Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2023. január 13. 07:14 Világ

Nem működik az unortodox inflációs politika Törökországban, terrorista kapcsolatokkal vádolták meg az áremelő áruházakat

Több ezer terméknek, nagyrészt olcsóbb élelmiszereknek fagyasztotta be januárra az árát “önkéntesen” több nagy török áruházlánc, miután a választásra készülő Erdogan elnök őket okolta a rekord magas inflációért, koalíciós partnere pedig egyenesen “gülenista” terrorista kapcsolatokkal vádolta meg az áremelő szupermarketeket.

A törökországi infláció az unortodoxnál is unortodoxabb monetáris politikát vivő, az értékvesztésért a korábbi jegybanki vezetést és a kamatemeléseket – vagyis éppen az infláció szokásos ellenszerét – okoló Erdogan politikája miatt tartósan 80 százalék környéki csúcsokat döntött még hivatalosan is. A pénzromlást a török háztartások ennél is nagyobbnak érzik. Az infláció mértéke decemberben végre elindult a lassulás felé, most hivatalosan 64 százalék környékén jár (a kormánytól független ENAG intézet szerint valójában ennek több mint a duplája, 137 százalék), de a hirtelen esés a kormányzati optimizmus ellenére nagyrészt bázishatásnak tulajdonítható, annak, hogy egy évvel korábban rövid idő alatt értéke ötödét vesztette el a török líra.

A folyamatos drágulás elleni érdemi lépésekre az elemzők várakozása szerint a következő hónapokban még nem is fog sor kerülni, Erdogan és a kormányzó AKP ugyanis a júniusi választásokra készül, és a kormánykoalíció kilátásai nem túl rózsásak, még úgy sem, hogy az ellenzéki erőket egy sor autoriter eszközzel igyekeznek ellehetetleníteni.

Ekrem Imamoglut, az Erdogan legfőbb kihívójának számító isztambuli polgármestert decemberben ítélték egy erősen koncepciósnak tetsző perben nem jogerősen két év hét hónap letöltendő börtönbüntetésre “a hatóságok megsértése” miatt, a harmadik legnagyobb pártot, a kurd HDP-t pedig múlt héten fosztotta meg az alkotmánybíróság a pártoknak járó állami finanszírozástól. Ellenük folyamatban van egy másik per is, ez a teljes betiltásukkal fenyeget. Ebben az esetben szervezetként el sem indulhatnának a parlamenti választáson.

Többen már a választási pénzszórásnak tekintik, hogy a minap 55 százalékkal, 8500 lírára emelték a minimálbért (ez volt egy év alatt a harmadik emelés, az összeg 170 ezer forintnak felel meg), egyes csoportoknál csökkentették a nyugdíjkorhatárt, szélesebbre nyitották a lakossági hitellehetőségeket, vagy hogy a közalkalmazottaknak öt nap alatt kétszer is emelték a bérét: miután az első, 25 százalékos emelést mérsékelt lelkesedés fogadta, Erdogan újabb öt százalékkal toldotta meg a növekményt.

A fizetésemeléseket néhány rövid hónap alatt megevő infláció a választási hangulatot is befolyásolja természetesen, ezért monetáris szigorítás helyett

Erdogan pártja inkább a statisztikusokra és a kereskedőkre próbálja hárítani a felelősséget.

Néhány napja áthelyezték az állami statisztikai hivatal egyik vezetőjét, a feltételezések szerint összefüggésben azzal, hogy nem sokkal korábban a vártnál alacsonyabb növekedési adatot közölt az általa vezetett osztály – igaz, a 3,9 százalékos 12 hónapos török GDP-emelkedés még így is az egyik legmagasabb a G20 országai között.

A négy legnagyobb törökországi kiskereskedelmi lánc vezetőjével a török kereskedelmi miniszter december 26-án találkozott, és arra figyelmeztette őket, hogy a folyamatosan emelkedő bekerülési költségek ellenére ne emeljék az árakat a minimálbéremelést követően. Január hónapra végül ennek megfelelően több ezer terméknél vállalták a formálisan önkéntes árstopot. A Migrosnál és a Carrefournál ez akár 20 ezer termékre is kiterjedhet – általában az olcsóbb árkategóriából.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk160 százalékos infláció mellett még növekszik a török gazdaság, miközben épp szétesik a középosztályA hivatalos adatok szerint is már közel 80 százalékos az infláció, akinek még van, az azonnal elkölti a pénzét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz árfolyam ismeretlen mélységekben, az infláció 80 százalék, hogyan tarthat ki mégis Törökország?Az érthetetlen monetáris politika súlyos károkat okoz, de a magánszektor dinamizmusa és az erős export miatt még talpon van a török gazdaság.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ árstop infláció Törökország Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Vámosi Ágoston
2025. április 25. 15:24 Világ

A magyar kormány kivár, a lengyelek tovább fegyverkeznek az uniós pénzügyi engedéllyel

Már eddig is ők költötték a legtöbbet a hadseregre a NATO-tagállamok közül gazdaságarányosan, de ezt kevésnek látják az orosz fenyegetés árnyékában.

Elek Péter
2025. április 25. 13:12 Világ

Lehet logika Trump viselkedésében, de megéri?

Meglepő, túlzott és közgazdaságilag nehezen indokolható az elnök vámpolitikája, de az legalább már látszik, hogy a célkeresztben elsősorban Kína van.

Mészáros R. Tamás
2025. április 24. 06:05 Világ

Mi lesz, ha a világ nem pénzeli tovább Amerikát?

A pénzpiaci felfordulás furcsa módon segíti Trump céljának elérését, de súlyos pénzügyi kockázatokkal és jelentős életszínvonal-csökkenéssel fenyeget.

Fontos

Hajdu Miklós
2025. április 24. 17:30 Élet

Könnyebb hozzájutni a 3+3 milliós felújítási ingyenpénzhez, és van még belőle bőven

Egymást érik az otthonfelújítási programmal kapcsolatos könnyítések, lassan talán kiismerik a potenciális pályázók a lehetőségeket.

Regős Gábor
2025. április 24. 15:30 Pénz

Az infláció vagy a recesszió fenyegetőbb a vámháború árnyékában?

Az alapkamat-várakozások alapján a piaci szereplők olyan veszélynek látják a gazdasági visszaesést, amire reagálniuk kell a nagy jegybankoknak.

Hajdu Miklós
2025. április 24. 13:29 Adat

Megfeleződött a gyilkosságok száma Magyarországon, Ausztriában ötödével nőtt

Alacsony szintről, de Svédországban, Dániában és Ausztriában nagyot nőtt a gyilkosságok száma. Régiónkban csökkenés jellemző, az élen Romániával.