Hírlevél feliratkozás
Kabos Eszter
2022. november 26. 14:34 Tech, Világ

A legnagyobb nyertesek között vannak a magyarok a roamingdíjak eltörlése nyomán

Az Európai Unió egyik fő célja a tagállamok közti minél szabadabb kereskedelem és egységesebb piac megteremtése. Ennek keretében az Európai Bizottság egyik legismertebb eredménye a roamingdíjak eltörlése.

A Roam like at Home program részeként elrendelték, hogy az Európai Unión belül mindenki a hazai mobilszolgáltató díját fizesse, hang- és SMS-szolgáltatás esetén mennyiségi korlátozás nélkül, adatforgalom terén bizonyos – nem túl szigorú – mennyiségi korlátozásokkal. A programot eredetileg 2017-ben öt évre vezették be, azonban 2022 nyarán további 10 évre, azaz 2032-ig meghosszabbították.

Közgazdászok, köztük az Európai Bizottságnál dolgozó szakemberek megvizsgálták ennek a versenyjogi szabályozásnak a hatását.

A díjak korábban azért voltak magasak, mert a szolgáltatók szinte monopolhelyzetben voltak, amikor megszabták azokat a díjakat, amelyen a külföldi, azaz a beutazó látogatók hazai szolgáltatója használhatja a hálózatukat. Ezt a magas díjat pedig a hazai szolgáltatók átterhelték az utazó ügyfeleikre. Ezt azért tehették meg ilyen nagy mértékben, mert ügyfeleiknek nem volt más választásuk, mint az otthoni szolgáltatójukat használni utazás közben. A legtöbbet utazók kivételével ráadásul szinte senki sem a roamingdíjak figyelembevételével választott hazai szolgáltatót.

A közgazdászok eredményei szerint a szabályozás hatása egyértelműen pozitív volt. A fogyasztók nyeresége annak felel meg, mintha az új árak bevezetése helyett kétmilliárd eurónyi készpénzzel kompenzálták volna őket, a szolgáltatók profitvesztesége az új árak következtében azonban ennél kevesebb, összesen a becslések szerint egymilliárd euró volt. A piaci torzítások korábban túl nagyok voltak, így a szabályozást megérte bevezetni.

Többen féltek tőle, hogy a szabályozás – amely gyakorlatilag egy 0 forintos ársapka a roamingfeláron – piactorzító hatású lehet. A szolgáltatók felár ellenében használhatják a külföldi hálózatokat, így a 0 forintos roamingdíj valójában a költség alatti árazás, így a félelmek szerint ez az optimálishoz képest túlhasználathoz vezethet. Ez azonban nem történt meg.

Egy másik félelem volt, hogy a torzító ársapka miatt a szolgáltatók emelni fogják a hazai díjaikat, hogy így kompenzálják a roamingból származó kiesést, ami – mint most már tudjuk – egymilliárd euró volt. Ez valóban jelentős, a korábbi roamingon szerzett profijtuk 80 százaléka. Az áremelés azért is lett volna problémás, mert a roaming támogatása átcsoportosítás lett volna ezáltal, amelyben a sokat utazók kedvezményezettek a kevesebbet utazókkal szemben, ami feltehetően a magasabb jövedelműeket juttatta volna előnyhöz az alacsonyabb életszínvonalon élőkkel szemben. Az áremelés azonban nem történt meg, így a helytelen átcsoportosítás sem: a sokat utazók nem a kevesebbet utazók, hanem a telekommunikációs cégek profitjának kárára jártak jobban. Az áremelés azért is maradhatott el, mert a mobilszolgáltatók hazai bevételének mindössze körülbelül 4 százalékát teszik ki a roamingbevételek.

A felhasználók legnagyobb nyeresége az adathasználatnál jelentkezett, ami azért nem meglepő, mert az adatforgalom díja volt a legmagasabb, így abból használtak feltehetően az igényeikhez képest a legkevesebbet külföldön a felhasználók. A kétmilliárd euró haszonból a fogyasztók oldalán 1,6 milliárd euró a kedvezőbb külföldi adatforgalom, 400 millió euró pedig a kedvezőbb hívásdíjak miatt jelentkezett. Természetesen a forgalom is megnőtt, a külföldön beszélt percek száma átlagosan megduplázódott, míg a külföldi adatforgalom 5,5-szeresére nőtt.

A fenti adatok az összes uniós ország átlagát mutatják, azonban különböző karakterű országok különbözőképpen profitáltak a változásokból. A legtöbbet a kis országok felhasználói nyerték – ők feltehetően többet használják külföldön a telefonjaikat, és a roamingolás a keleti és déli EU-s országokban nőtt meg leginkább. Azt is kiemelik, hogy

Magyarország - Görögországgal és Bulgáriával együtt - a között a három ország között volt, amelynek lakosai a legtöbbet profitáltak a kedvezőbb roamingdíjakból.

Intuitív módon azon országokban élők nyertek többet, akik esetében a kezdeti roamingárak magasabbak voltak. A nyugati régió országainak felhasználói inkább azért jártak jobban, mert a már létező fogyasztásuk lett olcsóbb, ellentétben például a déli országok állampolgáraival, akik jelentősen növelték a fogyasztásukat. A legkevésbé az északiak jártak jól, a három legkevesebb hasznot húzó ország is innen kerül ki: Norvégia, Svédország és Észtország.

A mobilcégek már többet szolgáltatnak külföldön, így többet is ruháznak be abba, hogy gazdaságosan tudják végezni a roamingszolgáltatást, ami további gazdasági hasznot generál.

Az Európai Bizottság tehát meghosszabbította ennek a sikeresnek ítélt projektnek az időtartamát további 10 évvel. Az EU nyilatkozatai szerint továbbra is elkötelezett az olyan, a közös piac kialakulását elősegítő ügyek mellett, mint például a mobiltöltők egységesítése.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMire az unió dűlőre jut az egységes mobiltöltő kábelekről, már alig lesznek kábelekKötelező lesz az USB-C, de pár év múlva már vezeték nélküli töltők fogják uralni a piacot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkkor lenne olcsóbb a mobilinternet, ha többet használnánkHatszázszoros a különbség a legolcsóbb és a legdrágább mobilinternet-csomag között. Kanada és Csád iszonyú drága, India és Izrael nagyon olcsó. Miért?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár az Apple is támogatja a telefonok otthoni javítását, de ez keveseknek érheti megLeginkább a hobbielektronika iránt érdeklődők örülhetnek az Apple új döntésének, akik csak spórolni szeretnének a javításon, aligha járnak jobban, ha otthon állnak neki a szerelésnek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech Világ mobilinternet mobilnet mobilszolgáltató mobiltelefon roaming Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Stubnya Bence
2024. július 15. 05:32 Pénz, Tech

Egyre többen látják pesszimistán a mesterséges intelligencia jövőjét

Energiaigényes infrastruktúra, kis haszon nagy költségek mellett, a dotkomhoz hasonló piaci buborék: egyre több a borúlátó elemzés az elmúlt másfél év slágertechnológiájáról.

Torontáli Zoltán
2024. július 12. 05:00 Élet, Tech

Jobban megéri elektromos autóval a napelemes program, amelyre 32 ezren jelentkeztek?

Ha már úgyis lesz kedvezményes árú napelem a tetőn, érdemes e-autót tölteni vele? Éjszakai műszakban dolgozóknak és benzint kiváltóknak biztos, egyébként nem annyira.

Bucsky Péter
2024. július 3. 05:56 Tech, Vállalat

Magyar cég dobta piacra a világ első teljes körű kvantumtitkosítási megoldását

A kvantumszámítógépek elavulttá teszik a mai titkosításokat, de van már olyan megoldás, amely szövegek és fájlok mellett a hang- és konferenciahívásokat is védi.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. július 24. 05:46 Adat

Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma

Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 15:58 Adat, Vállalat

A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban

Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 13:52 Adat, Pénz

Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük

A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.