Az európai gáztartalékok november közepe óta folyamatosan csökkentek, azonban hétfőig sorozatban ötödik napja megint nőttek a tartalékok, mivel folyamatosan több gáz került a tárolókba, mint amennyit kivettek belőlük. Az európai gáztárolók töltöttsége ezzel 83,5 százalékra nőtt.
A gázfelhasználás szempontjából az évet két részre szokták bontani. A betárolási időszakban több kitermelt és importált gáz kerül a tárolókba, mint amennyit fogyasztunk, az év hidegebb időszakában viszont nagyobb a fogyasztás, mint a termelés és az import, és a hiányzó mennyiséget a tárolókból pótolják ki.
2020-ban volt példa arra, hogy ennél is több tartalékkal vágott neki Európa a januárnak, ám akkor a 2019-es betárolás kezdetén is jobban állt készletekkel az EU, tavasszal már 40 százalékos volt a tárolók telítettsége. Most a háború miatt a szokottnál sokkal korábban, már március közepén megindult a tárolók feltöltése, amelyek akkor nagyjából negyedig voltak.
A háború kirobbanását követően, tavasszal a kitűzött cél 80 százalék volt, amit már augusztus végén sikerült elérni. A létesítmények összesített telítettsége november közepén volt a csúcson, amikor a töltöttség csaknem 95,7 százalékra nőtt, tehát a töltés sebessége 2019-hez képest is jóval látványosabb volt.
Tavaly november közepétől a hidegebb időjárás miatt már csökkenni kezdett a tartalék, és mindez kitartott egészen karácsonyig, amikortól trendszerűen viszont lassú növekedés kezdődött meg, ami rendkívül szokatlan ilyenkor. Az ábrán már az első 2023-as adatokat is ábrázoltuk: a rózsaszín pötty mutatja, hogy a töltöttség az év eleji szinteket összehasonlítva csak 2020 elején volt magasabb.
Az is érdekes, hogy miközben az összeurópai adat növekedést mutat, a magyar gáztárolók töltöttsége ebben az év végi időszakban is csökkent, és a magyar tárolók töltöttsége nemcsak 2020, hanem 2021 elején is magasabb volt, mint idén januárban.
Itt persze egy fontos szempont, hogy – miként arról többször is írtunk korábban – a magyar tárolókban eltárolt földgáz nem a „miénk”, hanem azoké a kereskedőké, akik bérlik ezeket a speciális raktárakat. Ők nem feltétlenül magyarok, de még ha azok is, egyáltalán nem biztos, hogy Magyarországon adják el a tárolókban raktározott gázt, az export pedig értelemszerűen csökkenti az itthon kimutatott mennyiséget.
Visszatérve az európai adatokra: a kiemelkedően magas töltöttség mögött alapvetően három fontosabb tényező áll. Az első, hogy az enyhébb tél és a hónapokkal ezelőtt elfogadott takarékossági intézkedések miatt kisebb a lakossági kereslet a földgázra, és az állami intézmények is kevesebbet fogyasztanak.
A második, hogy számos európai országban csúszik recesszióba a gazdaság, és ez a lassulás – főleg az ipari kereslet csökkenésén keresztül – hozzájárul a kisebb összfogyasztáshoz. Az európai statisztikai hivatal adatai alapján az EU földgázfogyasztása 20 százalékkal csökkent 2022 augusztusa és novembere között a 2017 és 2021 közötti azonos hónapok átlagos fogyasztásához képest. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) decemberi jelentésének becslése alapján éves alapon az előző évhez képest pedig 10 százalékos volt az uniós fogyasztáscsökkenés.
A harmadik ok az orosz import alternatíváinak sikeres felpörgetése. Ennek a teljesülése annyira nem volt magától értetődő, hogy augusztusban 340 euró/megawattóra fölé szökött fel a földgáz tőzsdei árfolyama, és arról szóltak a találgatások, hogy a kontinens télen kifogyhat a gázból. Kisebb részben az algériai és norvég vezetékes import, nagyobb részben pedig az amerikai, katari, nigériai és orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importjának megnövelésével az EU-nak viszont sikerült az orosz vezetékes import jelentős részének kiesését helyettesítenie.
Az ábra alapján látszik, hogy a decemberi betárolás azért is volt lehetséges, mert az elmúlt három évben még soha nem importált annyi LNG-t az EU, mint decemberben. A Wilhelmshavenben nyaktörő sebességgel felépített első német LNG-terminál például épp kedden fogadta az első szállítmányt az Egyesült Államokból.
A fenti tényezők következtében az európai földgázárak is nagyot estek: kedden a holland tőzsdei ár*idén februári leszállításra megawattóránként 72 euró körüli szinten alakult, tegnap pedig már 64 eurón zárt. Ez bőven alacsonyabb, mint a háború kitörését közvetlenül megelőző 88 eurós árfolyam.
Mindez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy Európában megoldódott volna az energiaválság. Az IEA elemzése például több szempontból is nehezebbnek látja 2023-at 2022-nél. A jelentés megjegyzi, hogy habár jelentősen csökkent tavaly az EU-ba érkező orosz földgázexport mennyisége, 60 milliárd köbméter azért így is érkezett, főleg az év első felében. Idén ennél jóval kevesebb érkezhet, és akár az sem kizárható, hogy teljesen leállítják a szállításokat.
A másik nagy bizonytalansági tényező az időjárás: az IEA szerint csak tavaly ősszel 10 milliárd köbméternyi fogyasztáscsökkentést biztosított az EU-ban az enyhe időjárás, amihez azóta az enyhébb tél is hozzájött. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy a 2023 ősze és tele is ennyire enyhe lesz.
Végül pedig az sem egyértelmű, hogy milyen lehetőségek lesznek 2023-ban a kieső orosz import LNG-vel való pótlásában. Az EU 2023-ban a terv szerint 40 milliárd köbméternyivel többet importálna, ugyanakkor az IEA szerint csak 20 milliárdnyi többletkapacitás kerül a piacra idén az év végéig. Emellett az elemzés azt is kiemeli, hogy idén a gyengébb kínai kereslet is hozzájárult ahhoz, hogy volt elérhető LNG a világpiacon, és a kínai import esetleges fellendülése komoly versenyt generálna.
Adat
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit
Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
