Kézifékes kanyarok sorozatát mutatja be az ukrán és az orosz diplomácia, hogy a maga oldalára állítsa Donald Trumpot, megnyerje vagy megtartsa maga számára az Egyesült Államok támogatását a háborúban. Közben a háború változatlan internzitással zajlik.

Előzmények: a Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt felkereső brit, francia és német vezetők azzal álltak elő, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek bele kell egyeznie egy 30 napos tűzszünetbe, különben a korábbinál is súlyosabb szankciók jönnek Oroszországgal szemben. A lépést egyeztették Trumppal is.

• Putyin egy látványosra koreografált éjszakai sajtótájékoztatón közvetlen orosz-ukrán tárgyalást kezdeményezett Isztambulba, amivel ugyanakkor elutasította „az elsőként tűzszünetet” nyugati követelést.
• A fentiek dacára Trump azonnal magáévá tette az ötletet, követelve a közvetlen találkozót, és kilátásba helyezte, hogy ha létrejön, ő is megjelenik Isztambulban.
• Úgy tűnt, hogy ezzel európai szövetségeseivel együtt Zelenszkijt is kijátszották, ám ő egy gyors irányáltás után közölte, hogy személyesen megy Isztambulba, de csak Putyinnal hajlandó tárgyalni.
• Az orosz elnök részvétele nem valószínű a csütörtöki tárgyaláson (már ha lesz ilyen), de cikkünk megjelenésekor ezt nem is lehetett teljesen kizárni.

Felülnézet: az ukrán vezetésnek sok mindenről le kellett mondania, mire eljutott idáig, részben a katonai erőviszonyok, részben az új amerikai vezetés politikája miatt.

• Így Ukrajna ma már elfogadná a háború befagyasztását a jelenlegi frontvonalak mentén, ha olyan biztonsági garanciákat kap, amelyek – ha nem is lehetetlenné, de – túlságosan kockázatossá, költségessé tennének egy újabb orosz agressziót.
• Ezzel szemben az orosz vezetés nem tett le maximális céljairól: az összes annektált ukrán terület megszerzése, az elcsatolás nemzetközi elismerése, a szankciók feloldása, és nagyon erős korlátozások az ukrán hadsereg fennmaradó képességire vonatkozóan.
• Ennek célja az, hogy a megcsonkított ukrán állam legalább olyan erős orosz függésben létezhessen csak, mint Belarusz.

Igen, de: a maximális célok elérése meghaladja az orosz hadsereg képességeit, ezért diplomáciai eszközökkel kellene elérni, hogy a Nyugat lehetőleg minél nagyobb része hagyjon fel Ukrajna támogatásával.

• Erre Trump hatalomra kerülésével minden korábbinál nagyobb esély nyílt, ám európai szövetségesei kitartanak Ukrajna mellett, és egyelőre Trump torkán sem lehetett minden orosz követelést letolni.
• Az orosz diplomáciának azt a feladatot kellene megoldani, hogy – Trump kedvéért – úgy mutasson békére törekvést, hogy valójában továbbra is be akarja darálni a független Ukrajnát. Ellenkező esetben további szankciókat vagy Ukrajna erőteljesebb segítését kockáztatja.

Alulnézet: közben a háború változatlan intenzitással zajlik, és bár az orosz hadsereg időnként elfoglal egy-egy települést, ez a tempó messze nem elégséges ahhoz sem, hogy idén befejezze Doneck megye elfoglalását, a többi annektált, de meg nem szállt területről nem is beszélve.

• Az is aggasztó lehet orosz szempontból, hogy a jelenlegi harctéri körülmények között (elsősorban a drónok miatt) rendkívüli véráldozattal jár még a limitált előrenyomulás is. Bár egyelőre képesek pótolni az emberveszteségeket, a tendencia nem tűnik fenntarthatónak.

Számokban: közben a 2023-24-ben az állami költekezésnek köszönhetően erőteljesen növekvő orosz gazdaság gyarapodása lelassult (a hivatalos adatok szerint), vagy egyenesen recesszióba süllyedt, miközben az éves növekedést 2,5 százalékra tervezték a költségvetésben.

• A büdzséhez már hozzá kellett nyúlni: a hiányterv 0,5 helyett 1,7 százalékos, elsősorban a vártnál alacsonyabb olajár miatt.

Reakció: Vlagyimir Milov volt orosz miniszterhelyettes – most már a Putyin-rendszer kritikusa – szerint az orosz gazdaság egyszerre néz szembe magas inflációval, lefulladt növekedéssel és jelentős rejtett munkanélküliséggel. A lassuló gazdaság pedig legalább annyira visszaveti az adóbevételeket, mint az olajár csökkenése.

• Az előző évek gyors növekedését az állami tartalékalap felélése tette lehetővé, de idén várhatóan elfogy ez a pénz. Külföldi hitelfelvételre nincs mód, a belföldi túl drága, az adóemelés tovább lassítaná a gazdaságot, így nem marad más, mint a pénznyomtatás, ami további inflációs veszéllyel jár.

Tágabb kontextus: az alapvető kérdés, hogy a gazdasági helyzet befolyásolja-e a háború folytatására vonatkozó putyini terveket. Vlagyiszlav Izonemcev orosz elemző szerint, aki korábban (az akkori közvélekedéssel szemben) helyesen jósolta meg az orosz gazdaság ellenállóképességét, ez továbbra sincs így.

• Ennek nem az az oka, hogy a gazdasági helyzet jó lenne, hanem az, hogy az orosz társadalom még akkor is képtelen lenne változást kiharcolni, ha jelentősen romlana az életszínvonala, de egyelőre ez sincs így.
• A háború szempontjából az hozna változást, ha az ukránok jelentős harctéri sikert érnének el, vagy annyira kimerülne a mostani, pénzzel motivált orosz toborzási potenciál, hogy a vezetés újabb mozgósítási hullámot rendelne el, ami a gazdaságot is destabilizálná.
• Emellett a török-argentin szinten elharapózó infláció ásná alá teljesen a gazdaságot, de a nemzeti bank eddig csak óvatosan nyúlt a pénznyomtatás eszközéhez.

Mi következik? A hadszíntéren kevesen várnak alapvető változást, és belátható időn belül az orosz gazdaságot is csak teljesen összeomló olajárak ingathatják meg.

• Trump reakcióit jóval nehezebb kiszámítani, de miután ezt belengették, talán az a legvalószínűbb, hogy az amerikai diplomácia felhagy a közvetítési kísérletekkel, nem helyez nyomást Oroszországra, Ukrajnát pedig a korábbinál csak szerényebb mértékben támogatja.
• Nem zárható ki teljesen egy gazdasági különalku sem Putyinnal, ami után Trump részben feloldaná a szankciókat, ami sokat lendítene az orosz gazdaságon és hadiiparon.
• De az sem lehetetlen, hogy szabad utat kap az a kétpárti szenátusi törvényjavaslat, amely 500 százalékos vámot vetne ki minden olyan ország amerikai kereskedelmére, amely orosz olajat vásárol. Ez gyorsan válságba taszíthatná az orosz költségvetést, de jelentősek a világgazdasági kockázatai.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTrump megértő Oroszországgal, mégis ő a legnagyobb veszély az orosz gazdaságraHa a vámháborús káosz miatt tovább esik az olajár, az nehezen megoldható feladat elé állítja az utóbbi években jól vizsgázó orosz gazdasági vezetést.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadseregetAz európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA tűzszüneti területek mutatják legjobban, hol értek el sikereket az ukránokAhol az oroszoknak is van veszítenivalójuk, ott legalább nem esélytelen, hogy szüneteljenek a támadások. Más kérdés, hogy ez kinek kedvez jobban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElhibázott békék sorába illeszkedik Trump ukrajnai terveA kilencvenes évek liberális békekoncepcióját egyre inkább felváltják a stratégiai béketárgyalások, ahol nem a konfliktus rendezése, hanem a haszonszerzés a cél.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFélelmetes Putyin-győzelem? Súlyos gyengeségek bújnak meg az orosz pozíció mögöttOroszország elverte megtakarításai jelentős részét, gyengült hatalma befolyási övezete felett, gazdaságilag Kína tartományává vált, emiatt Trump nyitása fényében sem kell pánikolni Európa felosztása miatt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ béketárgyalások diplomácia Donald Trump orosz-ukrán háború Oroszország Ukrajna Vlagymir Putyin Volodimir Zelenszkij Olvasson tovább a kategóriában