A román gazdasági csodát is veszélybe sodorja a politikai válság
Ugyan kizárta az adóemeléseket, de nem mutatott be átfogóbb alternatív terveket arra vonatkozóan, hogy hogyan csökkentené az Európai Unió legnagyobb költségvetési hiányát, és hogyan kerülné el az ország további leminősítését George Simion, a román elnökválasztás első fordulójának győztese.
A lej csaknem 3 százalékot gyengült az euróval szemben, a román 10 éves államkötvények hozamai mintegy 60 bázisponttal emelkedtek a vasárnapi választások óta.
A politikai bizonytalanság miatt hétfőn sikertelen volt egy kötvényaukció, és a román államkincstár a csütörtökre meghirdetett aukció elhalasztása mellett döntött, illetve a hosszabb távú kötvénykibocsátási terveket is szerényebbre szabták – írta a Reuters.
Előzmények: a 2023-as 6,6 százalékos költségvetési hiányt tavaly EU-csúcsot jelentő, 9,3 százalékos hiány követte Romániában. Az S&P Global Ratings januárban, a Fitch februárban, a Moody’s pedig márciusban minősítette stabilról negatívra az ország államadósságának besorolását.
A szélsőjobboldali, euroszkeptikus elnökjelölt győzelmét követően a miniszterelnök lemondott, a kormánykoalíció összeomlott, és nincs egyértelmű parlamenti többség Romániában.
Simion azt ígérte, hogy ha megnyeri a második fordulót, azt a Calin Georgescut fogja miniszterelnöknek jelölni, aki ugyan tavaly novemberben megnyerte az elnökválasztás első fordulóját, de kizárták, mert megsértette a kampányfinaszírozási szabályokat. Simion azt sem zárta ki, hogy előrehozott választások legyenek.
Miért fontos ez? A román gazdasági modellel kapcsolatban az elmúlt évtizedben visszatérő kritika, hogy a fogyasztásalapú, folyton magas költségvetési hiányokra épülő növekedés nem fenntartható.
Ennek ellenére mindez eddig nem okozott nagyobb problémákat, a román felzárkózási teljesítmény volt a leglátványosabb az egész régiónkban, egy főre eső GDP-ben Románia 2022-ben megelőzte Magyarországot.
Felülnézet: a költségvetési konszolidáció lehetőségeit bonyolítja, hogy a két korábban kevésbé ismert vagy támogatott jelölt, Georgescu, majd Simion győzelmét olyan elitellenes hangulat táplálta, amelyhez az elmúlt évek válságai (a covid, majd a háború után kialakuló megélhetési krízis) járultak hozzá.
A választások eredményeit az elmúlt időszak gazdasági fejlődésének ellentmondásai is magyarázzák – mondta Claudiu Tufiş, a Bukaresti Egyetem politikatudomány professzora a European Center for Populism Studies podcastjában. Ahogy a G7-en korábban részletesebben is megírtuk, a fejlődés nagyon egyenlőtlenül oszlott meg Románia régiói között.
Simiont inkább a képzetlen választók támogatják, míg ellenfelét, a bukaresti polgármestert inkább a diplomások. Ez azt is megmagyarázza, hogy miért mondta azt, hogy adóemelés helyett a minimálbér adóterhelésének csökkentésére és fehérgalléros munkahelyek megszüntetésére van szükség az állami szektorban.
Mi várható? Jelenleg nem igazán látszik, hogy a nehéz költségvetési helyzet hogyan fog stabilizálódni. Egyes előrejelzések szerint a költségvetési hiány idén is 7 százalék felett alakul majd, bár az államadósság-ráta még így is csak 59 százalékra emelkedhet.
A legnagyobb makrogazdasági kockázatot továbbra is a jelentős ikerdeficit, tehát a költségvetés és a folyó fizetési mérleg együttes idejű jelentős hiánya jelenti a román jegybank szerint.