G7 Reggel

2022. november 22. | Gazdasági sztorik öt percben

1. Napi G7: párnagáz-kitermelés

Mi az a párnagáz? A párnagáz ugyanolyan földgáz, mint amivel fűtünk, csak más a funkciója: az a feladata, hogy fenntartsa a szükséges nyomást a földalatti tárolóban, és így biztosítsa, hogy a felette lévő gázmennyiséget ki lehessen venni.

Miért fontos ez? Ha kitermelik a párnagázt, értelemszerűen megszűnik a nyomás, és a tároló használhatatlanná válik. A hajdúszoboszlói tároló kifejezetten nagy, a teljes magyarországi kapacitás negyedét adja.

• A kormány a tárolóban lévő párnagáz kevesebb mint felét venne ki, viszont már ez is használhatatlanná tenné a tárolót több energetikai szakértő szerint.
• A magyarázat az lehet, hogy a párnagázt a piacinál sokkal alacsonyabb áron tartják nyilván, így felhasználása javíthatja az MVM-csoport egyenlegét.

Mit mondanak ők? A tárolókat fenntartó MVM-cég válasza alapján valóban számolnak azzal, hogy a hajdúszoboszlói létesítménybe a jövőben nem lehet majd földgázt tárolni, ezért vizsgálják az alternatív hasznosítási lehetőségeket.

• Ugyanakkor kifejezetten nagy a szakmai ellenállás a kormányzat ötletével szemben. Úgy tudjuk, hogy a tároló fenntartójánál és a hazai földgázhálózatot üzemeltető, Mol-csoporthoz tartozó FGSZ-nél sem támogatják az ötletet.

Ellentmondás: a tárolókapacitásra ellátásbiztonsági szempontból hatalmas szükség lehet jövőre. Most úgy tűnik, hogy ezt a telet Európa kihúzza érdemi orosz szállítások nélkül is, de a következő téllel nagyobb gondok lehetnek.

Bár a világ országainak sikerült kompromisszumos eredményre jutniuk Sarm es-Sejkben a COP27 globális klímacsúcson, a vasárnapi megállapodás távol van attól, hogy érdemi választ adjon a klímaválságra.

Mi történt? A legfőbb eredmény, hogy megállapodtak egy új pénzügyi alap felállításáról: a nagy kibocsátók a jövőben ezen keresztül finanszíroznák a klímaváltozás okozta károk és veszteségek kezelését a legszegényebbeknél.

• Az ugyanakkor még nincs meg, hogy mekkora összeget, pontosan kik és kiknek fognak fizetni.
• További pozitívum, hogy 150 ország metánkibocsátása 30 százalékos csökkentését ígérte 2030-ig.

Mi nem történt? Az eddigieknél szigorúbb vállalásokat kevés ország tett, és azt sem sikerült elfogadtatni, hogy a világ 2025-től kezdje el csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

• Miután tavaly Glasgow-ban megállapodtak a szén kivezetéséről, India javaslatára ezt kiterjesztették volna minden szénhidrogénre, vagyis a kőolajra és a földgázra is, de a nagy kitermelők ellenállása miatt ez nem jött össze.

Mennyi pénz kellene? A végső megállapodás szerint évi 4 milliárd dollárt kellene az alacsony kibocsátású gazdaságokra fordítani. Ehhez a teljes pénzügyi rendszer átalakítására lenne szükség, például az IMF és a Világbank megreformálása.

Tágabb kontextus: az ipari forradalom előtti szinthez képest idáig 1-1,2 fokkal nőtt a globális átlaghőmérséklet. Ahhoz, hogy 1,5 fokosnál ne legyen nagyobb a növekedés, 2030-ig 45 százalékos kibocsátás-csökkentésre lenne szükség.

• Az ENSZ legújabb jelentése szerint a legjobb forgatókönyv megvalósulása esetén is csak tíz százalékkal csökkenne a kibocsátás 2030-ig.

• Podcast Orbán Krisztiánnal a mindenkori magyar politikai elitek és az oktatási reform viszonyáról, a reform társadalmi és politikai feltételeiről, illetve a magyar gazdaságpolitika és az oktatáspolitika közötti viszonyról (G7)
• Mennyiségi korlátot (3 kiló) vezettek be a trappista sajtra a Sparban, mivel hiány van belőle, pedig ez az egyik legnagyobb arányban dráguló termék. Az okok mögött a hatósági áras tej állhat (24.hu)
• A magyar államháztartási hiány mértéke közepes az EU-ban, viszont a legdrágább a finanszírozása. A tízéves állampapírok hozama megegyezik a háborúban álló orosszal és a gazdasági nehézségekkel küzdő törökkel (G7)
• Budapesti fejlesztőközpontot épít egy jutalékmentes befektetéseket kínáló londoni brókercég, a Freetrade, amelynek alapítói között van a legendás Szlengblog szerzője, Nyelvész Józsi (Portfolio)
• Tíz éve meghalt a kormányt kritizáló fia egy őrizetbe vétel során, most „80 év után” levette fejéről a hidzsábot egy iráni nő. A vb-n játszó iráni válogatott előbb szavakkal, majd szavak nélkül is kiállt a tüntetők mellett (Twitter)
• Összeeső emberek az utcán, lázat okozó forróság – drámai bepillantás két, egyre melegebb közel-keleti város mindennapjaiba, ami alapján felsejlik, hogy milyen élet vár milliárdokra a klímaváltozás miatt (New York Times)

• Jellemzően az északi országok a legnagyobb fogyasztók, éppen azok, amelyek a boldogságról szóló felmérések élvonalában szoktak végezni.
• Magyarországnál csak Dél-Koreában és Lettországban fogyasztottak kevesebb antidepresszánst a tagállamok közül. Az elmúlt tíz évben az OECD-országok közül egyedül Dániában csökkent a fogyasztás.

A Marosvásárhelyről származó Győző nyolc éve költözött az egyik legfejlettebb magyar településre, a Budapesttel szomszédos Solymárra. Heti rutinjának megfelelően vasárnap délelőtt éppen tippmixezni volt a helyi lottózóban.

Mivel foglalkozik? Kőműves, a környéken épülő házakon dolgozik, jellemzően egyedül. „Annyit dolgozok, amennyit akarok. Mikor megunom, abbahagyom” – foglalta össze napirendjét. Nyáron azért ez főleg este 7-8 körül van, télen 4 körül.

• Az óradíja 3500-4000 forint, de ebből lejönnek a költségei, mint az alapanyag vagy az autóbérlés.

Mivel foglalkozik még? Állatokat tart, bár nem sokat. Van harminc tyúkja, négy nyula és kedvtelésből még galambjai is.

• Emellett estéként szeret focit nézni. „Eszegetem a szalmakrumplit [hasábburgonyát], aztán elalszom” – írta körül az estéit.

Heiszler Gabriella a Spar Magyarország elnök-ügyvezetője.

Milyen tartalom volt rá nagy hatással a héten? A Zöld Magazin tippjei az élelmiszerpazarlás visszaszorításáról.

Miért? „A környezeti fenntarthatóság elérése mára trenddé vált Magyarországon is. Megjelent az a szabad szemmel is látható fogyasztói réteg, aki döntési tényezőként tekint erre a trendre a vásárlásai során. Bár sok leágazása létezik ennek a témakörnek, mégis az egyik legfontosabb, amire a jövőben még inkább figyelmet kell fordítania a gyártóknak, a kereskedőknek és a vásárlóknak, az az élelmiszerpazarlás visszaszorítása. Itt egyszerre jelennek meg környezeti és szociális szempontok, legyen szó humánadományozásról, állatvédelemről vagy hulladékfeldolgozási kérdésekről.”

Mikor jelent meg? A Huszadik Század politikatudományi folyóirat 1904. évi második számában.

Mi jelent meg? „Az orosz kormányzat minden eszközzel, csakugyan tűzzel-vassal látott neki, legalább a lengyelek között az oroszosításnak. De érzik sújtó hatalmát újabban a Balti tartományok németjei, valamint a finnek is. Igazságosság, jog, méltányosság, emberi érzés s a külföld minden megbotránkozása nem tartják vissza az orosz kormányt nemzetiségei erőszakos eloroszosításában.” (Arcanum Adatbázis)