan euroatlanti integrációjára, beleértve NATO-tagságára vonatkozó szövetségi döntések és vállalások” mellett. Magyarországot a csúcstalálkozón Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter képviselte.

Számokban: Rutte Trump kedélyeinek lecsillapítása végett a NATO-s védelmi kritériumok GDP-arányosan 5 százalékra emelését hangoztatja. Ez a terve szerint 3,5 százalékos közvetlen védelmi költésből és további 1,5 százalékos, védelmi célokat is szolgáló egyéb kiadásokból állna, például a katonai mozgósítást segítő infrastrukturális beruházásokat is el lehetne számolni.

Felülnézet: a NATO-s enyhülés ellenére az amerikai kormány Európa-ellenessége a háttérben nem csitul.

• Az amerikai külügyminisztérium a Washington Post szerint egy új osztályt tervez létrehozni, amely a „véleményszabadság európai visszaszorulására” és a „természetes jogok védelmére” tervez összpontosítani. Trumpék szerint ugyanis elnyomják a hozzájuk közel álló szélsőjobbos pártokat, ezért fel akarnak lépni a jobbszél védelmében.
• A külügy nemrég egy külön delegációt küldött Európába a véleményszabadság helyzetét vizsgálandó, és Marco Rubio külügyminiszter azt is bejelentette, hogy a jövőben beutazási tilalmat vethetnek ki olyan tisztviselőkre, akik „cenzúrázni” akarják az amerikai tulajdonban lévő közösségi oldalakat.
• Az EU 25 tagállama számára az is baljós jel, hogy a The Atlantic magazin értesülései szerint Donald Trump az orosz hadászati bombázóflotta elleni dróncsapások miatt ismét felvetette Ukrajna támogatásának felfüggesztését, miután az ukrán városokat támadó gépek elleni csapást a békét hátráltató eszkalációnak tartja.
• Trump a támadást követően hosszasan telefonált Vlagyimir Putyinnal, és azt hangoztatta, hogy az orosz elnök megtorolhatja a csapást – arra viszont nem tért ki, hogy ezzel bármi problémája lenne.

Tágabb kontextus: nemcsak ellenségeinek, ideológiai szövetségeseinek sem könnyű a Trump-kormánnyal: Washington állítólag arra kapacitálja Szerbiát, hogy fogadjon be az Egyesült Államokból deportálandó embereket.

• Főként kubai, haiti, nicaraguai és venezuelai menekültekről van szó, akik Joe Biden elnöksége alatt átmeneti védelmet kaptak, ám ezt Trump megvonta tőlük – hazájuk pedig nem feltétlenül akarja visszafogadni őket.
• Ez a humanitárius és emberiességi aggályok mellett a magyar kormány politikai kommunikációja számára is érdekes kihívást jelent: vélhetően problémás lenne eladni a migrációval hergelt tábor számára, ha a baráti Egyesült Államok latin-amerikai menekülteket kezdene telepíteni a magyar határ mellé.

(A cikk eredeti verziója a G7 Globál hírlevélben jelent meg, amelyre – szombat reggeli hírlevelünkkel együtt – itt lehet feliratkozni.)