40 millió eurót (16,1 milliárd forintot) fektet az Európai Beruházási Alap (European Investment Fund) egy európai védelmi alapba – írja a Bloomberg. A pénz egy Keen Venture Partners nevű kockázati tőkebefektető vállalat védelmi alapjába fog kerülni. A cég célja, hogy 125 millió eurót gyűjtsön össze a harmadik negyedévig, amiből 20-25 startupot támogatna.

• Az Európai Unió részéről ez az első hasonló befektetés a védelmi szektorban. Az Európai Beruházási Bank – a befektetési alap mögött álló hitelintézet – tervei szerint idén legalább a kétszeresét fekteti be biztonsági és védelmi projektekbe, mint tavaly.

Miért fontos ez? Donald Trump és Vlagyimir Putyin legutóbbi telefonbeszélgetése után több európai állam vezetője is egyre nagyobb esélyt lát arra, hogy az Egyesült Államok kihátrál Ukrajna mögül.

• Az uniós tagállamok vezetői arra az esetre is készülnek, ha esetleg a Trump-adminisztráció teljesen megszüntetné Ukrajna támogatását az Oroszországgal szemben vívott háborúban.

Előzmények: az Európai Unió költségvetési szabályai idéntől lehetővé teszik a tagállamoknak, hogy legfeljebb a GDP 1,5 százalékával növeljék a védelmi költségvetésük összegét anélkül, hogy túlzottdeficit-eljárás indulna velük szemben. A bizottság reményei szerint ennek nyomán a tagállamok a következő négy évben 650 milliárd euróval bővítik védelmi kiadásaikat.

• A nagyobb mozgástér lehetőségével az uniós tagállamok többsége (16 ország) élni tervez, közéjük tartozik Magyarország és Szlovákia is.
• A 2026-os magyar védelmi kiadásokat 1920 milliárd forintra teszi a kormány, ami a GDP 2 százalékának felel meg. Emellett létrehozna egy védelmi tartalékot is, ami lehetőséget adhat a védelmi kiadások GDP-arányosan 1,5 százalékos „elszámolására“.

Felülnézet: az Európai Unió a tagállamok hadseregeinek megerősítésére egy 150 milliárd eurós hitelkeretet biztosít a SAFE-programban. A júniustól elérhető hitelkeretből az ötletet kezdeményező Lengyelország 30,6 milliárd eurót venne fel.

• A NATO-tagállamok közül már jelenleg is Lengyelország költi a legtöbb pénzt a hadseregre a gazdaság méretéhez viszonyítva.

Mi következik? A NATO elvárása hivatalosan még az a tagállamok felé, hogy hazai össztermékük (GDP) 2 százalékát fordítsák védelmi célokra. Szóban azonban már ennél magasabb célszámok hangzanak el egyrészt az orosz agresszió miatt, másrészt azért, mert az új amerikai kormány egyre kevésbé akar Európa biztonságának fő garantálója lenni.

• Az elvárás hivatalosan is 2,5-3 százalékra nőhet a NATO júniusi, hágai csúcstalálkozóján. Az amerikai elnök és védelmi miniszter azonban többször is 5 százalékról beszélt. Az 5 százalékos védelmi költségvetést azóta a német kancellár és védelmi miniszter, illetve a cseh elnök is támogatta.
• Az Egyesült Államok eközben az elmúlt években csökkentette a GDP-arányos hadi kiadásait, amelyek 2024-ben az előzetes becslések alapján már a 3 százalékot sem érték el.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar kormány kivár, a lengyelek tovább fegyverkeznek az uniós pénzügyi engedéllyelMár eddig is ők költötték a legtöbbet a hadseregre a NATO-tagállamok közül gazdaságarányosan, de ezt kevésnek látják az orosz fenyegetés árnyékában.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ befektetési alap Európai Unió háború hadsereg Lengyelország NATO startup Olvasson tovább a kategóriában