A francia nyugdíj nemcsak magasabb a magyarnál, de majdnem kétszer annyi ideig is folyósítják
Európai rekordra, 70 évre emelik Dániában a nyugdíjkorhatárt 2040-től, miután a parlament elfogadta az erről szóló törvényjavaslatot.
A korhatár jelenleg 67 év, de a 2006 óta elfogadott jogszabályok szerint rendre a várható élettartamhoz igazítják, így 2030-ban 68-ra, 2035-ben pedig 69-re emelkedik (mindig csak az érintett korosztályok számára, tehát például a 70 éves korhatár az 1970. december 31. után születettekre lesz érvényes).
Számokban: az uniós országokban a (kivételektől eltekintve a magyarnak is megfelelő) 65 éves korhatár jelenleg elég gyakori, de 5 országban már 67-re emelték, és további 4 országban döntöttek arról, hogy 67-re fogják emelni.
Tágabb kontextus: a nyugdíjkorhatár rendszeres korrekciója egyáltalán nem minden uniós tagállamban automatikus, eddig csak tíz országban fogadtak el olyan szabályozást, amely a várható élettartam változásához igazítja a határt – ez gyakorlatilag folyamatos növelést jelent, vagyis azt, hogy a nyugdíjban töltött évek átlagos száma nem változik.
Felülnézet: bár a korhatár meghatározása nagyon is gazdasági kérdés, az évek száma természetesen nem függ össze szorosan azzal, hogy az egyes országok a gazdasági teljesítményükhöz (GDP) képest mennyit költenek a nyugdíjakra.
GDP-arányosan Franciaország költ a legtöbbet nyugdíjakra (12,1 százalék), és Írország a legkevesebbet (3 százalék). Mivel azonban az ír GDP a gazdaság szerkezeti sajátosságai miatt nem feltétlenül jó összehasonlítási alap, inkább Málta számít a sorban utolsónak (4,4 százalék), Magyarország pedig nem sokkal előzi meg (5,4 százalék).
Alulnézet: a várható élettartamból a jelenlegi jellemző (vagy hamarosan általánossá váló) nyugdíjkorhatárt kivonva megkapjuk, hogy az adott országban átlagosan hány évet töltenek nyugdíjban az emberek, ezt mutatja be az alábbi grafikon.
A legtöbb nyugdíjas évet a francia, a máltai és a svéd rendszer biztosítja átlagosan. A lista elején álló Franciaországban ma még átlagosan több mint 20 évet lehet nyugdíjellátásban tölteni.
Magyarország nem csak a GDP-hez képest költ nagyon keveset a nyugdíjakra, az alacsony várható élettartam miatt a magyar nyugdíjasok majdnem csak fele annyi ideig élvezhetik a (jóval szerényebb) nyugdíjat, mint nyugat-európai társaik.
Még ha látna is fantáziát valaki nálunk egy beruházásban, érdemes megkockáztatnia, hogy egy reggel arra ébred, éppen az ő pénzét teszi fel az állam a kaszinóban?