Európa 1945 óta nem látott akkora háborút, mint a tavaly elindult orosz-ukrán konfliktus. A harcok hevessége és az ezzel járó áldozatok száma a nyugati országokban a koreai háború idején sem tapasztalt mértéket öltött. Az iraki és afganisztáni hadműveletek során az Egyesült Államok és szövetségesei jelentős fejlődést könyvelhettek el a harctéren megsebesült katonák ellátásában, ugyanakkor a mostani konfliktusban ezek a gyakorlatok már nem működnek olyan hatékonyan.

• Az amerikaiak háborús tapasztalatai eddig azt mutatták, hogy a halálesetek többsége a terepen, a kórházba kerülés előtt következik be, emiatt különösen fontos lett az akár orvosi segítség nélkül is végrehajtott evakuáció, jellemzően légi úton, hogy a sérült minél hamarabb kórházi ellátást kaphasson
• Az ukrajnai háború azonban alapjaiban máshogy működik, mint az afganisztáni, sokkal kevesebb lehetőség van a légi mentésre.

Számokban

• A 2001 utáni háborúkban az amerikai katonák csupán 2 százaléka halt bele a harctéren szerzett sérüléseibe
• Ez az ukránoknál most inkább 5-10 százalék között mozoghat, 40 százalékuk maradandó egészségkárosodást szenved
• A 2001 és 2009 közötti konfliktusokban  az Egyesült Államok 70 helikopterét lőtték le – Oroszország 17 hónap alatt 90 gépet vesztett. 

Az orosz stratégia alapvetően nem katonabarát, a gyalogosokat sokszor megfelelő fegyverzet és ruházat nélkül küldik a frontra, ugyanez a helyzet érződik a sebesültek állátásánál is.

•  “Nem megölik őket a fronton, belehalnak abba, hogy nem kapnak megfelelő ellátást” – mondta egy interjúban egy orosz felcser.  

Az ukrán hadsereg szintén a szovjet rendszerben kialakult irányt vitte a harctéri sebesültek ellátásában, egészen 2017-ig nem volt külön professzionális felcserképzésük. 

• 2022-re 650 kiképzett emberük volt erre a feladatra, de ez a szám rendkívül alacsony.  

Bár a hírek jellemzően a lőszer és fegyverhiányról szólnak, az orvosi eszközök legalább olyan nehezen jutnak el a frontra. A megrendelt eszközök csak kis mennyiségben érkeznek meg, ha egyáltalán megérkeznek.  Az ellentámadás során a hosszan és mélyen elnyúló aknamezőkön való átkelést a dróntámadások és a tüzérségi tűz nehezíti. “Tavaly nyár óta nem láttam ekkora keresletnövekedést az érszorító kötések (torniquet) iránt” – mondta egy önkéntes.

• A felcserek felszerelésének 90 százalékát önkéntesek dobják össze. 

Folyamatos a feszültség  az ukrán hadsereg és a központi egészségügy között, előbbi abban érdekelt, hogy a fronton legyen megfelelő az ellátás, míg az utóbbi a kórházak üzemeltetését tartja szem előtt.  A sebesültek ellátásának egyik kulcsfontosságú eleme, hogy vért tudjanak adni neki. A vért viszont tárolni kell, hűtés nélkül néhány hetet, hűtéssel néhány hónapot lehet várni a felhasználás előtt, így folyamatosan szükség van friss vérre.

Más jellegűek a katonák sebesülései is

• Az afganisztáni és iraki háború alatt az amerikai katonák sérüléseinek 79 százaléka az improvizált robbanóeszközöktől származott. 
• Ezzel szemben Ukrajnában a sebesültek 70 százaléka tüzérségi tűz áldozata, mely nem csak sokkal súlyosabb sérüléseket okoz, mint egy házilag összeállított bomba, hanem egyszerre több katonát is képes életveszélyesen megsebesíteni. 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ egészségügy háború sebesült Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában